Mi az amit már nem lehet megbocsatani egy gyereknek?

Vannak részletek amiket nem írtam le, mert szégyellem meg anonim módon is leirni. Persze rohadtul nem ez lett volna a megoldás, hogy tehetetlen düh miatt agresszioval próbáltam kiverni anyambol az elfogadást. Belatom, hogy elkellett volna mennem a francba de féltem, hogy akkor végleg elvesztem őket. Végleg. És akkor még ramsutnek azt is, hogy te hagytál el minket. Fel kellett volna fognom, hogy rohadtul nem varhatok el többet anyától, nem fog úgy szeretni ahogy arra én vagyok, de ezt nem ismertem fel. Arról sem tudtam, hogy vele nem stimmel valami és arról sem, hogy én beteg vagyok. Az addigi "tökéletes" családi képem egyik percről a másikra összeomlott, amikor az orvosok ravilagitottak, hogy engem bantalmaztak. Azt mondtam, hogy ez lehetetlen és rohadtul ijesztő volt beismerni hogy igaz lenne. Sokkal jobban elfogadtam volna azt, hogy én tehetek róla, mert azt könnyebben feldolgoznam mert ismerős érzés. Amikor azt mondták hogy maga borderline akkor úgy éreztem az egész addigi életem más megvilágításba került és semmi nem úgy működött ahogy azt hittem.

Azért mert tettem egy rossz dolgot, azzal az emberrel szemben aki bántott, attól még nem kell általánosítani, hogy egy elmebeteg agresszív állat vagyok. Soha senkivel nem voltam agresszív, és mire oda került a sor anyámmal, addig is végig nyeltem. Nem akarom mentegetni magam. Mert tényleg nagyon durva amit csináltam. És nem kellett volna ezt megengednem magamnak. Tényleg el kellett volna koltoznom, de nem volt hozzá bátorságom, mert akkor végleg elvesztem őket. Ezért rossz eszközt használva próbáltam elerni amit elakartam. Most vissza tekintve egy idióta voltam és hülye barom, hogy ezt tettem. Mert most én jöttem ki úgy az egészből, hogy kozveszelyes alak vagyok. Ha nem így teszek, akkor most csak annyit látnának az emberek, hogy elkoltozott otthonról, mert rossz volt a kapcsolatuk. De most így azt gondolják, hogy kidobtak mert megverte az anyjat. Hát igen, kicsit másképp fest a sztori és minden ellenem szól, bármilyen indittatasbol is tettem.

Az viszont közel sem igaz, hogy mindent agresszioval oldanek meg, sőt, sosem szoktam így megoldani általában, attól függetlenül hogy egyszer így akartam megoldani. Akárkit megkerdeznetek, mindenki egy nyugodt embernek ismer.

Persze ti nem látjátok egészben a sztorit, valamit le sem írtam. Ettől függetlenül elég igazságtalannak érzem, hogy csak egy agresszív állatot láttok bennem. Ismerek olyan borderline beteget aki tényleg leszarja hogy mit csinál és ahogy jön az indulat, úgy is cselekszik. Ez azért nem teljesen mondható el rólam. Ha csak megnezzuk nagy altalanossagban, meg az átlag ember is ha olyan vermersekletu és hirtelen haragu, csinálhat durva dolgokat hirtelen felindulásból. Nem kell ehhez betegnek lenni. Mégsem nevezzük kozveszelyesnek.

De mindegy is, kívánom hogy senkinek ne legyen része ilyen mentális zavarokban, vagy remélem senkinek a gyereke nem küzd hasonlóval. Ezt csak az érti meg, aki ugyancsak borderline. És nem, nem vagyunk kozveszelyesek abban az esetben, ha felismerjuk hogy betegek vagyunk és hogy hogyan kezeljük az indulatunkat. Ha megtanuljuk kezelni, csöppet sem vagyunk rosszabb emberek mint más. Nektek foggalmatok sincs, hogy ez mekkora kín minden nap, csak dobaloztok a minosegjelzokkel. Megint csak nem mentegetni akarom magam, de amíg valaki nemtudja hogy ez milyen addig óvatosan itelkezzen. Nem onsajnalatbol, de statisztika szerint minden 10. borderline beteg öngyilkos lesz. Nem egy volt betegtarsamrol hallottam vissza, hogy amióta elkoszontunk egymástól a kórházba, azóta nem él. Ezek elég durva dolgok és épp elég nehéz megkuzdeni vele, nektek is elég fájdalmas lenne, ha tudnátok, hogy egy áldozat vagytok, a szuleitek áldozata, de innentől kezdve mindenki inkább csak távol akarja tartani magát tőletek. Szerintem elképzelni sem tudjátok. És gondolom erre a hozzaszolasra is ugyan azt a választ fogom kapni, mert aki egy dolgot akar bizonygatni az ezt is fogja. Szóval én elmondtam amit érzek, lehet nyugodtan ocsarolni tovább ha jólesik, nem fogok többet reagálni mert fölösleges. Egyébként köszönöm a negatív és pozitív válaszokat is, elgondolkodtató volt tényleg. De azt, hogy csak egy agresszív állat vagyok... Hát nemtudom..