A kyokushin karate tényleg sokkal jobb, keményebb mint a shotokan?

Nézem itt a hozzá szólásokat és ez a 20 évvel rendelkező NAGY THAY BOX MESTER tényleg el van tévedve. Akkor tegyünk tisztába egy-két dolgot. Mond neked valamit az, hogy minden relatíve?! Vagyis, minden viszonyítás kérdése. Te itt a thay boxot dicsőited, a többi stílust meg fikázod orrba-szájba. Ez tényleg valami kisebbség komplesszus kompenzálása lehet nálad vagy valami régi trauma, ha te ennyire Nagy Muay Thay Figter lehetsz és ilyen magas lóról beszélsz más küzdőstílusokról. Egy harcművészetekben jártas, stílustól független fighter pláne nem így beszél, hisz ha valaki hosszú időn át eredményesen sportol, feltehetőleg sportban szerzett tapasztalatai a személyiségére is jótékony hatással lesz és nem úgy viselkedik, mint egy óvodás, aki azon cívódik a pajtásával, hogy vajon ki lehet erősebb, szuperman vagy pókember! Szóval relativitás. Teljesen mindegy, hogy valaki milyen küzdősportot csinál, mindegyik hatásos, a maga szabályrendszerében, mindegyik erős, a saját küzdőstílusában. Vagyis ha téged Nagy Muay Thay Nagymester összetennénk egy birkózóval, birkózás szabályrendszerében a birkózó győzne, mivel birkózásban van otthon és ha te csak megemelnéd a brutál kemény falatromboló rúgó lábadat, már rögtön a földön is találod magad és a szorításából garantálom, hogy nem kelsz fel. Ha viszont thay box szabály rendszerben mérkőztök meg nagy valószínűséggel te nyernél, mivel abban meg te vagy otthon, ő pedig nem. Ennyire egyszerű! Szóval minden stílus erős, a maga szabályrendszerében, csak attól függ, hogy két fighter milyen szabályok közt küzd. Hatásosság?! Több mint 10 éve jiu jitsuzom, a jitsut pedig önvédelemre találták ki, de elárulom neked, hogy lehetsz te thay boxos, boxoló vagy bármilyen nagy küzdő is, az utcán más törvények uralkodnak és az hogy te mióta mit csinálsz és mennyire keménynek hiszed, az nem ejtőernyő esés ellen. Az utcán más törvények uralkodnak, méghozzá a túlélési ösztön. Hiába jitsuzom, önvédelemre a környezetemben lévő bármilyen tárgyat felhasználnám, nem pedig figurázgatnék, hanem hozzávágnám, ami a kezem ügyébe van. Ha baseballütővel vagy bármilyen eszközzel jönnek, tökre mindegy, hogy te edzésen milyen kemény fiúcska vagy, ott senkit nem érdekel. Amíg elkezdel ott figurázgatni, már 6-szor leütöttek és utána meg pislogsz mint hal a szatyorban, hogy de hát te jársz thay boxra, már vagy 20 éve és ezután vagy kiábrándulsz a stílusodból és átnyergelsz más stílusra vagy pedig elfogadod, hogy utcán más a helyzet mint a szorítóban, mert ott nincs bíró és szabályrendszer. Na de térjünk vissza az utcáról az edzőterembe. Jól írta feljebb a kyos srác, hogy minden stílusból el lehet csípni új dolgokat és azt a saját fejlődésedre lehet fordítani, bármilyen új dolog van és hasznos lehet a te fejlődésed szempontjából, akár állóképesség, egy új gyakorlat vagy edzés módszer, minden hasznos lehet. És az hogy te itt csak a thay boxot propagálod úgy, hogy csak az a legjobb és semmi más, csak az a király, számomra egy mérhetetlen régimódi, behatárolt, új dolgokra nem nyitott személyiséget tükröz rólad. Én bármilyen stílust szívesen kipróbálok fikázás nélkül, a lényeg hogy új dolgokat tapasztaljak. Tudod, olyan ez mint a szex, ott is a változatosság gyönyörködtet. Vagy te abban is ilyen korlátolt felfogású vagy?

Mint ahogy anno a Véres játékban mondta Van Damme:"Ne ragadj le egyetlen stílusnál sem!"

"Akkor tegyünk tisztába egy-két dolgot. Mond neked valamit az, hogy minden relatíve?! Vagyis, minden viszonyítás kérdése. Te itt a thay boxot dicsőited, a többi stílust meg fikázod orrba-szájba. Ez tényleg valami kisebbség komplesszus kompenzálása lehet nálad vagy valami régi trauma, ha te ennyire Nagy Muay Thay Figter lehetsz és ilyen magas lóról beszélsz más küzdőstílusokról. Egy harcművészetekben jártas, stílustól független fighter pláne nem így beszél, hisz ha valaki hosszú időn át eredményesen sportol, feltehetőleg sportban szerzett tapasztalatai a személyiségére is jótékony hatással lesz és nem úgy viselkedik, mint egy óvodás, aki azon cívódik a pajtásával, hogy vajon ki lehet erősebb, szuperman vagy pókember! Szóval relativitás. Teljesen mindegy, hogy valaki milyen küzdősportot csinál, mindegyik hatásos, a maga szabályrendszerében, mindegyik erős, a saját küzdőstílusában. Vagyis ha téged Nagy Muay Thay Nagymester összetennénk egy birkózóval, birkózás szabályrendszerében a birkózó győzne, mivel birkózásban van otthon és ha te csak megemelnéd a brutál kemény falatromboló rúgó lábadat, már rögtön a földön is találod magad és a szorításából garantálom, hogy nem kelsz fel. Ha viszont thay box szabály rendszerben mérkőztök meg nagy valószínűséggel te nyernél, mivel abban meg te vagy otthon, ő pedig nem. Ennyire egyszerű! Szóval minden stílus erős, a maga szabályrendszerében, csak attól függ, hogy két fighter milyen szabályok közt küzd. Hatásosság?!"

Barátom látszik, hogy Te is egy gyökér vagy.

1. A birkózást nem szidtam, mert tudom, hogy jó. Sőt írtam is, hogy az európai küzdőrendszerek azok jók. A birkózás legalább nem keleti csing-csung.

2. Egy szóval sem írtam, hogy a muay thai a legjobb! Szóval a pofád lapos legyen, olyannal ne vádolj amit le sem írtam! A savate-t például jobbnak is tartom, mint a thai boxot, annak ellenére, hogy én thai boxolok és bokszolok. A sambo, a BJJ szintén nagyszerű stílusok, földharcban valóban veszítenék ezek stílusok képviselői ellen.

3. El lehet felejteni azt a dumát, hogy a küzdősportok csak ringbe valók! És azt is el lehet felejteni, hogy: "Nincsen jobb és rosszabb harcművészeti stílus, minden a használóján múlik."

Egy fenéket! Igenis vannak hatékony és kevésbé hatékony küzdőrendszerek.

A tradicionális harcművészetek mozgási rendszere elavult, retrogárd, életszerűtlen, korlátozott, túlságosan követik a tradíciókat, a többségük nem nyitott a módosításokra/változásra, nem alkalmazkodóképes, egysíkú.

Elhiszem, hogy régebben abban a korban, abban a kultúrkörnyezetben működőképesek voltak, de ma már nem. Régen a ballista, a katapult biztos kiváló ostromgépeknek minősültek, de ma már rakétákat használunk a harcászatban.

Az európai küzdőrendszerek egyértelműen sokkal jobbak, egyszerű technikák, organikus mozgás, hatékony edzésmódszer.

Nincs ilyen hogy küzdősport, harcművészet vagy önvédelmi rendszer!!! Mindegyik koordinált harci mozgás, az hogy mellé milyen vallási hovatartozást, filozófiát, rituálét, etnikai tradíciókat társítunk mellé, az csak egy dolog.

Minél túlbonyolítottabb egy küzdőrendszer mozgásrendszere, annál több kinetikus IQ kell hozzá, aminek gyakorlásához rengeteg idő kell, és akkor még csak a mozgást tanulta meg. A reális küzdelmi rutin, a tapasztalat a technika valódi harcban való alkalmazása még sehol sincsen.

Ott van például az ökölvívás és a birkózás. Mindegyik jó formán ösztönös küzdési forma (hiszen ütni és birkózni tulajdonképpen mindenki "tud"), némi technikai tudással felspékelve. Egyszerű és normális mennyiségű technikák, sok küzdelemmel = könnyen tanulható technikák + valós küzdelmi rutin.

A tradicionális harcművészetekben fölösleges mennyiségű technikák vannak, amiknek a többsége bonyolult is. A formák megtanulásához sok idő kell, ez idő alatt a küzdelmi képesség alig-alig fejlődik. Még hosszú évek gyakorlása során sem lesz kellően hatékony. Több időt fecsérelnek el a filozófiai/tradicionális dolgokkal.

A karate pedig hasznavehetetlen. Szögletes kocka mozgás, merev és életszerűtlen. Megnézel egy karate kata-t és olyan kéz- és lábtartásokat fogsz látni benne, mint a tetris játékban a lepotyogó alakzatok. A karatés védések is kizárólag a karate támadások ellen működnek. Age uke, Soto uke ..és társai, ezek a technikák egy éles utcai dulakodásos csépelős verekedésben egyáltalán nem működnek. Így elkezdenél védekezni, mire kitennéd az alkarodat a védekezéshez, már arcon is b***tak háromszor. Álljál csak be zárlatos robot beállásba, aztán egy kósza parasztlengőt sem tudsz velük hárítani. Ha Kiba dachi beállásba vagy, úgy tökön rúgnak, hogy a golyóid a szádon jönnek ki.

Ja és 4.

Magyarországon vagyunk, ezt ne felejtsük el! Nem vagyunk egy küzdősport nagyhatalom. Itthon a keleti harcművészetek oktatásának a színvonala a béka feneke alatt van! Ellenben a hagyományos európai stílusokat (boksz, birkózás, savate) jól oktatják! Ez tény.

https://www.youtube.com/watch?v=5Iw08DhVumw

Nesze "sztereotípia" Te majom! Japán kárátéjos (nem magyar, original Made in Japan!!!), semmit nem tudna kezdeni egy kick/thai-boxolóval. Karatésok büdös életben nem alkottak semmi komolyat.

"Karate nem sport, pláne nem szabályok közé kényszerített küzdősport. Karate harcművészet, önvédelem."

...... volt egykor valamikor Okinawa szigetén, majdnem 100 évvel ezelőtt, ma már sport az egész világon. Másról sem lehet hallani, mint ilyen olyan kumite-kata-kutyafüle versenyekről. Itthon pedig a karate versenysport, mindig is az volt. Önvédelemre soha sem volt alkalmas, most sem az, és nem is lesz. Hagyományőrző mozgáskultúra.

"Jól begyakorolt mozdulat szinte ösztönössé válik. Szóval nem mindig az a karateban ami annak látszik."

Igen, hogyne... ezt mondogatják az ilyen Csillagseggű Rakamazi Sáskafing kung-fusok, aikidosok és kárátéjosok, ezzel mentegetőznek, mikor valaki megmondja a szemükbe, hogy ez bizony levegőkékítés. :D

Ösztönössé válik, egy fityfenét! Nem ér semmit, amikor pedig sparringokon akarják a bememorizált mozdulatokat "ösztönösen" megcsinálni, akkor tíz alkalomból, mindössze hússzor felsülnek. XD