Most mi lenne a helyes viselkedés tőlem? Anyásbalhé, kisbaba.
Várandós vagyok, mkét hete derült ki, hogy kislányunk lesz. (Első unoka lesz mindkét oldalról.)
Másnap anyósékhoz mentünk bejelenteni a dolgot. Mondom, kislány lesz és hogy Johanna vagy Krisztina, nekik melyik tetszik. Anyósom döbbenten néz rám meg a férjemre majd megszólal: NEM BAJ, MAJD A KÖVETKEZŐ FIÚ LESZ.
Tudni kell rólam, hogy elé érzékeny vagyok erre a témára (eleve utálom, ha valaki olyanokat mondd, hogy ne legyél koszos, mert a kislányoknak csinosnak kell lenni, meg ilyeneket, hogy ne én nyírjam a füvet, mert az egy férfi dolga stb, értitek). Meg hát a terhességi hormonok is közre játszottak, így se szó, se beszéd felálltam, kimentem a házból és bevágtam magam után az ajtót. A kocsiban meg megvártam a férjemet (aki 20 másodperc után ott is volt) és akkor már bőgtem, egészen hazáig.
Otthon felhívtam apósomat és elnézést kértem, kértem, hogy adja anyósomat is, hogy megbeszéljem vele, hogy ez engem miért zaklatott fel ennyire. Erre hallom, hogy anyósom a háttérben kijelenti, hogy ő egy ilyen hiszits, bunkó nőszeméllyel nem hajlandó beszélni, menjek oda és kérjek elnézést..
A férjem nagyon mérges az anyjára, nekem ad igazat. Én viszont elbizonytalanodtam. Anyósommal amúgy jóban vagyunk, nagyon szeretem és ő is engem, még sose vesztünk össze, egy rendes nő, nem az a sárkány típus.
Kérjek én elnézést? Azért a saját unokájáról beszélt, szerintem elég degradálóan. Mintha a kislányom kevesebbet érne, csak azért, mert nem pénisszel születik.
Szerintetek autózzak el én oda vagy várjak, amíg megérti, hogy mi volt a baj? (Nincs messze, 50 km.)
miért kéne elnézést kérned?
inkább neki kéne.. és nem is értem,hogy mi van akkor,hogyha lány lesz? neki miért fáj ez? még ha a középkorban élnénk azt mondanám oké..
A kirohanásomért kéne elnézést kérnem, elvileg.
Ezt én se értem, hgy miért jobb a fiú. Bár vannak tippjeim (erősebb, okosabb <-- nyilván ezek mint értelmezhetetlenek, mert ez nem nemfőggő, hanem személyfüggő, ez csak régi berögzülés). Amúgy még a XX. század elején is "értékesebbnek" tartották a fiúgyereket. "Továbbviszik a nevet."
Tiszta hülyeség.
#2 Azért ennyire szerintem nem túloztam el.
TUDJA rólam MINDENKI, hogy erre ugrok, akkor miért kell megjegyzést tenni? Maradjon csendben, de ne becsmérelje a még meg sem született lányomat. Ő sem kért ezért tőlem elnézést, pedig mélyen megbántott.
Persze érzem, hogy eltúloztam, de a hormonok is közrejátszottak, amúgy nem vagyok ennyire érzékeny.
Meg azért szerintem az én kirohanásom is megérthető egy bizonyos szinten.
Én neked adok igazat.
Biztos hogy nem kérnék bocsánatot, mert az ő fejében vannak gondok. Te csak egy érzelmi kirohanás miatt becsaptad az ajtót, ez elmúlik, lehiggadsz és ennyi.
De az ő véleménye nyugalmi állapotban beteges. Rajta nem segít a lehiggadás, se a bocsánatkérés.
Ha bocsánatot kérnél, akkor nem nézné le az unokáját csak mert nem lesz fütyije? Dehogynem.
Úgyhogy itt mindegy mi lesz, az ami téged zavar már nem fog változni. Jó talán ha meglesz a gyerek, akkor megszereti és nem fog a fiúkra gondolni. De benned ott marad a tüske. És ha legközelebb is utalást tesz rá, akkor nagyobbat fog robbanni.
Köszönöm #6, hasznos volt a válasz, megpróbálom megint akkor a telefont.
#5 tiszteletben tartom a véleményed, de ezzel nem értek egyet. Szerintem te még nem voltál terhes. Az ember ilyenkor azon is ki tud akadni vagy elsírni magát, ha elfogyott a keksz a boltból. :) Ha meg te nem ilyen voltál várandósan, akkor örülj neki, nem könnyű. :)))
#7 ne ítélkezz! Meg sem próbáltad magad a helyzetembe képzelni. Írtam, többször is, hogy nekem ez egy NAGYON kényes téma. Biztos a te életedben is van ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!