Veteránok Magyarországon? "Élmények"?

19.32.-nek. Megértelek,hogy még ennyi idő távlatából is nyomasztanak az emlékek. De talán neked is jót tenne,ha kiírnád magadból azokat. Most,hogy belekezdtem, jövök rá, hogy leírva "megszelídülnek" az emlékeim,mégha kellemesek nem lesznek sohasem.

Mivel a továbbiakban a Rákosi-korszakról fogok írni (elég sokáig tart majd),megnéztem a Neten,hogy ma mit írnak róla.

Természetesen igazak,de személytelenek. Diktatúra: ez egy mai fiatal számára homályos fogalom. Az elmúlt években,sőt még ma is sokszor mondják,hogy az elmúlt 8 évben MSZP diktatúra volt. Ezt még a Fidesz is szajkózza a mai napig. Aki átélt egy diktatúrát,az tudja,hogy ez nem igaz.(A kormányzásuk megítélése az más kérdés) Mindenki szabadon nyilváníthatott véleményt,tüntethetett,sajtószabadság volt,senkinek nem volt veszélyben a szabadsága-élete,mert nem értett egyet a kormánnyal.

Te is csak azt írod,mint a történészek: sötét korszak volt.

A kérdező remélem,világosabban megérti a diktatúra mibenlétét,mire elérek a forradalom időpontjáig.

Igyekszem kronológikus sorrenben haladni,de lehet,hogy ez nem minden esetben sikerül. A pártokkal,akkori politikusokkal kapcsolatban csak annyit írok,ami a történetem megértéséhez szükséges. Ha valaki kíváncsi rá, a neten találhat róluk elég infót.

1947-ben újra voltak választások,ahol a Kommunista Párt győzött. Ekkora már szétverték a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Pártot is. A választást csalással nyerték meg,teherautókkal vitték az embereiket egyik szavazóhelyiségből a másikba. Ez akkoriban könnyen megvalósítható volt,mert akkor még nem volt személyi igazolvány. Azt csak sokkal később vezették be Magyarországon.

Amikor hatalomra kerültek államosították a nagyüzemeket,a nagyobb birtokokat és megkezdődött egy esztelen gazdálkodás: Magyarországot a vas és acél hazájává tenni.

Ekkor lett Penteléből Dunaújváros,és még több nehézipari üzem. (megfelelő nyersanyag nélkül)

Pestet újjá kellett építeni, az ország gazdaságát talpraállítani. Az első,meglehetősen rövid ideig a munkások és a szegényparasztok elhitték a hangzatos jelszavakat: (ami eszembe jut belőlük)

Tiéd az ország,magadnak építed!

Érvényesüljön a nép akarata!

Összefogásban az erő!

Munkás-paraszt összefogjon,az ország így virágozzon!

Munkás ököl,vas ököl,odacsap,ahova köll!

Döntsd a tőkét,ne síránkozz! stb.stb.

8 óra munka,8 óra szórakozás,8 óra pihenő!(A szórakozás alatt elsősorban a szemináriumok stb. voltak értendők). Sok szórakozási lehetőség egyébként sem volt,és hétköznap nem is jutott eszébe senkinek szórakozni járni.

Rákosi minden héten mondott lelkesítő beszédet,tele ígéretekkel. Ezt a rádió is közvetítette,és a Népszabadság is mindennap kommentálta. Az egyik buzgó újságíró a nép atyjának nevezte. Emiatt emlegették sokan (nem éppen dícsérő szándékkal) Rákosi apánknak. Sokszor megjelent a munkások,vagy az uttörő gyerekek között. Sőt, sok buzgó anyuka őt kérte fel keresztapának.

Mint már írtam ,rádió kevés családnál volt. Mivel ekkor már a SZU és Amerika között dúlt a hidegháború, a külföldi adókat nagyon zavarták,alig lehett érteni a műsoraikat. Különben is csak titokban lehetett hallgatni,mert börtön járt érte. Viszont fontos volt,hogy Rákosi szavai minél több családhoz eljussanak, ezért kitalálták a Néprádiót,amelyen csak a Kossuth-adót lehetett fogni. Ez egy kapcsolóval ellátott hangszóró volt,a postán lehetett megrendelni,és az adást központilag vezérelték.

Népi kollégiumokat hoztak létre,ahol a főleg paraszt gyerekek lakhattak,amíg a városban tanultak. Igaz,hogy 49-ben már feloszlatták őket,mert az ott tanuló fiatalok sok mindenben nem értettek egyet az uralkodó politikával.

Rövidesen megkezdődött a boszorkányüldözés.

A társadalmat felosztották:

Volt a munkás-paraszt,Ők voltak az ország épitő ereje.

Volt a munkásosztályhoz hű értelmiségi.

És volt az osztályellenség:a volt főurak,gazdagok, burzsoá

zia,klerikális reakció ( főleg a katolikus egyház). Ellenük fokozott éberségre volt szükség,mert mindent megtettek,hogy a fiatal szocializmust megdöntsék.

Baj volt az oktatással is. Az iskolákban a régi burzsoá és klerikális tanokat tanították. Az országnak pedig szocialista öntudattal rendelkező fiatalokra volt szüksége.

Első lépésben államosították az egyházi iskolákat,és átszervezték az addig iskolarendszert.

Eddig több típusú iskola volt:

Elvileg kötelező volt 6 osztályos elemi (ezt a szegényebbek közül nagyon sokan nem végezték el)ezek állami iskolák voltak.

Az egyházi iskolákban 4 osztályos elemi volt. Innen lehetett átmenni a polgári iskolákba( ez akkor középiskolának számított),vagy a 8 osztályos gimnáziumba.

Illetve a 4 vagy 6 osztály után inasnak. (Ma iparitanulóknak nevezik őket)

A polgári iskolákból különbözeti vizsga letétele után átlehetett menni a gimnáziumok 5. osztályába.

Vagy a lányok mehettek tanítóképzőbe,gazdasági iskolába( itt háztartásvezetést,kertészkedést tanultak),vagy a Kereskedelmi Iskolába,ami olyan titkárnőképző,banki és hivatali adminisztrátor képző volt.

Hogy még bonyolultabb legyen a kis falvakban,vagy tanyákon egyetlen tanító vagy házaspár oktatta mind a 6, később a 8 osztály tanulóit.

Ezt a rendszert változtatták meg a kötelező 8 általános osztályra. A ginmnáziumokat pedig 4 osztályosra. Gyakorlatilag,ahogyan ma is működnek az iskolák.Én a zárdában végeztem el a 3.polgárit,és az állami iskolában a 8. általánost. A várost körzetekre osztották,és mindenki csak a saját körzetéhez tartozó iskolába mehetett.

Az öcsém még furábban járt: 4 elemi elvégzése után 2 évet volt gimnáziumi tanuló,majd 7.-es lett az Általános Iskolában.

Az apácákat szélnek eresztették,a zárda is megszűnt. Őket nem engedték tovább tanítani. A Ref.polgári tanárai viszont tovább is oktathattak a város iskoláiban.

Az állami iskolákban a tanítás színvonala sokkal alacsonyabb volt,mint az egyházi iskoláké. Akik egyházi iskolából jöttek, azoknak csak azokat a tantárgyakat kellett tanulniuk,amit a ref.polgáris tanárok tanítottak,a többi anyagot már régen tudtuk. Ebben az évben még megvolt a kötelező kötelező hitoktatás. Külön voltak a fiú és lányosztályok. Nálunk a katolikus hitoktatás a lányosztályban, a református a fiú osztályban volt. Az evangélikusok és a zsidók a hittanóra alatt szabadok voltak. Ők a saját templomaikban részesültek hitoktatásban.

Ősztől mindenkinek bekellett lépnie az Úttörő Szövetségbe.

A foglalkozásokon oktattak a szocialista erkölcsre és a többi ilyen hasznos dologra. A rendes énekórán felül hatodik órában heti kétszer volt karének. Mindkét énekórán mozgalmi dalokat tanultunk. Némelyikre még ma is emlékszem nagyjából. Még olasz dalt is énekeltünk. Tanultunk menetelni ( a mai Gárdisták megírigyelhetnék a szabályos sorainkat),és minden állami ünnepen énekelve felvonultunk.

A Horthy-korszakban a katolikus Egyháznak nagy befolyása volt az állami életben. Az összes katolikus Mária és egyéb ünnep munkaszüneti nap volt.

Ezeket az ünnepekt,beleértve a húsvét-pünkösd hétfőjét,és karácsony másnapját is Rákosiék eltörölték. Egyedül aug.20.-át hagyták meg,de Szent István napjáról az Alkotmány ünnepévé nevezték át.

Helyette lettek az állami ünnepek:

Február l-e a Köztársaság ünnepe ( csak néhány évig élt,ma már nem is emlékszik rá senki) ápr.4.-e,május l.-e,nov.7.-e.

Még köztársasági induló is volt. Valahogy így kezdődött:

Elnyomás,szolgasors,ez volt a rend ezer évig,de győzött a nép hatalmas ereje. stb. tovább már nem tudom.

És volt még egy korszakalkotó találmány: az MHK-mozgalom.

(Munkára Harcra Kész). Az országnak erős,egészséges dolgozókra és fiatalságra van szüksége,ezért sportolni kell.

Távolugrás,magasugrás,futás stb. szerepelt a műsoron. Természetesen versenyek is voltak. A szerepléstől függően egy-egy közösség bronz,ezüst vagy aranyérmes lett.

Ez sem élt sokáig. Ugyanis nem csak az iskolákban vezették be,hanem a gyárakban is. Ott pedig a munkában elfáradt emberek nem szívesen tornázgattak a munkaidő után.

Holnap folytatom.

Kedves 19:32,

Igazad van, számtalan lelki problémát könnyebb elviselni, ha az ember kibeszéli, ki írja magából. Volt iskolatársam, nem tudja magából kibeszélni, hogy volt egy hibás mozdulata. Fél lábát levitte egy akna. Mankóval járt iskolába.

Remélem, nem haragszol meg, ha leírtjaidhoz hozzáteszem a saját tapasztalataimat.

Rákosiék központi lapja a Szabad Nép volt. A vezércikkének felolvasását minden nap végig kellett hallgatni, és kötelező vol hozzászólni.’56 után lett Népszabadság. A néprádiót nálunk szabadon meglehetett vásárolni a „hangyában”. 2+1 csöves rádió volt, amin a Kossuth, és Petőfi műsorát lehetett hallgatni. Korábban detektoros rádión hallgattunk híreket. A néprádióba beépítettünk egy forgó kondenzátort, így a középhullámú adókat lehetett hallgatni. Leg gyakrabban Novisádot hallgattuk, csak itt volt könny-zene. Az igényeink egyre nőttek, ezért beépítettünk egy hullámtekercset is, és mindjárt tudtuk fogni Szabad Európát is. Csak vigyázni kellett, mert nálunk ávós laktanya volt. A „szabadság” indulónak én ismerem a teljes szövegét. De a szovjet himnuszt is, tudom oroszul is. Belénk verték. Az öcséd 7-esét nem értem, ügyeletes volt, vagy az osztályzata volt 7-es. Nálunk az 1-es volt a legjobb, majd a7-es. Ezután alakult ki a mai osztályozás az 5-ös. Melyik ősztől kellett belépni Úttörőnek, nem emlékszem, mert én Cserkész voltam.

Remélem, nincs harag, amiért bele kotnyeleskedtem.

Kedves kérdező!

Ha tovább olvasod az írásomat,akkor még inkább örülsz,hogy nem akkor éltél!

A kérdésedre pedig,hogy megérte-e rendszert váltani, pár szóval nem tudnék válaszolni. Most csak annyit,hogy ÍGY NEM. Később talán bővebben kifejtem.

Kedves 16,01!

Nem haragszom,inkább örülök a "kotnyeleskedésednek." Elég hosszú idő telt el az események óta,és biztosan van,amire nem jól emlékszem,mint pl. a Szabad Nép c. újságra. Köszi,hogy kijavítottál és továbbra is javítsd ki vagy egészítsd ki a mondandómat. A kérdező így jobb képet kaphat azokról az időkről. Több szem,többet lát elven.

Ami az öcsémet illeti: A 4. elemi után a Gimnáziumban járta az 1-2. osztályt,amikor államosították az iskolákat,és a 8 általános lett a kötelező.

Így ő a gimnázium 3. osztálya helyett az általános iskola 7.osztályában folytatta a tanulást.

Az látod nem jutott eszembe,hogy ekkor 7 osztályzat volt. Addig valóban az 1.-es volt a legjobb jegy,ezután viszont a 7.-es,majd az 5.-ös.

A kérdésedre: l948 őszétől lett ,legalábbis nálunk kötelező az úttörőbe belépni. Volt egy kis konfliktusom is velük. Akkor már Rákosiék nagyon erősen támadták a katolikus Egyházat,és Mindszentyt is. Nyiván megrémítette őket,hogy az 1947-es Mária-év alkalmával az ország minden részében celebrált misét,és nagyon sok hívő hallgatta a beszédeit. A zárdában Szívgárda-tag voltam,és az utolsó évben a Leánykongregáció tagja is. Az úttörő -foglalkozást tartó tanár valami olyasmit mondott,hogy a demokrácia ellensége a papság,erre legjobb bizonyíték,hogy a Szívgárdában a demokrácia ellen uszítottak. Meglehetősen kikeltem magamból,és nem túl válogatott szavakkal közöltem vele,hogy ez nem igaz,mert ott soha nem politizáltunk.

A válasza az volt,hogy lehet,hogy nálunk nem,de másutt igen.

Nálunk is volt,és még ma is van Határőrlaktanya(bár már összeolvasztották őket a rendőrséggel.).Az egész déli,Jugoszláv határszakasz a fennhatóságuk alá tartozott. Itt 56-ban nem voltak jelentős harcok,mint amilyenek a nyugati határok mentén. Csak a rendszerváltás után került a laktanya parancsnoka reflektorfénybe. Kiderült róla ugyanis,hogy ő adott parancsot a mosonmagyaróvári vérengzésre. A kérdező kedvéért: a katonák az összegyűlt civilek közé lőttek,és nagyon sok halott és sebesült maradt ott a téren. Sokáig tartott a per,de meghalt,mielőtt a büntetését letölthette volna.

A Határőrségről jut még eszembe: a határmenti községek az un.határsávba tartoztak. Ezekbe a községekbe,falvakba csak belépési engedéllyel lehetett beutazni,még 1990.-ben is. Az ott lakóknak is volt ilyen igazolványuk. Nehéz volt ilyent megkapni annak, aki nem lakott ott.

Visszatérek az 1948-as időkre. Rákosiék ekkor már elhatározták Mindszenty perbefogását. A kérdező kedvéért:

A magyarországi katolikus püspöki kar feje a mindenkori esztergomi érsek,így a katolikus hívőké is. Ebben az időben ezt a tisztséget Mindszenty József bíboros hercegprímás töltötte be.

Megkezdték ellene a hadjáratot. Letartóztatását követelő

gyűléseket szerveztek,aláírásokat gyüjtöttek ( még Kodály Zoltánt is kényszerítették erre).Majd karácsony másnapján le is tartóztatták,hazaárulás,összeesküvés,valutaüzérkedés,államrend megdöntésének kísérlete miatt.

Ennek a tiltakozó hullámnak volt részese a mi iskolánk is.

A fiú osztályban volt a hittanóránk. A fiúk között volt két nagyon jó rajzoló. Mivel ők zsidók voltak,nekik lyukas órájuk volt. Alig kezdte meg az órát a Tisztelendő atya, a két fiú bejött az osztályba az egyik tanárral,nagyalakú papírral,tustollal-tintával felszerelkezve. Az egész óra alatt rajzolták a "Le Mindszentyvel" felíratú táblákat. Majd a következő órán az egész iskola kivonult a táblákkal felszerelkezve,mellettünk a tanáraink.A katolikus plébánia elé mentünk.Ott a buzgó kommunista tanárok és a velük egyetértő diákok kiabáltak."Le a klérussal,börtönbe Mindszentyvel stb. szavakat. A melletünk álló 3 ref.polgáris tanárnő pedig sírva fakadt,és közülünk is sokan. Sőt, az igazgatónőnk is könnyezett. Ő kb 45.éves hajadon volt. Az évzárót még ő tartotta. Elköszönt a diákoktól és szokatlan módon,az iskolától is. Hazaérve felakasztotta magát.

Utódja az énektanárunk lett,aki evangélikus tanárból lett buzgó ateista és rendszerpárti.Később a gyerekeim is ebbe az iskolába jártak. Az igazgató minden évnyitón és évzárón beszédet mondott. Néhány mondatban az iskoláról beszélt, majd akár egyórahosszát is ,taglalta az éppen aktuális politikai helyzetet. Jellemző a mentalitására,hogy 56-ban felkereste az egyik kolléganőméket,akiknek a lánya is az iskolába járt. Róluk tudta,hogy a férje régi,halasi kulákcsaládból való,és rendszeresen járnak templomba. Elkezdett nekik mentegetőzni,hogy nem tehetett mást,ha elakarta tartani a gyerekeit.(Később derült ki,hogy miközben szidta a vallást, a saját gyerekeit a szomszéd községben megkereszteltette.) Természetesen a "vész" elmúltával ott folytatta,ahol azelőtt abbahagyta.

Ebben az évben befejeztem a 8.-ikat és jelentkeztem a gimnáziumba.

Rákosiék oktatáspolitikája szerint a 8 általános elvégzése mindenkinek kötelező.A munkás-paraszt gyerekeknek pedig lehetőséget kell biztosítani a továbbtanulásra. Ez szépen hangzott és helyes is volt,DE:

A középiskolába való felvételről nem az iskola igazgatója döntött,hanem egy Biztottság( már nem emlékeszem,minek nevezték őket). Az általános iskola igazgatójának javaslata alapján a párt emberei döntötték el,hogy ki tanuhat tovább. Engem nem vettek fel a kitünő bizonyítványom ellenére sem, mert apám,mint önálló kisiparos osztályidegennek számított. (Még szerencse volt,hogy nem osztályellenségnek.)Természetesen nem vettek fel még sok osztálytársamat sem a származásuk miatt.

Így a tovább tanulásomnak hosszú évekre befelleggzett. (Felnőtt fejjel tanultam tovább.)

Az ÁVH két szervezetből tevődött össze. A zöld, és kék ávós a paroli színe alapján. A zöld ávósok tulajdon képen a határőrök voltak. Feladatuk a határőrizet, és határon túlról érkező támadások elhárítása volt. Nálunk kék ávósok voltak. Ők voltak a belső politikai elhárítás végrehajtói. Ők jártak hajnalban lefüggönyözött autókkal, begyűjteni, akiket le akartak tartóztatni. Mindszentit is ók vitték el. A Terror Háza Múzeum is róluk és a nyilasokról szól. Egyébként, a nagy Puskás öcsi is zöldávós őrnagyként focizott. Hadd mondjam el a jenkikről, amit én tudok. Óriási hazugság. A szabad Európa rádióban állandóan hergelték a magyarokat. Hazudtak nyakra-főre, hogy ott álnak a határnál. Tartsunk ki, mert már útba van az erősítés. Közönséges hazugság volt. Teljesen magunkra hagytak a Szuezi válság miatt. Én is voltam szívgárdista, mint annak idején minden gyerek. Rengetegszer ministráltam. Kötelező volt minden vasárnap a nagymisére menni. Az első igazán komoly lökést, hogy hogyan is működik körülöttünk a politika, a Mindszenti rádió beszéde adta. Nov. 3.-án este, az utolsó szabad estén. Hajnaba már mészárlás volt, akik meg túléltük, orosz fogságba kerültünk. A történetírók többféleképen leírták a napokat, de mindent máskép, mint ahogy valójában történt.

Mára ennyi, jó éjszakát

A durvább dolgok még ezután jönnek. A végére talán megérted,hogy miért féltem a gyerekeim,unokáim jövőjét egy(bár nem ennyire durva) egypártrendszertől. A történelemben minden diktatúra szépen kezdődött.

Ami 56-ot illeti:

A történelemkutatók között nagyon kevés,aki pártatlan,és kitudja kapcsolni a saját érzelmeit,identitását. Ezért nem is objektív. Azonfelül többnyire az éppen uralkodó párt szája íze szerint ír.

A háborúról és 56-ról is valóban nagyon eltérő véleményeket lehet olvasni. Nyilvánvalóan másképp írtak a forradalomról a Kádár-korszakban,mint most.

Aki azt írta,hogy az amerikaiak bejöttek volna,vagy elaludt 56 előtt,és csak most ébredt fel,vagy Amerika imádó,de nem ismeri a történelmet sem.

A Rákosi-korszak előtt a társadalom legkiszolgáltatott emberei a napszámosok,földnélküli parasztok,uradalmi cselédek, a munkások és az arisztokratáknál szolgáló cselédek,inasok voltak. Nagy nyomorban éltek,és számukra Rákosi hatalomra kerülése valóban felszabadulás volt. Jobban éltek,mint a Hiorthy-rendszerben. Elhitték a Párt ígéreteit,közülük kerültek ki a kommunisták. 1-2 év után azonban a legtöbbjük csalódott a rendszerben. A középosztály viszont már a kezdetektől nem szimpatizált velük,annak ellenére,hogy nekik sem volt igazán jó soruk Horthy-ék alatt. Ahogy nőtt a diktatúra,úgy nőtt az elkeseredés is. Bármennyire tiltották,de hallgattuk az Amerikai és a Szabad Európa rádiót. Az adások szinte mindig egy támáról szóltak: szidták a Szu-t és sajnálták a szenvedő magyar népet. (Ekkor még tartott az USA és a SZU közötti hidegháború).

Tulajdonképpen az emberek azért bírták elviselni a sok borzalmat,mert reménykedtek és hittek abban,hogy majd jönnek az amerikaiak és felszabadítanak bennünket.

Akkor még senki nem tudott a Jaltai-szerződésről. Természetesen az amerikai rádió sem beszélt erről.

Egy főnököm katonatisztként a fronttal Bajor-országig ment,és ott tették le a fegyvert. Egy beszélgetés során mondta,hogy nem értették,hogy az amerikai hadsereg miért állt meg,és várta be az oroszokat? Miért nem mentek előre?

Ezt megmagyarázza a Jaltai-szerződés,feltehetően ott volt a szerződésben megszabott határ.

Amikor kitört a forradalom, a rádiók műsora változott:

Üdvözöljük a hős forradalmárokat,harcoljatok a szabadságért, segítünk benneteket stb. (A szöveg ha nem is pontosan ez volt,de a lényege igen)

A segítség csak annyi volt,hogy a megnyílt határon keresztül fegyveket,vagy kötszereket küldtek az országba.

Eddig csak nagyon kislétszámú szovjet katona volt Magyarországon. Nov.4-e után viszont totálisan megszálltak bennünket. Ekkor a Szabad Európa és Amerika Hangja is megváltoztak: Gyertek a szabad világba,tárt karokkal várunk benneteket! Később pedig a Szabad Európa rádión keresztül üzentek haza,akik kijutottak Ausztriába. SA 18 éves sógorom Kanadáig jutott, és néhány év után nem adott hírt magáról. Nem mindemki csinálta meg ott sem a szerencséjét.

És kitántorgott nagyon sok,főleg fiatal,kaland vágyó ember! Az elsők elég hamar kijutottak Amerikába vagy Kanadába. Akik később mentek ki,főleg,akik Jugón keresztü,.azoknak hónapokat,éveket kellett várniuk egy táborban,hogy valamelyik karitatív szervezet utiköltséget adjon nekik és kivigye őket valahová,ahol munkát és otthont találtak.

Az itthon maradottak pedig felébredtek abból az álomból,hogy jönnek az amerikaiak felszabadítani. Tudomásul vettük,hogy ebben a rendszerben kell élnünk,mert nincs más választásunk.

A barátunk írtását kiegészítem pár mondattal,hogy értsed egészen.

Mindszentyt a forradalmárok kiszabadították a börtönből,ezért tudott nov.3.-án beszédet mondani. Később az amerikai nagykövetségre menekült és ott tartózkodott 1971.szept.28.-ig, és Ausztriába távozott.

Kedves utolsó előtti!

Nagyon bölcs ember vagy.

Hihetetlen érdekeseket írsz, főleg a 14 éves személyemnek!

Furcsa belegondolni, hogy néha ennyire eltorzulnak a történelemkönyvek is a médiától és a pártfoglaló íróktól.

Köszönöm, hogy írsz, kérlek írj még! Minden egyes emlékfoszlányodra kíváncsi vagyok!

egy 14 éves srác

Kedves 14.éves srác!

Nem bölcs ember vagyok,hanem 75 éves és sokat megéltem! Folytatom a beszámolómat,elég sokáig fog tartani. Örülök,hogy a fiatalok között is van,aki kíváncsi a régen történtekre,úgy,ahogyan azt átélte valaki.

Az előzőekhez egy kis kiegészítés:

Írtunk a határőrökről és a határsávról,és arról,hogy 56-ban megnyíltak a határok.

A Rákosi-rendszerben az ország határai drótkerítéssel voltak körülvéve,és alá voltak aknásítva. Ezt nevezték nyugaton vasfüggönynek.

Az országhatárt legálisan csak útlevéllel lehetett elhagyni. Útlevelet viszont csak a pártemberek vagy kivételes személyiségek kaphattak. Pl. az élsportolók,ha VB-re,vagy olimpiára mentek. Ezt sem mindenki kapta meg,mert pl. Papp Laci ökölvívót nem engedték ki az olimpiára.

A Kádár- rendszerben a 60-as évek után lehetett a szoc.országokba útlevelet kapni,nyugatra pedig 2 évenként.

Ehhez is kellett a munkahely és a pártszervezet ajánlása.

A határőrség feladta ma,hogy megakadályozza,hogy illegálisan jöjjön be valaki az országba. A szocializmusban,és főleg a Rákosi-korszakban viszont azt kellett megakadályozniuk,hogy az országból ne menjen ki senki,ne disszidáljon. Nagyon keveseknek sikerült kimenni. Őket megfosztották a magyar állampolgárságától.

Aki megkísérelte vagy aknára lépett és felrobbant,vagy ha

elfogták,hosszú évekre börtönbe került.