Egy hete szültem, de a párom elvárja, hogy megfőzzek mire este hazajön. Nektek nem esne ez rosszul?

Eléggé sokkoló egy-két választ olvasi itt... Nektek, akik oly' bőszen kampányoltok a mindennapi főzés mellett, van egyáltalán gyereketek?

Nyilván mindenkinél máshogy zajlanak az első hetek, de én például 4 hétig a kádba bemászni alig bírtam, nemhogy sütögetni (császárom volt). Mindemellett a babám nem tudott rendesen szopizni, refluxos volt, sokszor evett de keveseket, így gyakorlatilag egész nap a mellemen csüngött, elég nehéz lett volna így krumplit pucolni például... amikor meg aludt, akkor én is aludtam, mert kikészültem az éjszakai 2 óránkénti kelésektől.

Gondolkozzatok már, mielőtt ítélkeztek!

Igen, biztosan vannak olyan kisbabák, akik születésük utána csak esznek, pisilnek, kakilnak, alszanak. De korántsem ez a gyakoribb szituáció.

2 héttel a szülés után volt a férjem születésnapja, összedobtam neki egy tortát aznap, de mindennap nem sütöttem-főztem neki, és ő nem is várta el.

Mellesleg sokadrangú dolog, de mégsem jelentéktelen: nyár van, száz fok, én ilyenkor utálok főzni, így is 28 fok van a panellakásunkban.

53: elhiszem, hogy beteg vagy rendellenességgel született baba mellett nehéz volt. De légyszi ne jelents ki ilyen hülyeségeket, hogy ez a többség, és az egészséges, normálisan alvó-evő babák vannak kisebbségben!

Szerencsére a babák nagyrésze egészségesen születik, és ebből is indulunk ki. Egy normál baba mellett nem nehézség fél óra alatt megfőzni.

Tényleg nem tudom hirtelen eldönteni, kedves 54-es, hogy te ennyire buta vagy, vagy csak nincs gyereked...

Az éremnek két oldala van, egyik a baba, a másik pedig az anya, akinek ha éppen szabadideje akad, akkor hadd legyen már mersze kipihenni magát, és ne pedig a konyhában serénykedjen, hogy apukának legyen kaja, mire hazaér... nem tudom ti milyen családban/férj mellett szocializálódtatok, de ott valami nagyon nincs rendben.

Szerinted aki nem főz, az nem is eszik...? Nem értem a gondolatmenetedet. Ételt rendelni is lehet, én hetekig menüt rendeltem, nem egy nagy luxus, napi 700-900 Ft-ból megvolt egy adag leves+főtt étel. Másrészt a rokonok is segítettek, hoztak ennivalót, és bár nem szeretem ha más segítségére szorulok, azokban az időkben roppant jól esett.

Az én példámnál maradva nekem igenis problémát jelentett volna az a 20-30 perc is a konyhában, lévén lehajolni 1 hetes műtött sebbel képtelen voltam egyedül (sütőhöz), állni szintén nem bírtam 3 percnél tovább, mert ájultam el.

Nem vagyok egy csakagyerekvanéssenkimás típusú anya, most vígan megfőzök minden nap a 11 hónapos ugrabugrám mellett, de 1 héttel szülés után biztosan nem vállaltam volna be.

57-es, tudod, mi az a reflux? Hagyj ki egy nap főzést, olvass helyette kicsit.

Kérdező, te meg rendelj ennivalót és akkor minden probléma megoldva.

én is mártírkodtam :D kedden jöttünk haza, aznap már főztem, mert a férjem nem tud főzni, viszont a fagyót remekül ki tudta pakolni a tejfakasztó bulin...

szombaton meg leültem és megrendeltem a következő hétre a kaját :)

összesen 5 hétig rendeltük és nekem nagyon jó esett :)

igazából kellett is a pihenés mert nagyon szakadtam, sokat is vágtak, begyulladt, lázas voltam, se állni se ülni nem tudtam, gyerkőc meg 1,5 óránként szopizott 1 órát...

kérdező, megértelek, nekem is rosszul esne. nyilván nem azzal van a baj, hogy főz-e az ember, mert ha kell, megoldja, csak pusztán az elvárással. elvárni nem kéne, maximum kérni!

Ezen szerintem is felesleges vitatkozni. Mindenki másképp éli meg a szülést. Akinek van rá energiája, főzzön, akinek nincs, azt is meg lehet érteni.

Szerintem a férjed ismert annyira, hogy milyen vagy. Én pl. kis fájdalomtól is teljesen elhagyom magam. Ezt a férjem is tudja, nem vakkantott volna oda, hogy estére legyen kaja az asztalon. Egyrészt tud ő is főzni, másrészt meg nem kötelező minden este meleg ételt enni. Megfog egy zsömlét, megeszi. Az sem épp természetes, hogy egy felnőtt férfi nem tudja magát ellátni egy hétig. Főzzön meg egy virslit, csináljon egy rántottát, stb. A kérdező sem arról beszélt, hogy soha többet nem fog belépni a konyhába, csupán az első 1-2 hétről van szó, ami bizony nehéz. Vannak férfiak, akik éjszaka sem segítenek. Nekik pl miért kifogás az, hogy nem mernek hozzányúlni a gyerekhez, meg nem cserélnek pelenkát, mert az büdös, nem fürdetnek, mert nem merik megfogni, stb. Persze a feleségnek ne legyen egy szava sem, mert az ő dolga főzni. Egyesek itt még mindig a középkorban élnek? Családfenntartó férj meg háztartasvezető asszony?

Mi már ezen túlléptünk. A férjem tökéletesen képes ellátni magát, ha arra van szükség, kiveszi a részét a feladatokból és a gyerekkel kapcsolatos teendőkből is. Ugyanúgy az ő dolga is, nem csak az enyém, mert a MI gyerekünk, nem az ENYÉM.

Szerintem a kérdezőnek igenis eshet az rosszul, hogy szülés után egy héttel már ELVÁRÁS, hogy rohanjon a konyhába. Ez a helyzettől függ, amiről nem tudunk semmit (milyen a baba, mennyi baj van vele, ő hogy érzi magát, a férje kiveszi-e a részét a házimunkából, stb.)

Egy egysoros kérdésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, bárkinek lehet igaza.