A nagymamám állandoan zaklat munkában meg éjszaka is telefonon mit csináljak?

Apám ilyen. Napi szinten csesztet apróságok miatt, azonnal kell neki ugrani, de olyanok miatt, hogy az eszed megáll. Elmondom neki, hogy a férjem dolgozik, én itthon vagyok a nagy fiammal, harmadik trimeszter a kicsivel, és az a legnagyobb gondja, hogy ő vitetett fél kiló linzert a szoc. gondozóval, hogy legyen nekünk is, és vigyem el azonnal. Hát nem. Mondtuk milliószor, hogy nem. Meg tényleg, ilyenek. Nem megyünk oda, koszos, büdös, bent cigizik, agresszív alkoholista volt egész életében, most meg megtalál. Minden egyes nap hív, legalább háromszor, nem veszem fel. Ha baja van, hívjon mentőt. Nem egyszer játszotta el, hogy felhívott, hogy nem kap levegőt, strokeja van, minden istennyila, de engem hív, nem a mentőt, azt nekem kell rákülden. Komolyan, én már nem segítek neki, bántott egész életemben.

Ha te kicsit is szereted a mammert, berakod egy otthonba.

Ez a hajnal 2 órai felkelés klasszik demencia tünet. Sajnos kezd leépülni.

Mielőbb keressetek neki szakembert és egy otthont, ahol ellátják. Eszetekbe se jusson magataok ápolni, mert kiidegel. Aludni se hagy majd titeket, mert akinél lakna, annál is ezt csinalná. Órákig bojonganak a lakásban céltalanul. Aztán 1x felgyújtja a házat is. Sajnálom, de ez van.

#23

Azt a kérdező nem feltétlen tudja, miket mondott a nagyanyja a diszpécsernek. Lehet azt, hogy napok óta nem elérhetőek meg egyéb cifra dolgot, de véletlenül sem azt, hogy 20 perce is hívtam őket, de akkor még beszéltem velük. Mert akkor a diszpécser is lerázta volna a mamit.

"Nem demenciát látok én ebben az egészben."

De, ez egyértelműen az. Ne álltasd magad az ellenkezőjével. Tudom, nehéz szembesülni vele, de igenis az agya bomlik meg. Ezért nem emlékszik, hogy hívott már, stb.

Az, hogy amúgy unatkozik, egyértelmű, mert magányos. De a magány csak ront az állapotán. Vigyétek pszichiáterhez. De nálunk már a háziorvosa is egyértelműen látta, mikor mi még nem. Aztán mentünk vele szakorvoshoz.