Miért gondolja azt sok természettudós, mérnök, hogy a bölcsészetnek, filozófiának, művészetnek semmi értelme nincs?

# 90

Magyar sajátosság, hogy egy bölcsész ,filozófus, tanár kevesebbet keres, mint egy futár. Például Finnországban, vagy Németországban viszont sokkal többet keresnek, mint egy futár, és ezek az országok jóval sikeresebbek is, mint Magyarország, nem véletlenül, hanem mert mégbecsülik a tudást.

Megjegyzem, Magyarországon egy műszaki szakos egyetemi oktató szerintem kevesebbet keres, mint egy jobb futár. Hoppá.

91: itt most nem erre akartam kilyukadni hogy mi hazai sajátosság és mi nem. Vannak olyan végzettségek amivel könnyebb és van amivel nehezebb elhelyezkedni a verseny szférában

. És a versenyszfera szinte mindenhol jobban fizet mint az állami területek.

Olvasva itt a hozzászólásokat, néhány ember borzasztóan szűk látókörű. Akik azt írták, hogy nincs szükség ennyi bölcsészre, akik évről évre végeznek az egyetemeken, azokat megnyugtatom: nem is mindannyian helyezkednek el klasszikus "bölcsész" pozíciókban.

De nem minden fekete és fehér, és egy ember érdeklődése sem feltétlenül vagy csak humán, vagy csak reál, de még ha valakinek csak az egyikhez is van affinitása, kinek gondolják magukat bizonyos emberek, hogy azt mondják, csak ez vagy az a szak legyen államilag támogatott?

Azt már leírták előttem, hogy ilyen felfogás szerint tanárok vagy filmrendezők sem lennének, és az emberek nem tanultak volna meg írni-olvasni, vagy otthon nem tudnánk sorozatokat nézni, de valaki említette Pascalt is, aki nemcsak kiemelkedő matematikus, de kiemelkedő teológus és gondolkodó is volt.

A másik dolog, hogy ma már nem azt a szakmát művelik az emberek 40 éven keresztül, amit egyszer megtanultak. Miért ne lehetnének valakinek pl. mérnökként olyan érzelmi/ intellektuális szükségletei IS, amelyeket pl. a humán tudományok elégítenek ki? Vagy miért ne kereshetné a kenyerét valaki olyan szakmával, amit ma jobban megfizetnek, és írhatna mellette regényeket, vagy tarthatna kulturális előadásokat?