Miért elutasítóak a keresztények a melegekkel kapcsolatban?

Persze, nem minden keresztény az, mielőtt bárkit megsértenék. A túlnyomó többség viszont legjobb esetben csak nem vesz tudomást rólu(n)k. Rosszabb esetben pedig kifejezetten elutasítóak (diplomatikusan fogalmazva).

Hozzá kell tennem, hogy jártam és járok templomba. Az egyház tanításának vannak pozitív oldalai. Az egyébként nem hívő, de "normális" ember is betartja a legalapvetőbb egyházi tanításokat, részei a kultúránknak. Az utóbbi időben azonban egyre inkább távolodok az egyháztól, vagyis inkább távolodunk az egyházzal egymástól. Bármennyire is igyekszem jó ember lenni, azzal, aki vagyok, "bűnös és rossz" ember vagyok. Senki sem tökéletes, de nem tartom magam rosszabb embernek az átlagnál, mégis rosszabb vagyok (az egyház, de legalábbis a legtöbb "keresztény" szerint. Úgy érzem, hogy mások sokkal nagyobb problémáival kapcsolatban sokkal elnézőbbek, mint azzal a ténnyel, hogy léteznek melegek. Aki nem meleg, az max. megpróbálhatja megérteni, én viszont átélem, hogy ilyennek születtem. Nem magam választottam. Ha ez bűn, vagy rossz, arról nem én tehetek, mégis én lennék érte büntetve, sok esetben jobban, mint mások, az önmaguk által választott bűnök miatt.

Ha minden ember Isten teremtménye, akkor én miért nem. Miért teremtett volna Isten melegnek, ha ellenezné a melegséget.

Hol ülnek ezek az emberek, amikor a pap arról prédikál (legtöbb esetben kettős mércét alkalmazva), hogy "az vesse rá az első követ, aki bűntelen". Miért mások "bűneivel" foglalkoznak ahelyett, hogy a saját problémáikat próbálnák megoldani.

(Nem tartom magam feltétlen hívőnek, de vaknak és szűklátókörűnek sem. Adott ez az egyház dolog, amit megpróbálok megéretni, ahelyett, hogy 180°-ban fordulnék el tőle. Sok az ellentmondás és nem is igazán látom, hogy bárki megpróbálná ezeket feloldani. Ahelyett, hogy a miértekre válaszolnának, "tényeket" közölnek, amit vagy elfogadsz, vagy nem vagy "igazi, valódi, jó" keresztény. Pedig nem vagy rossz ember, segítesz, ahol tudsz.)