Keresztényként hiszel az evolucióban?

#197: "Igazad van, Rifkin nem biológus, hanem ismert gazdasági szakember és politikus,tudós, és 100 %-ban támogatja az evolúciót...Viszont írt egy könyvet az entrópiáról."

Nos, nem az entrópiáról írt, hanem annak törvényszerűségeit akarta ráhúzni a "szakmájára", vagyis a a világ gazdasági és társadalmi struktúrák alakulására.

Rifkin egyszerűen hülye az entrópiához. Azért mert valaki tudós gazdaságtanból, attól nem fog se a villanyszereléshez, se a főzőtudományhoz, se a fizikához érteni egy dekát se (ide fizikatudás kellett volna, nem biológiai, bár nyilván az sincs neki - ismerek olyan embereket, akik 100%-ban támogatják az evolúciót, és semmivel se értenek többet hozzá, mint a piaci halaskofák)

[link]

Rifkin is azt hiszi, hogy a világ leromlása egy meredeken lefelé tartó egyenes mentén zajlik. A neves evolucionistádat a szakértő kritikusok kiröhögték. Rifkin ugyanolyan vak, mint a kreacionisták. Nem látja, hogy a fű kezdetben kis komplexitású, és ahogy nő egyre bonyolódik? És az ember egyedfejlődése nem ugyanezt teszi? És semmilyen természetfölötti erő nem mérnökösködik közben a bonyolódás abszolválásához. Nem volt még egy csodálatos cseppkőbarlangban sem, amiről tudható, hogy magától alakult ki?

Bár ezzel még mindig nem derült ki, hogy az inkriminált idézet tényleg tőle származik-e, de az igen, hogy a kreacionisták minden dilettánst képesek neves evolucionistának nevezni, ha ugyanolyan zöldségeket hordanak össze, mint ők.

#197: "Nem elszigetelt rendszerek. Rendezettségük szűkebb-tágabb környezetük terhére növekszik."

Hééé! Hóóó! Mi van??? Egy kreacionista ezt elismeri? Majdnem leestem a székről. Mondom, hogy értelmes ember vagy te! :)

Vagy ez valami csapda? Vagy félreértek valamit? Oda vagyok, meg vissza! :D

#197: "Összességében az evolúció elmélete nem nyújt támaszt az intelligens tervezettségnek"

Miért ne nyújthatna? Ha az Isten eszközként használta az általa teremtett evolúciót? Akkor sem? Az evolúció csak az olyanféle Istenképzetnek nem a támasza, ahol Isten egyenként bíbelődött el a fajteremtéssel (bár az sem vethető el, hogy közben ő is külön teremtgetett, vagy terelgette az evolválás irányát), de az evolúciót is simán lehet teremtésre használni, és meg is tették ezt a kutatók (nem is egyszer).

https://www.youtube.com/watch?v=ifTFCH80xF0

Ez a Golem project. Itt a kutatók megteremtettek olyan alkatrészeket, amik spontán képesek voltak összekapcsolódni, vagyis ezzel rengeteg véletlenszerűen összeállt forma jött létre. A környezetet olyanra csinálták meg, hogy abban azok a formák képesek voltak jobban szaporodni (és a szaporodásuk közben kissé véletlenszerűen változtak), amik meg tudtak mozdulni. A rengeteg változatból szükségképpen ilyenek létrejöttek. Ezek utódaiból is azok tudtak jobban elszaporodni, akik véletlenségből úgy sikeredtek, hogy még egy picit jobban tudtak megmozdulni... és így tovább. A végén olyan mászórobotok számos faja alakult kis spontán, ahol a mászáskivitelezések ötletességei még a kutatókat is meglepte. Az evolválásra képes "életet" a kutatók hozták létre, és azt a környezetet is, ami motiválta az evolválást a különböző mozgásmechanizmusok kialakítására.

Ez nem intelligens tervezettség volt? Pedig volt evolúció is.

#197: "A ragadozó egysejtűek hogyan jöttek létre? Mitől és miért lettek ragadozók?"

Nyilván eleinte nem volt ragadozás, sőt, a mai "modern" programozott halál sem, sőt, a korai állapotok még paradicsomibbak voltak, mint a Bibliában, mert spontán keletkező szerves-, és szervetlen anyagokból nyert energiával is megelégedtek a kezdeti életformák. Azonban a sikeres formák átlagban exponenciálisan szaporodnak, és törvényszerű, hogy a nagy szaporaság idővel krízishelyzetet teremt, és egyre elkeseredettebb lesz a verseny az energiáért. Persze néha volt olyan változat, ahol az egyik anyagot rabolt a másiktól, azonban ennek egy paradicsomi környezetben, ahol bőségesek az energiaforrások, nem volt haszna, mert a ragadozás nagyon energiaigényes dolog, tehát mindig kiszelektálódtak a rablók, ill. azok "vérvonalai" idővel feloldódtak a populációban. Ám az ilyen szorongató helyzetben, a nagy versenyben lassan kialakult a ragadozás előnye is, mert hiába nagyon energiaigényes, ha már az a tét, hogy egyáltalán energiához alig lehet jutni. Tehát a szelekciós nyomás itt az energiaválság volt, a nagy elterjedtség és a beszűkült élettér miatt. Isten, sajnos nem teremtette végtelen nagyra a Földet. Talán azért tette, mert ő is tudta, hogy teher alatt nő a pálma. Az evolúció mindig akkor válik kreatívvá, amikor krízishelyzet van, mert ilyenkor sokkal több véletlenszerű változás válik hasznossá, mint korábban a más környezetben, ahol viszont ezek a változások ott károsak, feleslegesek voltak.

"Mennyi a valószínűsége, hogy ez a laboratóriumi kísérlet a természetben is abban az időben ugyanígy és ugyanilyen körülmények között ment végbe?"

Hogy ragadozók támadják a prédát? Szerinted? Nézz körül a Földön! Minden zuga más és más jelen pillanatban is, vagyis mindegyike egy kis külön laboratórium, ahol megállás nélkül folyik a kísérletezés, és sokkal de sokkal nagyobb és változatosabb életanyaggal. Soha a redva életben annyi változatot ki nem fogunk találni laborvizsgálatra, amennyi félét a Föld néhány milliárd év alatt "kitalált". Ennyi töménytelen változatban elképzelhetetlen, hogy ne rendszeresen jó helyzetek alakuljanak ki az élet fejlődése számára. Ezek roppant kicsi valószínűségű események lesznek, de minél nagyobb a próbálkozások száma, és minél több erre az idő, annál biztosabb az állandó bekövetkezésük.

"A paraziták miért nem "változtak"?"

A paraziták is változtak, és változnak, de van az ú.n. stabilizáló szelekció is. Ha bizonyos fajokat nem éri krízishelyzet, és jól alkalmazkodtak, akkor nem fognak változni, vagy inkább alig. Az evolúció rettentő lusta jószág, és ha nem kell, nem tesz semmit, pontosabban akkor a változásokat szelektálja, amik eltérnek az eredeti formától. Akár millió és millió évekig fennmaradhat ilyen állapot. Ha mokány a faj, és sokkal jobban bírja a környezetváltozásokat mint más faj, vagy a környezete nem igazán változik, akkor ez történik. Ám itt a #23-ban éppen azt írom le, hogy miképpen jött létre egy új egysejtű élősködő a szemünk láttára. A topiktársunk pedig a #22-ben leírja, hogy a gazdafaj hogyan változik meg az élősködő megjelenése miatt, vagyis egy tipikus ú.n. evolúciós fegyverkezési versenybe csöppentünk bele. Nyilván a parazita is lépni fog, hogy ne kerüljön hátrányba... vagyis ma is szemmel követhetjük a paraziták változását.

"ha valóban így történt"

Ez biológusok, evolúcióbiológusok, genetikusok stb. oldala. Ha ez nem hiteles, akkor semmi se. A kreacionizmusnak nincs egy deka laborja se, és nincs egy deka kísérleti eredménye se, a munkavégzésük kereken nulla, és csak a szájukat járatják. És ilyen eredményes kísérletekre neked én tömegével tudnék mutatni még példát.

ja... ezt nem is láttam

#198: "A makroevolúció nem ad magyarázatot és bizonyítékot pl a nemi szelekció kialakulására és megjelenésére."

Jól haladsz. Teljesen igazad van. A makroevolúció nem ad magyarázatot rá, mert ami nem létezik, azzal nem is lehet semmit se megmagyarázni. Helyesen vetted észre, hogy a kreacionisták már megint baromságokat hordanak össze, de hát miért is változnának? Az evolúcióval viszont annál jobban meg lehet magyarázni - ezt az utolsó mondatot lefelejtetted, de így is dicséretes a fejlődésed. :|

Nyilván már azt is megértetted, hogy az evolúcióelmélet nem versenytársa az isten munkahipotézisnek. Ma már tudjuk nagyon sok létformáról, hogy ott az evolúció működött, és ha az derül ki, hogy Isten itt vagy ott maga farigcsálta széles nagy jókedvében az élőlényeket, az nem változtat azon, amit mára kiderítettünk az evolúcióról. Attól az evolúcióelmélet nem lesz megcáfolva, mert mondjuk Isten maga hozta létre a nem szerinti elválasztást, és magának Isten létezésének sincs semmi köze az evolúció cáfolatához.

Az evolúció működése 100%-osan bizonyított, és az evolúcióelmélet csak azért neveztetik elméletnek, mert azt feltételezzük, hogy a bizonyított működése nyilván ott is majd tettenérhető az élővilágban, amit még nem tudtunk megvizsgálni eddig, vagy aminek az evolúciós útját nem tudtuk még felderíteni. Ha egy röghegységről kiderül, hogy miképpen keletkezett, akkor feltételezhetjük, hogy a többi is maga magától alakult ki így, mint ahogy a csillagászoktól se várja el senki, hogy a csillagkeletkezés elméletét is csak akkor nevezhetik bizonyítottnak, ha minden létező csillagról ezt külön-külön bebizonyítják. Ettől még Isten maga is csinálhatott néha hegyet vagy csillagot.

Na akkor csak idemásolom magamtól más topikból a nemi szelekcióra vonatkoztatva (ezt is állandóan ismételgetitek, de fogalmam sics, hogy honnan szeditek, hogy mit lehet megmagyarázni evolúcióval és mit nem, mindenesetre ezeket ismételgeti a kreacionizmus évek óta)

„Az ivaros folyamat nem automatikusan azt jelenti, hogy két különböző nem van. 1,5 milliárd évvel ezelőtt az eukariótáknál megjelent az ivartalan szaporodás után az ivaros szaporodás, ami csak annyit jelent, „hogy az utódsejt két sejt összeolvadásával jön létre. Így mindkét szülő tulajdonságaiból tartalmaz részleteket, genetikai információt.”

[link]

A genetikai változatosság ezzel nő, és ami a változó környezetekhez való adaptálódást jobban segíti, hiszen nagyobb variációból nagyobb eséllyel lehet szelektálni a megfelelő megoldást. Bár kezdetben egyforma sejtek (nemi elkülönülés nélkül) cserélgettek örökítő anyagot, de azért mutáció akkor is létezett, ill bizonyos gének keverődhettek (vagyis mégsem teljesen egyformák voltak sokszor), ami a különböző sejtekben más és más volt, így a másokkal történő "tapasztalatok" csereberéje gyorsította a variálódást azzal szemben,amikor csak egy sejt egyszerűen megkettőződik, hiszen ilyenkor a két utódsejt csak egymás hű másolata (eltekintve azoktól a ritka másolási hibáktól, amik nem okoztak későbbi szaporodási gondokat, vagyis fenn tudtak maradni hasznos, vagy semleges, vagy olyan kicsit káros mutációként, ami nem okozott túlzó hátrányt). Az ivaros szaporodás eleinte az izogámia stádiumát érte el (ez egy ma is működő dolog, csak persze kis mértékben – pl. egyes gombákná), vagyis az ivarsejtek morfológiailag megegyeznek, így azokat hím- vagy nőivarúként azonosítani nem lehet. Kezdetben bármilyen ivarsejt bármilyen másikkal egyesülhetett, de ennek is vannak hátrányai, így az izogámiában is kialakulnak már olyan párosodások, ahol az ivarsejteknek csak bizonyos eltérő párosodási típusai egyesülhetnek zigótát létrehozva:

[link]

[link]

Vagyis elkezdődik az ivarsejtek (gaméták) differenciálódása is, ami megadta a lehetőséget annak, hogy az ivarsejtek kezdjenek különbözni egymástól véletlenszerűen, vagyis az egyik akár nagyobbra is, vagy kisebbre is sikeredhetett az átlagtól. Innen nézzük inkább Richárd Dawkinst:

[link]

Innen olvasd: „Parker és mások kimutatták, hogy a nemek aszimmetriája hogyan fejlődhetett ki az eredetileg izogám állapotból.”

Természetesen azt itt ábrázolt lehetséges utóbbi út a két ivarú rendszer működése felé szintén sok mutáción keresztül vezetett, amit a szelekció irányított”

Akkor már erre is...

"A téridőnek nem része, hanem határa. Istennel azonos. Mindenható, mindentudó és örök."

Hááát, ha te mondod...

Csak ezzel meg van még baj. Tudod, ti állandóan azt mondogatjátok, hogy ha nincs Isten, akkor céltalanul, értelmetlenül éljük le az életünket... stbstb.

No, mi azért reménykedhetünk célban, mert ugye tudjuk, hogy van "felettünk" egy Teremtő, aki az életünknek értelmet adott.

Ebből az következik, hogy Isten megállás nélkül "odafenn" azon szomorkodik, hogy mivel őt senki se teremtette, a létezése tehát totál céltalan és értelmetlen. :(