Vállaljuk 2. babát szerintetek?

Egyértelmű, hogy ne. Nincs megfelelő anyagi háttér!

Inkább legyen egy gyerek, akire több jut, mint kettő, s csak "szenvednek", mert kevés jut...

Nézd! Egy már van. És inkább annak az egynek adj meg mindent, mint kettőnek keveset. Bizonytalanba nem lehet babát vállalni, jól gondolod. Nem tudom, hogy miért lenne baj, ha később szülnél? Vagy ha egyke lenne? Nem értek sok szülőt, aki úgy beszél az egykeségről, mintha egy fertőző betegség lenne! (Én pl. egyke vagyok, soha nem akartam tesót, tökéletesen egészséges lelkivilágú ember vagyok, élek és virulok, a szüleim sem akartak és anyagilag nem is engedhettek volna meg még egy gyerkőcöt)

Én inkább azt tanácsolnám, hogy várjatok. Addig nem dől össze a világ, talán spórolni is tudtok valamennyit.

Szerintem "türelem rózsát terem". A párodtól viszont nem várhatod el, hogy túlórákat vállaljon. Illetve ha gyes mellett dolgozni akarsz, akkor miért a gyerek? Hogy kettő legyen? Akkor simán is elmehetsz dolgozni, bár nagyon fontos az első három év a kicsik életében, de gondolom ezzel kapcsolatban mindent tudsz.

Bevallom, nekem itt-ott eléggé ellentmondásos volt a kérdésed: akarjátok a 2.-at, de dolgozni mennél, akkor ki lenne vele... érted, ugye?

Remélem, tudtam valamit segíteni!

Az előttem szólok a nem mellett szavaztak, és bár nekem még nincs gyerekem, lassan már tervben lesz, és én sem szeretném ha egyke lenne a pici.

Az én szemem előtt mindig az lebeg, amit látok, amit tapasztalok. Unokatestvérem két gyerkőcöt nevel, és az első nagyon megviselte őket anyagilag is, és persze nehezen szoktak át a hármas életre így kicsit lelkileg is. Ő is rengeteget számolgatott, hogy bevállalják-e a második gyerkőcöt, nem akarok hazudni, benne volt az is, hogy így kapja a gyest a tovább. Végül úgy döntöttek, hogy pénz vagy a kis lakás (2 szobás) ide vagy oda, vállalják a másodikat. A szülők "nélkülöztek". Nem vettek maguknak egy darabig új ruhát, nem mentek nyaralni nem vettek új bútort, új berendezéseket, nem volt semmilyen újság előfizetésük, még internetük sem, mindent lemondtak, ami plusszal járt, és felélték a félretett pénzük nagy részét, de azt mondta egy pillanatig sem bánta meg. Most már 2,5 éves a kisebb is. Bölcsibe jár, a nagyobb oviba, talpra álltak, mind a ketten járnak dolgozni, a gyerekeknek "új" ruháik vannak, sokat kaptak ajándékba, a kicsi hordja a nagyobb kinőtt ruháit, vagy turiznak... Nem mondom hogy felveti őket a pénz, de elvannak és lehet néha meg kell húzni a nadrágszíjat hónap végére, de tud gyümölcsöt, édességet adni a gyerekeknek, tudja őket öltöztetni, és midenél jobban szeretni. Úgy gondolom, hogy nagyon nehezen, de meg lehet oldani. Saját kis rituálés dolgaidról kell lemondani és nem a legdrágábbat venni mindenből mert arra más van írva, így össze lehet spórolni a gyerekekre valót szerintem. Bár mondom én könnyen beszélek, még nincs gyerkőcöm. Most, hogy pelusra már kevésbé van szükség pl vissza köttették a netet, és azt mondja egyre többet tudnak spórolni is. Lehet valamikor csak 2 ezer ft tud egy hónapban félre tenni, de az is pénz.

Nagy bátorság kell a mai világban már gyereket vállalni azt hiszem, de amíg halvány reményét is látod annak, hogy megtudjátok oldani, addig cselekedjetek. Viheted őket bölcsibe, és te is dolgozhatsz mellette. Én sem luxusban nőttem fel... 1,5 éves koromtól bölcsis voltam, örökölt ruhákban jártam 14 éves koromig, még is boldog felnőtt lett belőlem, és nem érzem/éreztem azt, hogy bármit is nélkülöznöm kellett volna! 26/L

Az a baj, hogy manapság minden a pénz körül forog. Első kérdés: akarjátok-e? Igen... Akkor a pénznek másodlagosnak kellene lennie, bár nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szabad számításba venni.

Saját tapasztalatomból kiindulva azt mondom, hogy a 2. gyerek már kevésbé apasztja a pénztárcát. Nem értem, miért gond, ha az elsőszülött ruháit megörökli? Nem erről kellene szólnia a dolognak... :S

Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy legyen testvére a gyermekemnek, ez fontosabb, mint az új ruha.

Ennek ellenére én a helyetekben inkább várnék még 1-2-3 évet, hiszen az nem sok idő! De testvér kell!

16:39

Szép amit írsz, és tényleg lehet egy szegény gyerek is nagyon boldog(tapasztalatból mondom)

De azt hiszem nem tudod mit él át az anya ha napi megélhetési gondjai vannak.

ÉS itt nem arról van szó hogy kevés a kérdező pénze hanem arról hogy gyakorlatilag arra elég csak hogy ne halljank éhen