Miért kell manapság huszonévesen a nagy semmire szülni?
Nemrég töltöttem a 22-t, még egyetemre járok ( mellette dolgozok), nyelveket tanulok és igyekszem magam minden téren képezni azért, hogy a későbbiekben értékes munkaerő legyek, normális fizetéssel és normális lehetőségekkel.
De mostanában meglepetten látom, hogy egyre több velem egykorú ismerősöm (volt osztálytárs, diákmunkás kollega, egyéb) szül gyereket, jóformán a semmire. Minden rosszindulat nélkül, tipikusan azok a "buta" lányok, akik sehol nem tanultak tovább ( max. valami kamu OKJ-n), általában boltban vagy gyárban dolgoznak minimálbérért, sokan még otthon laknak.
Szóval, többségük úgy szül gyereket, hogy eltartatja magát a szüleivel vagy az "anyósával", esetleg külön élnek a párjával, de akkor meg folyton panaszkodnak, hogy milyen drága az élet - aztán puff, mégis jön a baba. Boldog, örül és vidám, a gyes lejárta után meg sír, hogy a kb. nulla végzettségével, kb. nulla élettapasztalatával, kb. nulla megtakarításával, de plusz egy gyerekkel sehol nem talál munkát, közben meg napról-napra tengődnek valami albérletben, és sehova nem tudnak előre lépni.
Komolyan, el sem tudom képzelni, hogy lehetnek egyesek ennyire felelőtlenek. Nem azt mondom, hogy 30 évesen kell szülni és a tökéletes alkalomra meg milliós fizetésre várni, de miért van az, hogy sokan még a minimális alapokat sem teremtik meg, bele sem gondolnak a későbbiekbe, eszükbe sem jut az, hogy legalább az esélyét megteremtsék egy normális életnek? Nem bántásból, én ezt egyszerűen tényleg nem tudom megérteni...
válasza:Kedves 32-es! Dehogy vagyok ideges! Csak ez a minden téren meglévő általánosítás zavar nagyon. Én személy szerint jóval fiatalabbnak nézek kia koromnál és mikor sétálok a kisbabàmmal vagy bemegyünk egy boltba, látom az néhány emberen a megvetést és a lenézést. Na ez az ami idegesít. 26 éves diplomàsként lenéznek és ez azért van mert azt gondolják, mint a kérdező és általánosítanak.
Arról pedig, hogy a diploma megléte összefüggésben lenne az értelmességgel hát tudnék vitatkozni. Voltak olyan csoporttársaim akik nemhogy értelmesek nem voltak de azon is csodálkoztam hogy az érettségiük meg lett. ( nem büfé szakra jártam). Dehát a pénz nagy úr. Viszont ismerek olyan szakmunkásokat akik mögött nagyon sokan elbújhatnak diplomával is.
Arról nem is beszélve, hogy egy jó és keresett szakmával igen jól lehet ketesni itthon is.
válasza: válasza:Engem pedig az zavar, hogy ezek a nők, olyan bazi nagyra tartják magukat, hogy ihaj! Fent hordják az orrukat és lenézik, aki nem szült (még)!
Minden hülye tud dugni és szülni (már bocsánat)!
válasza: válasza: válasza:Én nem rád értettem, hanem a kérdésben említett 20-22 éves kis csajokra, akik nem csinálnak semmi értelmeset, csak szülnek, mert nekik kell! De az, hogy gondolkozzanak az luxus nekik!
Én igen, engem ilyen csaj néz le, mert ő fiatalabb, férjnél van és most terhes. Én meg nem! Igaz, hogy semmi pénzük, anyósnál laknak és a kedves férje baromira utálja az egészet! De nézzen le, én meg jót röhögök a nyomorúságán!
válasza:Nem szeretem az általánosítást,és azt,hogy elítélik a ki fiatalon szült,hogy biztos valami ostoba aki védekezni sem képes.
20 évesen terhes lettem,a szívemre teszem a kezem,mindig használtunk óvszert,mindig körültekintőek voltunk.A doki szerint az,hogy beteg voltam,antibiotikumot szedtem az legyengítte a védekező rendszerem,mert ugye a női nemi szerv védekezik a hímivarsejtek ellen.Mindegy is,sosem akartam ilyen fiatalon gyereket,butának sem tartom magam egyátalán,vagy felelőtlennek,sokszor nem úgy alakul,ahogy az ember tervezi.A lényeg,még a fiam születése előtt gyorsan megcsináltam a második évet az utolsó vizsgám szülés után 6 héttel volt.Szeptemberben egyéni tanrenddel folytattam a tanulást.Párom aki szintén tanult,csinált egy szakmát és dolgozott is,még nem volt teljesen 1,5 éves a fiunk mikor elmentem főiskolai gyakorlatra,utána meg 6 órában dolgozni.Leállamvizsgáztunk,találtunk munkát,családunknak volt egy lakása amit már jó pár éve senki sem használt,felújítottunk és odaköltöztünk 1,5 éve,addig meg albérletben éltünk.Fiunk születése óta mi tartjuk el magunkat teljesen.Vettünk egy néhány éves autót is,és most dolgozunk a további céljaink elérésén.Nem hiszem,hogy buták vagyunk,hogy megtartottuk,úgy gondolom 24 évesen jó irányba halad az életünk és igyekszünk minél feljebb jutni.Ezen kívül nem hiszem,hogy azért lennék valaki,mert szültem,nem vagyok az a típus aki veri a mellét,mert ki tud hordani egy gyereket,és megszülni,viszont nagyon örülök,hogy a párommal közösen volt elég erőnk,kitartásunk,és szorgalmunk,hogy tanuljunk,dolgozzunk,gyereket neveljünk egyszerre,és attól,hogy büszke vagyok magunkra,nem verem a mellem érte,csak jó érzéssel tölt el.
Köszönöm a válaszokat mindazoknak, akiknek sikerült ezt normális és értelmes formában megfogalmazni, akkor is, ha nem feltétlenül volt velem egy véleményem.
Azoknak, akik - talán szültem már - szövegértelmezési problémákkal küzdenek:
1. Nem kértem, hogy kezdjünk el 10-20 évvel ezelőtti példákkal dobálózni, amikor még "könnyebb" volt, és az ember neki tudott indulni az életnek egy szál érettségivel. A kérdésemben benne volt a MANAPSÁG, amikor már diplomával is nehéz elhelyezkedni, nemhogy anélkül.
Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy mindenki egyetemre menjen, de egy érettségi és nulla munkatapasztalatra alapozni a gyerek jövőjét enyhén felelőtlenség.
2. A kérdésben azokról írtam, akik a semmire vállalnak gyereket, és nem olyanokról, akik mögött megvan a háttér, meg a pénz arra, hogy gyerek mellett is tanuljanak. Nos, az én környezetemben - mint ezt is írtam - nincs ilyen, csak a kínai boltból kiszabadult eladólányok, akiknek életcélja konkrétan nincs a gyereken kívül.
3. Azt is leírtam, hogy szerintem sem kell 30-30 évesen szülni, ha megvan a háttér, meg milliós fizetésekre várni - akkor miért kell ezzel lerohanni, mintha én egyébként nem ugyanezeket mondtam volna el?
4. Köszönöm, szerencsére én komoly párkapcsolatban élek már jó ideje, a babát mi is tervezzük majd 28-29 éves korunk körül, de előtte igenis szeretnénk megalapozni neki egy normális élet lehetőségét. Nem azért írtam, hogy ennyi mindent csinálok egyszerre, hogy nagyzoljak, hanem hogy megkérdezzem: ha én képes vagyok legalább megpróbálni, mások miért rántják bele magukat az örökké tartó minimálbéres-nyomorgós mókuskerékbe?
5. Aki szerint általánosítok: ha a környezetemben egy példáját sem látom az ellenkezőjének, sőt még itt is szinte csak hasonló eseteket olvasok, akkor mégis mit kellene általánosnak vélnem? Nyilván vannak szerencsés, okos, anyagilag támogatott fiatalok, akik készülnek a gyerekre, de a 90%-ra nem ez jellemző.
6. Bármilyen meglepő, mivel én is ebben a társadalomban élek, ezért közöm van ahhoz, hogy a társadalom többi tagja mit művel, még akkor is, ha személy szerint nem avatkozhatok bele a dolgaikba. Ettől még a segélyük az én adómból megy, a sírásukat én hallgatom, az éhező, depressziós gyerekeik miatt majd nekem szorul össze a szívem. Majd akkor nem lesz hozzá közöm, ha nem lesz kihatással az én életemre.
válasza:48! Neked is szövegértelmezési problémád van!
Te tanultál, dolgoztál és nem sült galambot vártad!
Nem kell itt fröcsögni, mert tökre nem rólad szól a kérdés!
De akkor olvasd el újra!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!