Hogy csillapítsam le a férjem? Csak szerintem reagálja le rosszul?

Nem értem az ilyen apákat. Ők maguk fiatal korukban nem szexeltek fiatal lányokkal? Való igaz, még nem voltam apa, de ezt a részt egyszerűen nem értem. Még az is szép, hogy 18 éves koráig várt, mert a legtöbb ember természetes módon már 13-14 éves korától kívánja a szexet.

27/F

Hm, tanulságos történet, hogy milyen ne legyek, mire a lányom 18 éves lesz.

Mi is öreg szülők vagyunk, még idősebben született a lányunk, mint nektek.

AZt hiszem, az első hibát ott követtétek el, hogy a széltől is óvtátok. Én is nagyon szeretem a lányomat is, a fiamat is, de inkább bátorítom őket, hogy menjenek ki a világba és fedezzék föl. Nem akarom kalitkába zárni őket, nem akarom a széltől is óvni őket (feleségem inkább).

Így nekem természetes lesz, ha kamaszkorában lesz párkapcsolata és nemhogy 18, de akár 16 évesen adott esetben nem állnak meg a csókolózásnál.

Igen, a férjed nem tudja elfogadni, hogy a lányod felnőtt. Jó esetben pár hónap alatt szépen hozzászokik és tudomásul veszi. Rossz esetben ebből egyre durvuló konfliktusok lesznek, ami miatt lányotok mihamarabb el fog költözni, és minimálisra (vagy nullára) szorítja le veletek a kapcsolatot. Most először várd ki, hátha pár nap alatt lehiggad a férjed. A lányodnak négyszemközt mondd el, hogy ne akadjon ki most végletesen az apjára, mert remélhetőleg ez egy átmeneti állapot.

Szerintem a lányotok egy kicsit meggondolatlan volt. Mit várt hogy fog reagálni erre az apja, pezsgőt bont és örömtáncot lejt?

Ismeritek a fiút, tudjátok hogy van barátja a lányotoknak de az intimitás két emberre tartozik, szerintem ezt nem kellene megosztani a szülőkkel hogy "mikor-hol-kivel".

Ha van valami kérdése ezzel kapcsolatban azt tegye fel nekik de ne álljon már oda eléjük hogy ő már szexel a barátjával...

Megértem a férjed.

Az ilyen apa biztatná a 16 éves fiát (ha lenne), hogy csajozzon, de kiakad, ha a 18 lánya pasizik. Gyakori kettős mérce, hogy a fiú ettől menő, a lány meg vonuljon zárdába 30 éves koráig.

Hagyj időt a férjednek feldolgozni, hogy a lánya nem egy szép dísz porcelán baba és aztán segítsd továbblépni. Ha nem sikerül neki, te maradj a lányod mellett, nagyon jó, hogy őszinte volt veled.

Én 17 voltam, mikor először együtt voltam egy fiúval, akivel akkor már hónapok óta jártunk. Nem álltam a szüleim elé, de pár nap múlva felmerült a téma, és közöltem velük, hogy nemrég túl vagyunk rajta.

Apukámmal nagyon közel állunk egymáshoz, de hál'isten sosem volt az a túlféltő típus, mindig bátorított, hogy csináljam, amit szeretnék, ha baj van, úgyis hozzá megyek először segítséget kérni.

Amikor kiderült, hogy na, megtörtént a dolog, teljesen jól fogadta, annyit kérdezett, hogy azért védekeztünk, ugye? :D

Szerintem párod túlreagálta, de mégsem tudom teljesen a szemére hányni. Valószínű, hogy ő még fejben nem tart ott, hogy ekkora lánya van és sokk-ként érte a dolog. Ha értelmes fickó, akkor pár nap alatt lehiggad és elnézést kér tőletek. Szerintem a lányodnak mondd, amit #2-es mondott, legyen kicsit türelmes, ne vegye a szívére. Apuka pár nap alatt lehiddeg és feldolgozza a "traumát" :D

29N

Az én férjem ugyanez volt (nálunk is késői egyszem lány van).

Lányunk 19 volt akkor, komoly baráttal. Férjem is puffogott, el volt kenődve.

Aztán lenyugodott pár hét alatt. (Tényleg így van, megszokja majd a tied is.)