Tényleg engem kell kiröhögni ezért?

szerintem a felnőttek reagálták le rosszul a dolgot.

először is te. egy 4 éves kisfiút nem szabad ennyire védeni. és itt nem is igazán a kisfiún van a hangsúly.

nekem egy 2.5 éves fiam van. és ő is ilyen, de ez egyértelműen az én hibám. ő fél a gyerekektől. azaz hogy ha túlzottan, hirtelen közelednek felé akkor a fiam elugrik onnan nyöszörögve. az én hibám mivel nem nagyon jártam vele közösségbe, nem volt gyerekek között, nem alakított ki velük semmilyen kapcsolatot, így az én hibám hogy ilyen félénk. de próbálok tenni ellene. elkezdtem vinni babaklubba, ahol vannak kisebb nagyobb gyerekek. minap volt egy olyan szitu hogy egy éves kislány vettet el tőle a közös autót, ő erre felugrott és jött volna oda hozzám. de én mondtam neki hogy "a kislány csak játszani szeretne, és játszon ő is nyugodtan semmi gond nincs..." stb. tehát ok nélkül nem veszem a védelmem alá. lassan ovis lesz és ezzel a hozzáállásával nem csak neki lesz pokol az ovi, míg meg nem szokja, hanem nekem is és mindenkinek aki közrejátszik benne. tehát innentől viszem gyerekek közé amennyit csak lehet hogy tudja kezelni a közeledését. de nála még kicsit elnézhetőbb ez a viselkedés mivel nem jár közösségbe, de a te fiad már legalább egy évet igen.

Kérdező, a te gyereked is minden bizonnyal volt valaha másfél éves, úgyhogy illene tudnod, hogy egy ekkora gyereknél ez nem jólneveltség kérdése. Abban az egyben adok csak igazat, hogy valóban, egy pici gyerek is tud fájdalmat okozni a nagyobbnak, nekem egy éves a kicsi, és 9 éves a nagy, mégis volt már párszor, hogy a kicsi megtépázta a bátyját egy óvatlan pillanatban.

De hogy te ezek után a szülőknek nekiállsz patáliázni, hogy nem nevelték meg a másfél évest, na az ne haragudj, de nagyon gáz. És az is, hogy a 12 évesen kéred számon, hogy nem figyelt. A te áldott kis négyévesed is lesz majd egyszer 12 éves, és te leszel a legjobban felháborodva, ha egyszer rajta kérnek számon olyasmit, ami egy felnőtt dolga lenne, ezt most borítékolom előre. A 12 éves még gyerek! Ha ugyanezt nálam adtad volna elő, az én kistini gyerekemen számonkérve azt, hogy telefonozott a húgával ahelyett, hogy biztonságiőrködött volna, úgy kivágtalak volna, hogy nem kellett volna azon töprengened, hogy akarsz-e még velünk kapcsolatot tartani.

Tudod, kérdező, ha a következő gyereked nem a fiadra hasonlítana, hanem normális, eleven gyerek lenne, aki üt, rúg, karmol, akkor megtanulnád, hogy ez nem gonoszság.

A fiadnak sem ártana egy ilyen kistestvér. Akkor végre kénytelen lennél normálisan kezelni az ilyen helyzeteket.

Egyébként ha az én 12 éves lányomra zúdítottad volna a felelősséget, meg a "haragodat", többet nem kellett volna jönnötök hozzánk.

Ez nem erőszakosság. Ennyire tényleg nem lehetsz buta és tudatlan.

Egyre jobban sajnálom a gyereked. Van egy borzalmasan buta anyja aki miatt már az oviban is utálják és később sem lesz jobb.

Kérdező a fiad az egyetlen gyereked?

3 gyerekem van. Tudom nem minden gyerek egyforma. Lányomnál másfél kétévesen volt egy "erigy" korszaka amikor is nem adta oda a játékait. De nem gonoszságból. Fiam kis nyugodt csupa szív neki ez a korszka kimaradt. Kis fiam na ő nem hagyja magát 18 hónapos. Nem üt de bizony smán kiveszi más kezéből a játékot. Ezt sem gondolm gonosz dolognak csak egy természetes viselkedésnek. Viszont a 18 hónaposra isrászólókéshaúgy van vissza adom a 3 éves fiamnak a játékot amivel játszott. Lánymat meg a fiamat arra terelem beszéljék meg egymás között. Kérjék el szépen a játékot. Én úgy gondolom a szülőnek nem kell minden problémánál közbe lépni. Nálunk egy fő szabály van nem ütünk senkit. Ügen a kicsire is rászólók közben elmagyarázom a két nagynak a pici még nem tud annyit mint ők.