Kismellű nők/lányok! Nektek hogy lett önbizalmatok (már ha lett)?

Nem ostoba vagy, csak kicsit rosszul látod a dolgot.

Kicsit félreérthetően írtam, úgy látszik. Nem úgy értettem, hogy nem tetszenek a kis mellű lányok. Csupán nem azért írtam azt amit, mert azok tetszenek. Csak nem úgy vagyok vele, hogy a melle miatt tetszik meg egy lány. De szerintem sokkal több szép kis mellű lányt láttam már, mint nagy mellűt. De persze lehet, hogy azért, mert fura vagyok. Például amikor az egyik ismerősöm mutogatta, hogy milyen "10/10-es, nagy mellű, formás fenekű, stb." lányokkal fog összejönni/jött össze, akkor nekem azok sosem tetszettek. :D

Az eredeti kérdésre válaszolva nekem nagyjából úgy lett önbizalmam, hogy megtanultam mosolyogni.

Régóta van barátom, (akinek így tetszettem meg, és kifejezetten szereti a melleimet, bár nyilván én sem a nem létező dekoltázsommal fogtam meg) úgyhogy élesben persze nem próbáltam ki, de valahogy azt vettem észre ismeretlen társaságokban, hogy lehet, hogy nem szúrnak ki 50 méterről, és nem lökdösik a haver karját, hogy "de meg...nám", de egy mosoly után legalább olyan szép mosolyt kapok vissza, és onnantól kezdve már szerintem nem a mellméret számítana ismerkedésnél, hanem fény derülne a belsőmre is.

Ezen kívül pedig a kis mell nálam egy vékony, törékeny testalkattal jár felső részen, ami kompenzálja azt, hogy egyébként deréktól lefelé ehhez képest abnormálisan vastag (amúgy normál) testalkatom van. Ez utóbbi viszont megintcsak jó, mert ha nem lennék ilyen lusta szuper fenekem lehetne.

Az egész arról szól, akárhogy is gondolod, hogy vagy fogadd el magad, vagy változtasd meg, amit nem tudsz elfogadni. Amit viszont nem tudsz megváltoztatni, ott gondolj arra, hogy ha a természet így teremtette, akkor ez így szép. És tényleg tanulj meg mosolyogni, mert szerintem minden lány attól lesz igazán szép és jó értelemben figyelemfelkeltő, ha kedves a kisugárzása.