Most akkor hogy van Isten szeretete?

"Isten sem a kárhozatba"

Hát akkor hova küld majd ateistaként?

"Hát akkor hova küld majd ateistaként?"

Nem osztom a hagyományos keresztény felfogást, így nem hiszem, hogy a tisztességes ateisták a kárhozatba kerülnének.

Én a kecskék és juhok példázata alapján úgy látom, hogy Isten az alapján ítél, hogy miként bánunk a másik emberrel. Ez pedig világnézettől független.

"Én a kecskék és juhok példázata alapján úgy látom, hogy Isten az alapján ítél, hogy miként bánunk a másik emberrel. Ez pedig világnézettől független"

Jogos, ennek így több értelme lenne.

Ha egy ateista letagadja Isten létét, és mégis létezik Isten, akkor azért fog rosszul járni, mert nem akarta felvenni vele a kapcsolatot. Aki elutasít, az nem lehet a barátom. Így sokan, akik az ateizmussal szemeznek, inkább agnosztikusok lesznek.

Előfordulhat az is, hogy egy hiteltelen istenképet utasítanak el. Ekkor lehet még esély.

Ha egy hamis istenképet tagadnak meg akkor nem "lehet még esély" hanem az isten kutya kötelessége az.

Sőt ha én azt mondom, hogy a biblia követése számomra gonosznak látszik, az sem bűn.

Szia

Megakadt a szemem a 2-es kommenteden.

Miért zavarba ejtő? A keresztény álláspontok amelyeket felsoroltál, tartalmaz némi igazságot a pokolról. Azt gondolom, maga a "pokol" szó fogalmát lenne jó tisztázni mit jelent.

Sok régebbi protestáns és katolikus fordítás ezzel a szóval adja vissza a héber seʼólʹ és a görög haiʹdész szavakat (KJ, Dy, Kár., B.–D., Káldi). Ezek a fordítások azonban nem következetesek, mivel más szavakat is használnak az eredeti szavak visszaadására, például „sír”, „verem”, „halál”, „alvilág”, „holtak országa”, „holtak hazája”, „koporsó”. A modernebb fordításokban már a héber seʼólʹ és a görög haiʹdész szavak betű szerinti átírása található (AS, RS, ÚV).

A Collier’s Encyclopedia (1986, 12. köt. 28. o.) ezt írja a „pokol” címszó alatt: „Első jelentésében megegyezik az ószövetségi héber seollal, illetve a Septuagintában és az Újszövetségben a görög hádesszel. Mivel a seol az ószövetségi időkben csupán a halottak nyugvóhelyére utalt, és nem hordozta magában azt a gondolatot, hogy erkölcsi szempontból meg vannak különböztetve a jók és a rosszak, ezért a »pokol« szó, különösen a ma használatos értelme miatt, nem szerencsés fordítás.”

A „pokol” szó napjainkban használatos értelmét jól mutatja Dante Isteni színjáték c. műve, illetve Milton Elveszett Paradicsom c. írása. A szó mai jelentése teljesen más, mint az eredeti nyelvű szavaké. Azonban az az elképzelés, hogy a „pokol” a tüzes gyötrelem helye, már jóval Dante és Milton napjai előtt kialakult. A Grolier Universal Encyclopedia (1971, 9. köt. 205. o.) ezt írja a „pokol” címszó alatt: „A hinduk és a buddhisták szerint a pokol a spirituális megtisztulás és a végső megújulás helye. Az iszlám hagyomány szerint ez az örök büntetés helye.” A Babilonban és Egyiptomban élő ókori pogány népek körében is megtalálható volt az a hittétel, hogy van szenvedés a halál után.

A Biblia Babilont elsőként említi mint helyet, ahonnan a sok sok hamis vallási tanításszármazik, a Jelenések könyvében ír arról, mi lesz a bünteteése ezért.

A pokoltűz a kereszténység egyik legalapvetőbb tanítása már évszázadok óta. Érthető, hogy miért írja a következőket a The Encyclopedia Americana (1956, XIV. köt. 81. o.): „Sok zűrzavart és félreértést okoztak a Biblia korai fordítói azzal, hogy a héber seol, valamint a görög hádesz és gyehenna szavakat rendszeresen a pokol szóval fordították. Az, hogy a Biblia átdolgozott kiadásainak fordítói egyszerűen transzliterálták ezeket a szavakat, nem volt elegendő e zűrzavar és hamis felfogás eloszlatásához.” Ám az, hogy transzliterálják és következetesen adják vissza ezeket a szavakat, lehetőséget ad a Biblia tanulmányozóinak, hogy megfelelően össze tudják hasonlítani azokat az írásszövegeket, melyekben az eredeti héber és görög szavak szerepelnek, így, ha elfogulatlanok, pontosan meg tudják érteni a valódi jelentésüket.