Mennyire bunkóság beszélni/mesélni a terhességemről olyannak, aki régóta vágyik babára?
Az egyik legjobb barátnőmék több éve próbálkoznak, de sajnos egészségügyi probléma van nálunk mindkét oldalon. Mikor kiderült, hogy babánk lesz is kicsit tartottam a reakciójától, mert sokszor hallottam már kiakadni mikor valaki a környezetünkben terhes lett, de aránylag jól kezelte. Biztos vagyok benne, hogy szívből nem örült neki, de az Ő helyzetében azt hiszem ez érthető, nem is várnám el tőle. Azóta is próbálok tudatosan figyelni arra, hogy minél kevesebbszer kerüljön szóba, csak akkor mesélek róla, ha érdeklődik magától. Csak hát, az az igazság, hogy nem igazán kérdezz semmit, és ha mondja, hogy meséljek valamit akkor elég nehéz normális választ adnom, mivel így a 34.héten kisebb túlzással erről szól az életünk, nem igazán történik más velem. Beszélgettünk már erről, akkor azt mondta, hogy egyáltalán nem zavarja, nem kell görcsösen kerülnöm a témát. Ehhez képest ma mikor találkoztunk, és mondtam, hogy jöjjön fel hozzánk, nézze meg a babaszobát, mert hétvégén lett teljesen kész nagyon elutasító volt, kb.elviharzott. Ugyanez volt mikor babamoziról mutattam neki egy képet, próbálta nem mutatni, de látszott rajta, hogy az életkedve is elment, le is rázott akkor is rekord idő alatt.
Szerintetek hogyan kellene ezt jól kezelni? Nem csak most, hanem mikor már velünk lesz a baba is. Teljes mértékben megértem őt, de közben nehéz is, hogy egyáltalán ne beszéljek erről, mert ezzel megbántom. Régi, 10+ éves barátság, sok mindenen átmentünk már, de úgy érzem, ha most nem teszünk érte valamit akkor ez teljes eltávolodáshoz fog vezetni. Volt már valaki hasonló esetben? Mi lett a vége?
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:33, félrebeszélsz.
Nem azt mondtam, hogy nem mutattam ki, hogy fáj. De attól, hogy nekem fáj, miért titkolja más az örömét? Beszéltem róla én is, hogy milyen pocsék, de nem vártam el, hogy akivel beszélek, emiatt érezze mocsokak magát, mert ő meg örül az egészséges terhességének... ne forgasd ki a szavaimat.
válasza:33, Amúgy ez tényleg így van, sajnos.
32# Tehát a tudjon uralkodni azt jelenti, hogy játsszam meg magam vagy változtassam meg csettintésre az érzelmeimet?:D Viselkedni tudtam, sőt én is érdeklődtem, de belül sírtam, fájt, ezt nem tudod kontrollálni. Ez neked őszinte így?A kérdező barátnője semmi rosszat nem csinált azonkívül hogy nem ment fel megnézni a babaszobát. Hol olvastad azt, hogy éreztetné a barátnő itt, hogy sajnálni kell, stb.? Azonkívül nekem volt nemrégen egy ismerősöm, egyidős kismamák voltunk amikor ugyanaz a problémánk állt fent, ugyanakkor feküdtünk kórházba, csak neki megszületett 24 hétre és elment a pici pár napra rá hatalmas küzdelem árán, nálam helyrejött a dolog. Beszéltünk róla, de mondta, hogy nem is részletezné és nekem inkább erről nem beszélne, mert nem akarja ezzel az én várandósságomra a félelmet nyomni. Én pedig a terhességem nem mesélem neki, mert nem vagyok ekkora gyökér miután ki vannak készülve. Ez az empátia! Simán beszélünk másról, ahogy azelőtt is. Attól még az örömöd nem kell “titkolni”. Nincs férjed, családtagod vagy bárki más, akivel meg lehet osztani ezt repdesve? Itt senki nem írta, hogy a másik is érezze rosszul magát. Semmi beszólást, semmit nem mondott a barátnő itt.
válasza: válasza: válasza:"valaki minden esetben elnyomja a problémáját és vigyorog és ezt előadja hazug módjára"
Teljesen kiforgatod a dolgot. Nem arról van szó, hogy vigyorognia kell és hazudni, hanem arról, hogy mindenkinek laposkúszásban, kussban kell lenni a környezetében, mert ő most szarul van. Senki nem mondta, hogy ő nem panaszkodhat, a kérdés se erről szól, hanem arról, hogy miatta egyszerűen nem örülhet az, akinek oka van rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!