Hogyan lehet nyelvújítást kiharcolni?
Kitaláltam magamnak egy olyan ábécét a magyar nyelvhez, ami a mostani egyszerűsített, ésszerűsített változata lehetne, illetve ami a jelenleginél jobban követné a kiejtés változását.
Ennek megfelelően első körben a "Gy", "Ny", "Ty" és "Ly" betűket módosítanám.
Az egész elgondolás alapját az írásban jelöletlen teljes hasonulás adná, vagyis az a jelenség, amikor pl a "dj" betűket a szavakban a gy-hez nagyon hasonlóan ejtjük ki. Ez a kiejtésbeli eltérés valamikor régen lehet, jelentősebb volt, viszont ma már marginális, ezért nincs is feltétlen sok értelme megkülönböztetni őket az írásunkban.
Lényegében az ilyen betűpárok kerültek kiejtésben közelebb az y-os betűkhöz (Dj ~ Gy), és gyakorlatilag csak azért nem jelöljük ezeket írásban, mert ezek az esetek jellemzően olyankor jönnek elő, amikor egy adott szót ragozunk, vagy két szót összeillesztünk, és ha lecserélnénk a betűket, akkor azzal felülírnánk az eredeti szó alakját. (Pl a fogadj alapja a fogad, nem a fogagy, értelemszerűen)
Ez teljesen érthető, hogy miért van így, ugyanakkor lehetne az egészet "fordítva" nézni, azaz lehetne a Dj, Nj és Tj betűpárosításokat használni a Gy, Ny, és a Ty betűk jelölésére is, ezáltal pedig teljessé válna az összeolvadás, mégpedig úgy, hogy a szavak eredeti írásos alakja sem torzulna.
A Ly betű pedig egy külön eset. Azt szimplán csak a J betű javára kellene megszüntetni, hiszen az általa eredetileg jelölt hang (az IPA szerint ez a /ʎ/ volt) mára teljes egészében kikopott a magyar nyelvből.
Amennyiben ez érvénybe lépne, úgy a magyar ábécé az alábbi módon nézne ki:
A Á B C Cs D Dj Dz Dzs E É F G H I Í J K L M N Nj O Ó Ö Ő P (Q) R S Sz T Tj U Ú Ü Ű V (W) (X) (Y) Z Zs
válasza:egyszerűen kezd el terjeszteni
aztán ha másoknak is tetszik, egyre többen veszik át
anno mi találtuk ki az index fórumán a banyatank kifejezést
mára pedig mindenki tudja mi az
volt az akcionyugdijas is, az meg nem terjedt el
BringaManó:
Azta! Először is köszönöm a tartalmas válaszaidat! :)
Igen, igazad van, a kérdés megfogalmazása nem lett njtelvtanilag túlzottan pontos. Az összeolvadás az, ami itt valójában történik.
Edjébként ezeken kívül még számos egyéb módosítás is felmerült bennem, de az egyben ojan radikális eltérés lenne a mai ábécéhez képest, hogy djakorlatilag az egész ábécét teljesen újra kellene tanulnunk, ezért inkább valamijen lépcsőzetes, szisztematikus módon "vezetném" be ezeket, erre utaltam azzal, hogy első körben.
Itt edj példa arra, hodj nézne ki a teljes átalakulást követően:
Ārvīztȳrǿ tykørfūrōgép
De pl a Ch mint önálló betű benne lenne az ábécémben.
A C / Cs hejettesítése is felmerült bennem, de végül elvetettem, mert úgy funkció nélkül maradna a C betű, de valóban, hejettesíthetők lehetnének a ts (C) és tʃ (Cs) betűkkel.
Edjelőre csak a közvetlen barátaimnál használom ezt az írásmódot, és ott nem ütközött különösebb ellenállásba a dolog, illetve még nem kezdték el átvenni, viszont még én sem szoktam rá teljesen.
Gondolom jogi szövegezésben erősen ajánlott a hejesírás betartása, de ezzel nem is lenne bajom.
Én az Ly edjik lehetséges száműzésére azt találtam ki, mint lehetőség, hogy egész edjszerűen ahol lehet, szinonimákat kellene használni, vagy, ha van ijen, akkor az adott betű L betűs variációját. pl. Luk, lyuk hejett, és ha már ritkán előforduló betű lenne, akkor onnan már sokkal könnjebben elengedhető lenne a használata. Persze itt a nehézség meg az adott szavakra való áttérés lenne.
De edjébként magát az ly betűt szerintem csak a konzervatívabb szemlélet tartja életben, illetve a hadjománjtisztelet.
Maga az alap elgondolás edjébként onnan indult, hodj azon gondolkodtam, hodj lehetésges lenne-e edj ojan ábécét szerkeszteni a madjar njelvhez, amej údj épül a latin ábécére, hodj hű marad az eredeti latin kiejtéshez, és amej hangokra nincs betűje a latinnak, azokra ebből az alapból szerkesztenék betűket, és ahol ez problémás, ott egész edjszerűen az IPA karaktert használnám. (pl. Zs hejett Ʒ, Dzs hejett meg Dʒ).
Ehhez ezt vettem alapul: [link]
Edjébként ezt fidjelembe véve valóban elgondolkodtató dolog a C / Cs lecserélése.
#9: Világos, azért lenne az, hogy az y-os betűk lennének lecserélve j-sekre, hogy a szavak eredeti alakjai megtarthatóak ledjenek, de közben meg ne ledjen párhuzamosan kétféle dolog "udjanarra" a hangpárra.
válasza: válasza:Először is nem tudom hogy miért lenne jó ha az éles ékezetet laposra cserélnénk. Felmerült bennem a magánhangzó duplázása írásban, de elvetettem, mert elég gyakori, hogy két azonos rövid magánhangzó kerül egymás mellé. A ch helyett írhatnánk h-t, mivel ugyanúgy ejtjük. (Én a technika és a pech szóban is [x]-t ejtek.) Az, hogy amire a latinban nincs betű, ahelyett az IPA jelét írjuk, nem tartom túl értelmesnek. Az s betű jelölje az sz /s/ hangot, a cs /tʃ/, s /ʃ/, zs /ʒ/ jelölése lehetne ch, sh, zh.
Egyébként érdekes az albán ábécé, ahol a W kivételével minden betűt felhasználtak, és csak két ékezetes betű van: [link]
válasza:#12:
"Ārvīztȳrǿ tykørfūrōgép"
"a Ch mint önálló betű benne lenne az ábécémben."
"A C / Cs hejettesítése is felmerült bennem, de végül elvetettem, mert úgy funkció nélkül maradna a C betű, de valóban, hejettesíthetők lehetnének a ts (C) és tʃ (Cs) betűkkel."
ja, hogy te kitaláltál egy fullra egészen más írásmódot?...
jó, ez már nekem túl perverz, ehhez már nem akarnék hozzászólni :-)
"Edjelőre csak a közvetlen barátaimnál használom ezt az írásmódot"
ez megnyugtató
"és ott nem ütközött különösebb ellenállásba a dolog, illetve még nem kezdték el átvenni,"
nem lep meg
"viszont még én sem szoktam rá teljesen."
jó, hát merjél nagyot álmodni, néhány élet elég lesz rá :-)
(mármint az első az átszokásra, a következő két-három pedig a fokozatos bevezetésre, az utána következőben pedig már évezheted a munkád gyümölcsét :-)
"az Ly edjik lehetséges száműzésére azt találtam ki, mint lehetőség, hogy egész edjszerűen ahol lehet, szinonimákat kellene használni"
szinonimát KELLENE használni?
egyre meredekebb, most már nemcsak az új más, hanem szókincsreform is van, tiltott(/tűrt/támogatott) szavakkal... :-/
"ha van ijen, akkor az adott betű L betűs variációját. pl. Luk, lyuk hejett"
(és még amit szabad mondani, azt sem szabad akárhogyan...)
"itt a nehézség meg az adott szavakra való áttérés lenne."
áh, ne légy szívbajos, nincs abban semmi nehézség: megtiltod, azt' kész van.
majd egy operatív törzs felügyeli, hogy kiknél kell szankcionatív intézkedéseket foganatosítani az esetlegesen felmerülő helyesírásszegések (pardon: hejeʃīrāʃsegēʃek) tekintetében...
"magát az ly betűt szerintem csak a konzervatívabb szemlélet tartja életben, illetve a hadjománjtisztelet."
természetesen. francba ezekkel a felesleges hülyeségekkel!!!
"Maga az alap elgondolás edjébként onnan indult, hodj azon gondolkodtam, hodj lehetésges lenne-e edj ojan ábécét szerkeszteni a madjar njelvhez, amej údj épül a latin ábécére, hodj
"hű marad az eredeti latin kiejtéshez"
tessééék? mi az, hogy "HŰ marad"? úgy érted, hogy a magyarok most latin kiejtéssel beszélnek?... vagy eredetileg úgy beszéltek, de mára elkorocsosult a kiejtésünk, és ideje visszatérnünk az eredeti, ízes latin kiejtéshez, amellyel Árpád apánk keletr felől belovagolt a K.-medencébe?...
és mi az eredeti latin kiejtés (ha már valamiért ahhoz akarunk "hűek" maradni)? tudtommal erről is megoszlanak a vélemények... viszonylag kevés latin anyanyelvű beszélőnk van már, ha jól tudom, és hangfelvételből sem sok készült annó dacumál... :-)
"ahol ez problémás, ott egész edjszerűen az IPA karaktert használnám. (pl. Zs hejett Ʒ, Dzs hejett meg Dʒ)."
irigylem az "egyszerű" ötleteidet...
"Ehhez ezt vettem alapul: [link] "
c=[k]? hát az remek. szóval egy olyan kódolást sikerült választani, ami még a mifelénk szokás latin ejtéstől is távol van...
végül is, ha már gyökeres változás, akkor legyen sokkoló, és minden kapaszkodótól minél távolabb, jogos...
valahogy elvesztettem a lelkesedésemet... :-) na nemmintha eddig feltétlen híve lettem volna az ötletnek, de legalább "toleráltam"... most egy kicsit alábbhagyott a "liberalizmusom"...
válasza:korr:
most már nemcsak az új más
most már nemcsak az írás új
#14:
a lapos ékezet azért lenne jó, mert a ´ ékezet egyáltalán nem egységes módon van használva. az "á" nem az "a" hosszabb alakja, míg az "ó" vagy "ú" meg az "o" és "u" hosszabb alakjai.
Ezért pl. az A betűből 4 variáció lenne, az alábbi módon:
Ȧ ȧ /ɒ/
Á á /ɒː/
A a /a/
Ā ā /aː/
A H a /h/, a Ch pedig a /x/ hangot jelölné.
Az Sh és Zh betűket én inkább helyettesítő betűknek képzelném el, ha nem áll rendelkezésre az őket jelölő betű.
BringaManó:
Tulajdonképpen igen, egy saját írásmódot találtam ki. :)
Oh, a "kellene" valóban túlzó, inkább úgy mondanám, hogy párhuzamosan használatban lenne minden ly-os szó mellett egy nem ly-os is, hogy külön írás nélkül is lehessen mellőzni az ly használatát, aki nagyon akarja, anélkül, hogy hüjének tűnne az írása.
Nem egy központilag előírt korlátozás lenne, nem is ez lenne a lényege, hanem a nyelv rugalmasabbá tétele :)
A latin kiejtésnél úgy tudom, több különböző korszakot lehet megkülönböztetni, aszerint, ahogy a nyelv változott, mint ahogy minden nyelv változik, nyilván.
Az "eredeti" így nyilván szó szerint nem igazán értelmezhető, sokkal inkább egy preferált verzió kijelölése, és az ahhoz való lehető legjobb közelítés lenne a cél.
Ezért is mellékeltem, hogy én konkrétan melyiket vettem alapul.
Az Ly meg úgy maradt meg a nyelvben, hogy közben a /ʎ/ hang meg kikopott, szóval nem igazán indokolható máshogy az, hogy az írásban mégis megmaradt, mint azzal, hogy az írás valamivel le van maradva a beszélt nyelvhez képest. Az ly betűhöz való ragaszkodást meg nem igazán értem emiatt.
Az IPA karakterek használata abban lenne egyszerűség, hogy nem kellene teljesen új, az Unicode-ban nem létező betűket kitalálni, és várni, hogy mikor kerül majd be oda.
Azt sajnálom, hogy elvesztetted a lelkesedésed ez iránt :(
válasza:"A H a /h/, a Ch pedig a /x/ hangot jelölné."
Ezt értem, de szerintem a [x] a /h/-nek allofónja koda pozícióban. (Vagy van olyan szó, ahol két magánhangzó között van ch?)
Az "a" változatai valóban érdekesek: az /ɒ/ és /aː/ a leggyakoribbak, de újabb átvételekben az /a/ is előfordulhat, bár ezek elég ingadozó kiejtésűek, az /ɒː/ pedig az a betű nevében fordul elő (szerintem nem fordul elő máshol). Én mégis úgy gondolom, hogy fonémikusan az /aː/ tekinthető az /ɒ/ hosszú párjának, a váltakozások miatt (pl: nyár - nyarak, út - utak). Egyébként az o és ö magánhangzóknál is van kis eltérés a rövid és hosszú magánhangzók közt: [link]
szerintem az ilyen magánhangzó-változásokból még nem következik az, hogy ugyanannak a magánhangzónak lennének egymás hosszú-rövid alakjai.
Viszont az ötletek alapján némileg módosítottam közben az ábécén, és így a Dʒ (Dzs) helyett Dż, Ʃ (S) helyett Sh, C helyett Ts, Cʃ (Cs) helyett Tsh, Ʒ (Zs) helyett pedig Ż lesz. (bár a ʒ betűnek megvan szerintem a maga szépsége)
És így ebben a formában egy példamondat így néz ki:
Edj hȳtlen vejét fyløntshīpǿ, dyhøsh meksikōi ūr Wesselényinél māzol Quitōbȧn
válasza:"van olyan szó, ahol két magánhangzó között van ch"
hát, ha nincs, az peches dolog... akkor hallgassunk egy kis Bachot ;-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!