A fény az anyag? Ha igen, akkor hogy-hogy? Ha nem, akkor mi?

@50

Köszönöm, de szerencsére az asztrofizikusi végzettségem alapján el tudom dönteni, hogy mit miért írtam, és hogy mit gondolok relevánsnak, és mit nem.

Például egy általános iskolai tankönyv nem lehet mérvadó a kérdés eldöntésében, és ezt nyilván te sem gondolhatod komolyan.

"A gravitációs hullámokat pedig anyagok keltik. Nagy gravitációs hullámokkal járó jelenség két fekete lyuk egymásba olvadása."

Gravitációs hullámot bármi képes kelteni, ami a gravitáció forrásául szolgálhat (azaz a 16 komponensű energia-impulzus tenzor mind a 16 komponense). Még maga az üres, részecskementes téridő is, ugyanis annak görbülete is hordoz energiát, így vissza tud hatni önmaga terjedésére (természetesen nem a gyenge lineáris közelítésre kell itt gondolni, hanem pl. két fekete lyuk összeolvadására).

Egy fekete lyuk semmiképpen nem tekinthető hagyományos értelemben vett anyagnak. A klasszikus relativitáselmélet szerint a tömeg a téridő egy szingularitásnak nevezett pontszerű tartományába van összesűrűsödve, és minden, amit érzékelni tudunk belőle, azt csak a gravitációján keresztül tudjuk. A kvantumelmélet alapján azonban gyakorlatilag kizárható az, hogy minden egyetlen pontban összpontosuljon. Milyen anyag tehát az, amelynek létezésére még használható modellünk sincs?

"A legjobb tudásunk szerint a sötét anyag nem atomos anyag, antigravitációs hatása van..."

Te itt a sötét energiára gondolsz. Az egy teljesen másik dolog, nem keverendő össze a sötét anyaggal.

Továbbra is azt mondom: hogy te mit tekintesz anyagnak, és mit nem, az nem tudományos, hanem filozófiai kérdés. A fizika szempontjából csak a mérhető mennyiségek számítanak, és nem az, hogy te minek hívod őket. A fény is mutat részecsketulajdonságokat, és az egykoron biztosan részecskének gondolt atomos anyag is mutat hullámtulajdonságokat. Ebben tehát hasonlítanak. Amiben nem, az az, hogy a fénynek nincs nyugalmi rendszere, a téridő más tartományaiban halad, mint az időszerű világvonalakon mozgó (nyugalmi tömeggel rendelkező) részecskék. Éppen ezért teljesen fals az a kép is, hogy a fény fotonokból áll, amelyek helyét a kibocsátást követően eltelt időből pontosan meg lehet határozni. A fény nem így működik. Részecsketulajdonásgokat a hétköznapi értelemben vett anyaggal (más részecskékkel) detektálható módon való kölcsöhatásakor mutat, amikor egyáltalán ezt a kölcsönhatást adott helyhez és időhöz tudjuk kötni. Mert nem mindig tudjuk, lásd virtuális fotonok a kvantumelektrodinamikában.

Tehát a kérdés bonyolultabb, mint hinnéd, mivel a látszólag üres téridő is mutat olyan tulajdonságokat, amit korábban csakis az anyag vagy a fény sajátjának gondoltunk (energiája és impulzusmomentuma van), ugyanakkor a te általad egységesen anyagnak titulált halmaz sem az, mert a fény bizony nem egészen olyan, mint egy nyugalmi tömeggel is rendelkező részecske.

#47, #49, #51

49, 51 a jelenleg elfogadott tudás alapján hasznos.

Általános iskolai alapismeretek? Mit is mondott erre Szókratész?

Ideírok egy axiómát és pár vázlatpontot, ami még általános iskolai ismeretekkel is felfogható.

"Feltételezzük, és elfogadjuk igaznak, hogy a világ valós (=tőlünk függetlenül is létezik), teljes (=mindent tartalmaz, ideértve a semmit is), és így definíciószerűen végtelen."

A definíciószerű végtelenség az axióma első feléből következik (óvodás szintű bizonyítással). A fenti axióma a "Prokopf megközelítés" egyetlen axiómája, amiből 6 tétel vezethető le. Ebből 5:

P1: a világ középpontjának tétele

P2: a jól definiálható dolgok és események "nemlétezésének" bizonyíthatatlansági tétele

P3: az alkalmazott feltételes logika korlátossága (+ a logikai terek elmélete)

P4: a polaritástétel

P5: az értékek relativitási tétele

Ezek kb. a 21.század filozófiájának az alapjai, ideértve az ebből következő matematikát és fizikát is. Részemről meg ennyi. Rakd össze! Megvárom...

@18:17 Köszönöm. Ezzel a kiegészítéssel együtt már érdemi hozzászólásnak tartom a @13:36-osat is.

"Például egy általános iskolai tankönyv nem lehet mérvadó a kérdés eldöntésében, és ezt nyilván te sem gondolhatod komolyan."

Az nem, de tudományos előadást is említettem (linkeltem is múltkor) az elte ELTE honlapjáról. Mondjuk olyan tudományos írást is belinkeltem ahol fogalmazásban különválassza hogy fény és anyag. Ugyanakkor az is én voltam aki írta hogy "Ez nem fizikai, hanem szemantikai vita." .

"Te itt a sötét energiára gondolsz. Az egy teljesen másik dolog, nem keverendő össze a sötét anyaggal."

Ez igaz, arra a mondatomra sztornó.

"Gravitációs hullámot bármi képes kelteni, ami a ... "

A fekete lyuk hogy anyag-e kérdés, nem onnan értettem amikor írtam. Amit empirikusan megfigyletek és értelmeztek ilyen objektumokat melyek fekete lyukak, melyek aztán összeolvadnak. Ezek csillagok voltak melyekkel történt sok minden míg ez következett be. Abban gondolom egyetértünk hogy a csillagok az anyagból épülnek fel. Így hosszú folyamat során azon csillagok anyaga hatására törént a két fekete lyuk összeolvadásából adódó gravitációs hullám.

"Még maga az üres, részecskementes téridő is"

Olyanról pedig nem tudunk hogy létezik a valóságban is, nem csak az eméletben a matematiki modellben létezik. Nem jelenti azt, hogy amit leír az elmélet azt mind visszatükrözi a valósága is. Persze az elméletben létezhet meztelen szingularitás is, illetve elméletileg spontán a téridőben lehet szingularitás. Önmagába tud elméletileg "hurkolódni" a téridő (időhurok).

"Milyen anyag tehát az, amelynek létezésére még használható modellünk sincs?"

Nem tudom, hogy az anyag e. Azt tudom, hogy hiányzik a kvantumgravitációs emélet ehhez, amely kidolgozásra vár.

Ha már említetted hogy üres, részecskementes téridő:

Ha van egy ilyen világegyetem, ebbe "rakjunk" 2 égitestet. Egyiknek nagy a tengely körüli forgási sebessége mely hatására eldeformálódik, a másik égitestnek meg alacsony tengely körüli forgási sebessége van. Mitől függ hogy melyik melyik? Mivel az egy objektív kérdés, hogy melyik deformálódott el a forgás hatására, mégis azt a mozgási rendszert válaszotta a fizika annak, hogy ott van nagyobb centripetális erő. Ez mi alapján dőlt el? Ennek analgiájára mi alapján dől el a mi viláegyetemünkben hogy mely esetekre érvényes azon fizikai tulajdonság hogy centripetális erő melynél nincs. A többség alapján dől el? Értem ez alatt, hogyha egy forgó ventilátort választana a fizika inerciarendszernek akkor ő nyugalomban lenne és kvázi minden meg forogna (ami nincs így, ezért a többség szerint rögzítik a fizika törvényei) egyszerűen fogalmazva.

Tom benko. Nem lehet IS az mert nincs neki olyan tulajdonsága. A fénynek csak foton és hullám tulajdonsága van.

Ez már volt . "miért nem téríti el a fényt a mágnes vagy az elektromos mező". Ne kezdjük már elölről.

Tom . A foton a fény részecsketulajdonsága. A polarizáció meg a fény hullámtulajdonságára utal. Ez a kettője van.

Már belezavarodtál . Mi körül van az a mező amiről azt állítod hogy EM. Mert hogy nem a foton körül az hótziher.

Ez a mező fém tárgyak körül van ,és a mozgó elektron kelti .

Megint kérdem miért nem hat a mágnes vagy az elektromos mező a fénysugárra?

Szerintem ez a kérdés már ezerszer volt és akkor se tudtál rá válaszolni.

A Tv sugárcsövében miért nem fénysugarat térít el a képcső ? Talán mert nem hat rá se a mágnes se az elektromos tér... Az meg csak úgy lehet ha a fény körül a behatásra nem épül fel se elektromos se mágneses mező.

@57: Nem. A foton a fény kvantuma (részecskéje). A polarizáció pedig a transzverzális hullámok egyik jellemzője. Jó lenne, ha tisztában lennél fogalmakkal.

A foton körül nem is lehet EM mező. A foton az EM mező maga. És a mező nem csak fémtárgyak körül van, hanem minden töltés körül. Például ha a hajadhoz dörzsölsz egy lufit, akörül is kialakul az elektromos mező. Ha a lufi mozog, akkor mágneses is.

A fényre azért nem hat se elektromos, se mágneses mező, mert a fény pont a mező maga.

Az elektromos kölcsönhatás a következő módon történik (nagy vonalakban): az egyik elektron kibocsát egy fotont, a másik elnyeli, ennek következtében mindkettejük impulzusa megváltozik. Ezt fogjuk minúgy észlelni, hogy a két elektron taszítja egymást, azaz elektromos mező.

#59

"Tételezzük fel, hogy van egy nagyon hosszú csavarunk, és két különböző színű csavaranyánk (amik csavarmenet-kompatibilisek a csavarral). Most mindkét anyát egyidőben elkezdjük egyidejűleg rácsavarni a csavarra, de az egyiket kétszer akkora sebességgel. Ha egy külső megfigyelő számára a csavar láthatatlan lenne (a csavarozást végző kézzel együtt), és számára a két csavaron kívül nem létezne viszonyítási pont, nem pont úgy tűnne, hogy a két egymástól távolodik? Pont mintha taszítanák egymást?"