A fény az anyag? Ha igen, akkor hogy-hogy? Ha nem, akkor mi?

@16:50

Nem az volt a lényege hogy vak, hanem az hogyha nem tud róla.

#42

Tér - gravitáció?

#41

Ne becsülj alá egy vakot! (Főleg ha nem tudod, hogy születésétől vak -e, és ha igen, akkor rendelkezésére áll -e a látók tudása. De ettől függetlenül sem.) Nem azért nem tudhat róla szerinted, mert vak?

@13:50

Ha nem akarod megérteni, ha csak kötekedsz akkor nem érted meg amire vonatkozott.

Értem, csak hibás. Heisenberg kihagyott egy lépést. Egyszerűsítek, jó?

"Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

Elméletileg semmi."

A logikai terek elméletéről kb. ennyit.

Szerintem a világ tőlem függetlenül létezik, ha nem így lenne, én sem lennék.

@21:26

Az csak egy anekdota volt amit írtam egy vak emberről a történetben, lényege az volt hogy értsd jól. Ha kiforgatod az megint egy másik dolog.

Elmélet gyakorlat különbség kérdése esetében azt így univerzálisan kijelentve nem igaz elméletileg sem. Az hogy mennyi a különbség az elmélet és gyakorlat között az attól függ ...

Heisenberg pedig aligha hagyott ki olyan lépést amit majd te megmondasz.

Egyébként pedig bizonyos szinten minden féle számtan ismeret nélkül is bele látja a számokat bizonyos értelemben, a nélkül hogy tudna róla, még ha ez messze nem olyan szinten van mint aki tud számolni.

Persze majd erre is írsz valami szókiforgató szöveget stb.-ket, de engem már nem érdekel, érdektelen számomra a további provokációd.

34 Tom Benkő : "@31: hogyan lehetne elektromos vagy mágneses mezője, mikor ő maga a maző?"

A fotonnak is ha ő a mező kell kibácsájtania elektromágneses hullámot, azaz mezőt a Biot-Savart törvény értelmében.

Ez sokkal inkább filozófiai kérdés, semmint tudományos.

A fény viselkedését a fizikai tulajdonságai definiálják, a fizikában ezek alapján lehet vele számolni, dolgozni. Az, hogy minek nevezzük, inkább filozófia.

De ha abból indulunk ki, hogy az anyagról a hétköznapi fogalmaink szerint olyasmi képünk van, mint ami "megfogható", azaz térben lokalizálható (lehet hozzá helyoperátort definiálni), és időszerű világvonalon mozog (vagyis van nyugalmi vonatkoztatási rendszere), akkor a fény nem anyag, hanem (elektromágneses) sugárzás. Ilyen értelemben eltér a hadoronokat alkotó kvarkoktól illetve a leptonoktól, valamint az erős és gyenge kölcsönhatást közvetítő gluonoktól illetve vektorbozonoktól. ű

A gluonok tömegét is nullának véljük, de ők nem mozognak szabadon, ilyen értelemben nem tekinthetők olyan részecskéknek sem, mint pl. egy neutron, és egyértelműen csak kvantumtérelméleti leírásuk létezik - ahogy mellesleg a gyenge kölcsönhatást közvetítő vektorbozonoknak is.

Ha viszont azt nézzük, hogy mi az, ami a téridőt képes meggörbíteni, akkor arra bármire képes, aminek energiája van, így akár a fényt is tekinthetjük anyagnak - szemben a puszta téridővel. De még ez sem egészen korrekt megkülönböztetés, mivel a teljesen anyagtalan téridő torzulása is hordoz energiát (lásd gravitációs hullámok), amely képes is visszahatni önmagára (emiatt van az, hogy az általános relativitáselmélet erősen nemlineáris).

Szóval a kérdés továbbra is kérdés marad, és a válasz attól függ, hogy honnan nézzük.

@13:36 Ez már lerágott csont amit írsz és nem mérvadó, hogy hétköznapi értelemben mit neveznek anyagnak. Vissza lehet keresni, hogy erről már rég írtam hiteles forrásokból alátámasztva.

Írtam általános iskolás tananyagot is mely szerint a fény az anyag, erre vonatkozó általános iskolás házifeladat kérdéseket is linkeltem. Ezen felül linkeltem Az ELTE egyetemen tartott fizikai előadásra is példát, ahol az előadásdián konkrétan ott van szó szerint : "A fény az első NEM ATOMOKBÓL álló anyagfajta, amivel az emberiség találkozott." . Ezen felül említettem, hogy létezik sötét anyag is. Nem mentem bele, de megemlítem itt hogy ráadásol a jelenlegi legjobb tudásunk szerint, a sötét anyag a jóval több, szemben az általunk ismert anyagfajtákkal melyek kisebbségben vannak ahhoz képest. A sötét anyag attól sötét, hogy egyáltalán nem vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban. Viszont gravitál. A gravitáció segítségével megállapították hogy pókhálószerű struktúrája van galaktikus léptékben. Gyűjtőfogalomként sötét anyagnak hívjuk, de vélhetően sok különböző anyagfajta összessége a sötét anyag. A gravitációs hullámokat pedig anyagok keltik. Nagy gravitációs hullámokkal járó jelenség két fekete lyuk egymásba olvadása. A LIGO mely lézer interferométerrel gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati műszer, felállításával és mérésével mely az egyik legnagyobb tudományos esemény volt, ahol volt a mérési adatok kiértékelésénél ezernél is több szerzővel rendelkező tudományos publikáció, a megfelelő tesztek kiállása után a Nobel díjak kiosztása után a csillagászat új eszközét forradalmasította méghozzá a gravitációshullám-csillagászatot. Melynek segítségével a korábbi optikai és rádiócsillagászat eszközein túl ezen forradalmian új csillagászati mérőműszer rendszerek segítségével még jobban cáfolni vagy alá lehet támasztani a sötét anyagokra vonatkozó hipotéziseket.

A legjobb tudásunk szerint a sötét anyag nem atomos anyag, antigravitációs hatása van, hipotézis az hogy még egy hétköznapi tárgy is tartalmazhat sötét anyag részecskéket, viszont a sötét anyag intergalatikus mértékben domináns.