Ateisták miért vonzódnak a pogány vallásokhoz?

"Egy ateista aki szerint Zeusz léte nem cáfolható de Isten léte cáfolható :) Ne haragudj de nem vagy azon a szinten hogy nyilatkozz a témában. Inkább maradj távol légyszives."

Hozzám csak a 17es válasz tartozik a másik nem.

A szövegértésed pedig a másik válaszoló Istennel kapcsolatos bármelyik kijelentésétől függetlenül hibás.

Mondok egy példát, hátha úgy könnyebben megérted. Az irodalomban és a filmművészetben azok a karakterek válnak népszerűvé és maradandóvá, akik átélhetőek. Akiknek van egy neve, egy arca, egy jelleme erényekkel, hibákkal, félelmekkel, vágyakkal, érdeklődésekkel együtt és akiknek van egy története, amin keresztül változik és fejlődik. Aragorn, Elizabeth Bennet, Anna Karenina, Jack Sparrow, Anakin Skywalker, Sarah Connor, csakhogy néhány példát említsek. Nem tökéletesek, senki sem az, de pont ezért érződnek valódinak. Van egy történetük, amit át lehet élni, aminek láttán lehet izgulni. A különböző pogány istenek erre kiváló alapot szolgáltatnak, hiszen adott egy karakter, akihez az évszázadok, évezredek alatt kötődött valamilyen jellem (ami némely esetekben az idővel változott) és több személyes attribútum, illetve mítoszok, amikben ők a főszereplők. Sokkal több teret engednek a kísérletezésre, az újszerű történetek kialakítására.

Az egyistenhívő vallások istenei képtelenek erre, mert a hitük alapján ők tökéletesek és ennél többet sose írnak róluk érdemben. Akkor mi alapján készüljön róluk bármilyen alkotás vagy váltsanak ki bármilyen érdeklődést? Nincs mit mondani róluk és pont ezért nem véletlen, hogy szinte mindig, amikor a kereszténységet használják fel egy új történethez, akkor például Lucifert teszik meg főszereplőnek, hiszen neki van már a Bibliában is története és jelleme, hozzáköthetőek olyan koncepciók, amiket kreatív módon fel lehet dolgozni. A legjobb keresztény filmek se Istenről szólnak, hanem Jézusról vagy egy másik bibliai emberről, például Mózesről. A szakmában létezik a Mary Sue avagy Gary Stu fogalma, amely olyan karakterekre utal, akik túl tökéletesek, akik sose hibáznak, akik a megtestesült jóság. Minden kicsit is értelmes író kerüli ezeket, mert ez rossz karakterírás.

Számomra szimpatikusabb lenne egy olyan isten, aki valódi jellem, mert egy ilyennel tudnék érdemben beszélni. Az "én vagyok a tökéletesség" mentalitást már alsó tagozatban is ostobaságnak tartottam, amikor néhány lány ezzel jött. Sokkal jobb olyannal beszélni, aki ugyanúgy képes a hibára, hiszen nemcsak téged ért meg jobban, de meg tudja mutatni, hogyan lehet túllendülni ezeken a hibákon.

Idén szeptemberben fogják kiadni egy könyvemet Angliában, amit több pogány hit inspirált, bár egy általam kitalált fiktív isten a főszereplője és ott is ez az egyik hangsúlyos elem: hogy a tökéletesség egy elérhetetlen ideál és sokkal jobban járunk, ha személyként fejlesztjük magunkat a saját erősségeinkre építve. Íróként inkább imádkoznék Tir-hez, Benzaiten-hez vagy Snotra-hoz, akik mind az irodalom és a kreativitás istenei, mint a keresztény istenhez vagy Allah-hoz, aki csakúgy van, mert hát ő a mindenség.

A tudományt feleslegesen kevered ide, mert jelenleg pontosan ugyanannyi bizonyíték van a keresztény Isten és Zeusz létezésére: semmi. (Illetve roppant nevetséges, hogy hasraütésszerűen hivatkozol mindenféle tudományos álláspontra. Ilyenkor valami forrást illik linkelni, nem gondolod?) Ateistaként számomra ugyanannyit érnek, sőt, szerintem annak több esélye lenne, hogy egy istenfaj teremtette a világot, mintsem egy valaki, aki a semmiből lett, megalkotott mindent, majd elment. Sokkal harmonikusabb az az elképzelés, hogy a sok különböző istenség együtt alkotta meg a világot, mindenki a maga-maga részéért felelt és ezt illesztették össze egy koherens egésszé. Tulajdonképpen az állatvilág is így működik, hiszen sok állat tölt be olyan feladatot, amik elengedhetetlenek a saját közvetlen környezetük fenntartásában.

Nyilván ebben sem hiszek, de ebben több logikát látok.

23/N (#4)

Az én cáfolatom két dolog miatt érvényes:

1: a végtelen jelentése és a jelenlegi világunk alapján egy ilyen világot nem teremthetett végtelenül jó vagy igazságos isten,

2: a keresztények istenének a különféle végtelen tulajdonságai kizárják egymást, együtt nem lehetségesek.

Az, hogy mindennek kell-e saját teremtő, az jó kérdés. Ha csak annyit mondasz, hogy a mi világunkban mindenképpen kell, ezt eleve meg kell indokolnod, hogy miért? Erre nem válaszoltál.

Ezen kívül meg kell indokolnod, hogy egy másik világban miért nem kell?

Kérdező a kérdésed alapját lennél szíves bizonyítani?

"Az olyan politeista vallásokat pedig mint az ókori egyiptomi, görög és római, felhasználja a mai szórakoztatóipar és nagyon népszerűek. Az egyistenhívő vallások viszont mint judaizmus, kereszténység, iszlám nem mondható népszerűnek az ateisták körében. Ha csak a filmipart nézzük, alig készülnek ilyen filmek,"

Még egyszer mondom: ezek ÁLTALÁNOS törvények. Minden világban érvényesek.

A végtelen az mindenhol végtelen.

A többi végtelen isten sem létezik, ugyanezen okokból.

A törvényeket nem kell megteremteni, az alaptörvények léteznek.

Vannak származtatott törvények, ezek egyrészt az alaptörvényekből következnek, másrészt a világ állandóiból, tehát ezek világról világra változhatnak, egy adott világon belül állandóak, és ezeket sem kellett teremteni.

Egyébként is: ahhoz, hogy egy teremtő létezhessen, törvények szükségesek, amelyek az ő működését szabályozzák, és ezeket nem teremthette ő! Ezért is szokták mondani, hogy akkor a teremtőnek is kell egy teremtő.

De egy dolog biztos: ELŐBB volt valamilyen világ, és benne adott, maguktól létező törvények - és csak UTÁNA születhetett meg az első értelmes lény. Ez semmiképpen nem lehet másképp.

"Mivel az univerzumot fix törvények vezérlik, amik alapján kell hogy legyen aki létrehozta a törvényeket."

Alaptalan állítás.

"Tény hogy a szórakoztatóiparban nagyon népszerűek a pogány vallások, a monoteista vallások viszont alig jelennek meg és ha igen, sokszor negatívan."

A monoteista és a politeista vallásokat feldolgozó filmekben is az istenek sok esetben gonoszak, hibáznak, vétkeznek.

Akkor azok nincsenek negatív képben ábrázolva?

Miért lenne tény, hogy a politeista vallásokból több film készül? Ezt alákéne támasztani valamivel.

Esetleg ez is olyan mint a fenti állításod, hogy te így érzed ezért így van?