Akik szerint a finnugor elmélet Habsburg-politikai összeesküvés része, azok miért gondolják így?
"A krónikákban, amik királyoknak íródtak (a királynak nem szokás hazudni) nyoma sincs finnugor rokonoknak vagy az Uralnak."
A németek sem említik a mondáikban a görögöket, vagy a latinokat, mégis nyelvrokonok. Az, hogy a királynak nem szokás hazudni, nem érv. Egyébként meg ők nem is hazudtak, csak abban a korban ez volt a legkézenfekvőbb megoldás, hiszen a régészet, mint olyan, nem létezett, sem összehasonlító nyelvészet. A krónikások meg, mivel magyarországon írott forrást nem találtak, a nyugat-európai téves közhiedelmet vették alapul, miszerint a hunok magyarok (Ungarn-hun), azt már az akkori európaiak elfelejtették, hogy az onogurokat nevezték így. Nekik a magyarság csak egy volt a sok keleti barbár nép közül.
"A mondavilágunkban sincsenek medveistenek, rénszarvasok."
Ez sem érv. Mondom, nem genetikai rokonságról, hanem nyelvrokonságról van szó. A hét magyar törzsből legfeljebb 2-3 volt finnugor, akik a környező sztyeppei életformát vették fel. A többi sztyeppei török eredetű, lehettek a hunokkal is rokonok, de ez nem bizonyított tény. A nyelv szerkezete és alapszavai finnugor eredetűek, míg az ősmagyar vallás a helyi lakosság sámánista vallása, hiszen ebben a környezetben ez volt a szokás, ezt vették fel (mint később a Kárpát medencébe érkezve felvették a kereszténységet).
"De miért olyan elképzelhetetlen, hogy mi adtunk át elemeket a nyelvünkből nekik, és nem ők nekünk?" ez kire vonatkozik, a hunokra? mindegy, a kérdés a nyelvrokonság szempontjából lényegtelen, hiszen ha szavak átadásáról van szó, akkor már nem rokonok, az átadás irányától függetlenül.
válasza:,, Keress rá a Neten Ucsiraltu prof. munkásságára, és azt fogod találni, hogy a hun nyelvi emlékek elemzésekor meglepő hasonlóságot fedezett fel a magyar és a hun nyelv között... Érdekes, ugye?"
Nem, ez nem érdekes. Azért nem érdekes, mert sajnos nincsenek hun nyelvi emlékek.
Az illető professzor meg, a kínai forrásokban talált bizonyos nyelvemlékeket, ami meg egy kicsit más dolog.
,,Magy Károly is kitalált személy (Barbarossa Frigyesről mintázták), a nagy szláv pannóniai hatalommal együtt. A kora középkori oklevelek hamisitványok"
A kitalált középkor az butaság. Illig meg egy csaló lehet.
,,A krónikákban, amik királyoknak íródtak (a királynak nem szokás hazudni) nyoma sincs finnugor rokonoknak vagy az Uralnak. Ellenben a hunok és Attila gyakran"
A krónikások se nem nyelvészek, se történészek nem voltak.
A régi magyar krónikák, azt rögzítettek, hogy akkoriban mit hittek az emberek, és nem a tényeket.
,,De miért olyan elképzelhetetlen, hogy mi adtunk át elemeket a nyelvünkből nekik, és nem ők nekünk?"
Mert ez nem így működik. Szavakat lehet átadni, a nyelvtani sajátosságok, amik alapján két nyelv rokon, azok nem így működnek.
válasza:Dantes
"sajnos nincsenek hun nyelvi emlékek"
- De vannak. Csak nem Európában. De a Kínai Császárságban bizony nagyon sok szót lejegyeztek (fonetikusan), ezeket fejtette vissza Ucsiraltu. (Nem értelek, ezeket meg lehet találni a Neten. Miért nem olvasol utána, mielőtt írsz valamit?)
"A kitalált középkor az butaság. Illig meg egy csaló lehet."
- Te már csak tudod, igaz? :-) Elolvastad már ezt a "butaságot"? Azért érdekes, hogy eddig még senki sem cáfolta... Igaz, egyet sem értettek vele.
"A régi magyar krónikák, azt rögzítettek, hogy akkoriban mit hittek az emberek, és nem a tényeket."
- Ez szerintem messze nem igaz. Ilyen alapon egyetlen nép történelme sem megbízható. Azzal egyetértek, hogy a krónikák gyakran színesebben, pozitívabban, vagy éppen negatívabban ábrázolnak adott eseményeket, folyamatokat. De ALAPVETŐEN a valós történésekből indulnak ki.
"a nyelvtani sajátosságok, amik alapján két nyelv rokon, azok nem így működnek."
- A japán nyelvben az egyéb nyelvekhez képest fordított a birtokviszony szórendje. Ennek megfelelően a japán nevekben is elöl szerepel a vezetéknév, és utána a keresztnév. - Akkor most a japánok és a magyarok nyelvrokonok?
A finn-magyar nyelvrokonságot talán egy példával lehetne szemléltetni. Az a mondat, hogy "Jön a vonat" finnül úgy hangzik, hogy "Jönnä vonna". (Ez TÉNYLEG így van!)
A baj csak az, jogy ebben a mondatban a "Jönnä" szó jelenti a vonatot... :-D
(Na jó, ez tényleg nem bizonyít semmit - de legalább aranyos dolog.)
Pedro
válasza:,,De vannak. Csak nem Európában. De a Kínai Császárságban bizony nagyon sok szót lejegyeztek (fonetikusan), ezeket fejtette vissza Ucsiraltu. (Nem értelek, ezeket meg lehet találni a Neten. Miért nem olvasol utána, mielőtt írsz valamit?) "
Utána olvastam. És továbbra sem ismerjük a hun nyelvet.
Egyébként is. Tudhatnád, hogy a sztyeppei nomád népeket, nem egységes nemzetként kell elképzelni, tehát nincs olyan, hogy van egy nép, ami közös nemzettudattal rendelkezik.
Törzsek vannak, és néha több törzs összeállt, időnként meg egy erős kezű vezető alatt egész sok törzs állt össze.
Ez azért mondom, mert a hunokból is kapásból több nagy csoportot különböztetünk meg, az európai hunokon kívül.
Heftaliták és hsziungnuk. Utóbbiak az ázsiai hunok. Ők harcoltak Kínával, az ő nyelvemékéit találhatta meg a professzor. Igaz, sokak szerint a hsziungnuk az ősei Atilla hun-jainak is.
De ha hsziungnuk-tól származik Attila népe, akkor sem ugyanarról a két népről van szó, és a mi szempontunkból Attila hun-jai az érdekesek.
,,- Te már csak tudod, igaz? :-) Elolvastad már ezt a "butaságot"? Azért érdekes, hogy eddig még senki sem cáfolta... Igaz, egyet sem értettek vele. "
Olvastam és megcáfolták. Te miért nem olvastad a cáfolatokat?
,,Ez szerintem messze nem igaz. Ilyen alapon egyetlen nép történelme sem megbízható. Azzal egyetértek, hogy a krónikák gyakran színesebben, pozitívabban, vagy éppen negatívabban ábrázolnak adott eseményeket, folyamatokat. De ALAPVETŐEN a valós történésekből indulnak ki. "
Nem is tartják a történészek megbízható forrásnak mondjuk Anonymus-t vagy Kézai-t. Megbízható történelmi forrás, csak az lehet, ami pártatlan, és lehetőleg kortárs.
Namármost egyik magyar krónikás sem volt pártatlan, és nem volt kortársa a szóban forgó időszaknak.
,,japán nyelvben az egyéb nyelvekhez képest fordított a birtokviszony szórendje. Ennek megfelelően a japán nevekben is elöl szerepel a vezetéknév, és utána a keresztnév. - Akkor most a japánok és a magyarok nyelvrokonok?"
Nem, de igazán rá szánhatnál mondjuk öt percet és utána olvashatnál, mi alapján finnugor nyelv a magyar.
Nem tudom, miért hiszi azt mindenki, hogy ő aztán nagyon ért a nyelvészethez.
Vagy úgy gondolod minden nyelvész tök ostoba , nem ért semmihez, és csak úgy hasukra ütve találnak ki szamárságokat?
Mi lenne ha elfogadnád, ez egy tudomány, és tényeken alapul?
,,A finn-magyar nyelvrokonságot talán egy példával lehetne szemléltetni. Az a mondat, hogy "Jön a vonat" finnül úgy hangzik, hogy "Jönnä vonna". (Ez TÉNYLEG így van!)
A baj csak az, jogy ebben a mondatban a "Jönnä" szó jelenti a vonato"
Megismétlem, ostoba amatőr nyelvészkedés.
A nyelvrokonságot nem egyező szavak alapján bizonyítják.
De ha vennéd a fáradtságot, és utána olvasnál, te is tudhatnád, de inkább magadtól okoskodsz.
De hát persze Magyarországon, mindenki mindenben szakértő, mindent jobban tud, legyen szó fociról, politikáról, történelemről, nyelvészetről , vagy bármilyen tudomány-ágról.
válasza:Mudri Lav és Dantes!
Ti amúgy nyelvészek vagy történészek vagytok?
válasza:Egyik sem vagyok, ez tény, viszont figyeltem az iskolában annyira, hogy hozzá tudjak szólni, valamint ha ilyen témában olvasok dolgokat, figyelek bizonyos jegyeket, amik megkülönböztetik az áltudományt a tudománytól, pl: ki írta azt a cikket amit olvasok, ha nem ismerem az íróját, akkor: milyen forrásokat használ, milyen módon fogalmaz, milyen a helyesírás-mondatszerkesztés, mennyire érződik a munkáján elfogultság. Az áltudományos munkák javarészt a fenti kritériumoknak nem felelnek meg. Ha pl. valaki érzelmi alapon ír, az már mehet is a kukába, hisz a tényeket ilyenkor az érzelmek háttérbe szorítják.
Egyébként a kérdés az volt, hogy a Habsburg-összeesküvésnek milyen konkrét bizonyítékai vannak, de azt eddig senki nem nyújtott.
És még egy cáfolat a kitalált középkorhoz: Ha tényleg kitalálták volna azt a pár évszázadot, akkor az iszlám vallásnak csak néhány éve lett volna elterjedni Mekkától az Ibériai félszigetig, és eközben le kellett volna győznie egy sor birodalmat, valamint pár évszázadot az Európaival párhuzamosan fejlődő, de mégis elég távol lévő Kínánál is meg kéne húzni, a kínaiak pedig elég jól dokumentálták azt az időszakot.
válasza: válasza:A nagy művelt Nyugat nem is volt annyira "művelt" az 5-6 században, viszont valójában Bizáncban hamisítottak először naptárt. Ezt vették át kapcsolataik révén a német-római császárok. És éppen a Nyugat és Bizánc történelmében tűnik el a 297 év, de megvan nálunk és minden más népében. Nálunk folyamatos minden. Olvassátok el Illig könyveit, ne csak a netet.
Ismétlem: ásatások bizonyítják nálunk a folyamatosságot! A temetőkben is. Vajon ha volt több száz év az avarok "eltűnése" és a "magyarok bejövetele" között, akkor hogyan lehetséges ez?! Egyszóval az "avarok" magyarok voltak. És a mondák igazat mondanak. Mint ahogy a Képes Krónika miniátora is többet tud a történelmünkről, mint Kálti Márk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!