Miért nem érti, hogy én így, hogy a szüleim támogatnak, nem tudnék gyereket szülni?

Még egyetemre járok, az életemet apuék finanszírozzák. Nekem nincs keresetem, mindent tőlük kapok. Nem lehet panaszom, mert tényleg amit kitalálok, megkapom/megvehetem, de mellé keményen tanulok és úgy érzem, ezzel kompenzálok is valamennyire.

Csakhogy teherbe estem és a barátom azt mondja, hogy ő akarja a babát, tartsuk meg. Mondtam neki, hogy mégis mire, hiszen ő minimálbért keres, ha a szülei nem fizetnék neki az albérletet, még ő maga sem jönne ki abból a pénzből, nemhogy mi, hárman... Erre az a válasz, hogy hát ott vannak anyáék, biztos nem hagynának minket nélkülözni. De nem tudnék úgy élni éveket, hogy miattam egy plusz családot kell szinte eltartaniuk. Főleg, hogyha babát vállalok, akkor szeretnék neki megadni mindent és nem a legolcsóbb megoldásokat keresni azért, hogy ne érezzem rosszul magam...

20 éves vagyok, rengeteg célom és tervem van még. Előttem az élet, tele lehetőséggel. Nem tudnék most kb a szüleim nyakára szülni, lemondva ezzel nagyon sok mindenről. De a barátom ezt képtelen felfogni, csak ezt szajkózza, hogy a szüleim így, a szüleim úgy... Nem tudom, mit mondhatnék neki, hogy felfogja, ez nem így megy.