Ma teszteltem pozit. A férjem hallani sem akar második babáról. Szedtem gyógyszert, becsúszott. Mit tegyek?

33-ra:

Nekem az lenne válóok, ha a feleségem elvetetné a gyereket, feltéve, hogy egészségi probléma nincs. Nekem (és szerencsére feleségem ugyanígy van vele) nem "egy embrió", hanem egy kis életkezdemény BELŐLEM és BELŐLE.

Helyeslem, hogy az abortusz legális Magyarországon, mert vannak olyan élethelyzetek, amikor ez a kisebbik rossz. De egy házasságban élő párnál, szeretetből fogant magzat esetén, ha nincs egészségi probléma sem a magzatnál sem az anyánál, és megoldottak a lakásviszonyok, akkor nem kéne élni ezzel a lehetőséggel. Nevetséges indokok, hogy "egyet terveztek, nem kettőt", meg a férj már 43 éves!

Tervezni lehet egy vagy kettő vagy akárhány gyereket. De ez nem olyan, hogy tervezek venni fél kiló darált húst, tehát annyit is veszek. Van, ahol nem jön össze a baba. Van ahol az első szüléskor adódnak olyan problémák, hogy az anyára veszélyes lenne egy újabb terhesség ..... és van, ahol védekezés ellenére (vagy abban elkövetett hiba miatt) lesz újabb terhesség.

El kell fogadni. Mint ahogy azt is, hogy esetleg nem olyan nemű lesz, mint amilyet várnak. Vagy nem szőke lesz, hanem barna hajú. Vagy nem lesz tehetséges a matematikában. Vagy diszlexiás lesz. Vagy asztmás lesz. Egyik esetben sem dobjuk kukába a gyereket, mert nem olyan lett, mint amilyet elterveztünk.

Több elfogadás és kompromisszumkészség kéne, mert erre a gyereknevelés 18-20 éve alatt amúgy is végig szükség lesz!

Ez akkor is örök tüske marad, ha enged a Kérdező a férje akaratának.

33-as: számomra meg az a brutál, hogy sok nő mennyire könnyedén döntene inkább az abortusz mellett. Mondjuk én eleve hozzá sem mentem volna olyanhoz, akivel alapvető és összegyeztethetetlen értékrendbeli különbségek vannak, mert ez az a javából.

Engem 10 éve a férjem belekènyszerített az abortuszba. Nem akarta a gyereket, persze amíg nem lettem terhes, addig szeretett volna.

Amikor örömmel mondtam neki, hogy terhes vagyok, összepakolt és közölte,hogy ő ebben nem vesz részt. Hetekig sírtam,örlődtem mit tegyek. Végül az utolsó pillanatban elmentem abortuszra. Azt hittem belepusztulok!!!

A műtét után meg jött sírva, hogy megbánta,ne haragudjak, álljunk neki újra és legyen gyerek...

Na persze, elváltam!

Az ilyet nem lehet elfelejteni. Mindig benned marad a tüske.

Majd írjad meg,mire jutottatok!