Hogyan találjunk megoldást a kisbaba nevelésére, ha az apukájával már nem vagyunk együtt, de kell egy hely, ahol fel tudjuk nevelni közösen?

Két hónapos vagyok jelenleg, szóval még van időnk ezt eldönteni, de mindenképpen ez a legfontosabb. Már nem vagyunk együtt, esély nincs rá, hogy ismét egymásba szeretünk, de mint barátok nagyon jól kijövünk, ő viszont még többet érez irántam sajnos. Szeretné ő is nevelni a kisgyereket, és én nyilván ennek akarok lehetőséget adni. Az is jó lenne ha egyformán ugyanannyi időt tudnánk eltölteni a kicsivel, de nem tudom, ezt vajon hogyan oldjuk meg. Még nincs állandó munkahelye egyikünknek sem, szóval az is kérdéses miből és ogyan fogjuk ezt megoldani. Beszéltünk már róla, hogy ő talán elmenne dolgozni én meg addig vigyázok a kicsire, de ez nem kihasználás? Mert rosszul érezném magam ha csak ő keresne pénzt. De a babát mindenképpen megtartjuk, nem fogom elvetetni, ez nem opció. Nálunk sajnos nem férne el, egy kiságynak sincs hely, az ő szobáját viszont át lehetne alakítani hogy ott éljünk, mivel az ő házuk nagyon nagy. Viszont ezt én azért nem akarnám, mert akkor egy ágyban kell aludnom vele, viszont én már tényleg semmit nem érzek őiránta. Tudtok esetleg valami más megoldást, ötletet, tanácsot adni? Végső esetben tényleg ez lesz a megoldás, csak abban bízok, hogy ki lehet találni valami mást. Pénzkeresésre szintén kellene ötlet, mert az addig rendben van hogy a család segít, de ere hosszú távon nyilván nem lehet támaszkodni. Vagy keressünk egy albérletet ami nagyon olcsó és elférünk két szobában? Az nem érvágás az apukának, ha együtt kell élnie azzal akit szeret, de hozzá sem érhet, mert tudja, hogy a lány már nem szerelmes csak barátként szereti?