Titeket segítenek a szüleitek?
Csak kíváncsi vagyok. 22 éves vagyok, van egy 2 éves kislányom, már 18 évesen elköltöztem otthonról, párommal együtt. Még nagyon az elején vagyunk úgymond a nagybetűs életnek, kijövünk anyagilag önállóan, de kissé nehezen. Arra lennék kíváncsi, ilyenkor a szülők segíteni szoktak mikor már nem lakik otthon a gyerekük?
Tudom, hogy megosztó ez a kérdés és teljesen egyetértek azzal, hogy ha a gyerek felnőtt és külön utakra lépett, ráadásul gyereket vállalt, akkor igenis álljon meg a saját lábán és nem köteles segíteni a szülő.
Viszont már én is szülő vagyok és őszintén szólva ha lányom majd felnőtt korában elköltöztik és nehezen áll lábra, akkor én biztos, hogy segítem majd anyagilag, hiszen tudni fogom, hogy annyi idősen nekem is nehezen ment.
Apukám nagyon jól keres, jó viszonyt ápolunk, viszont mindenre szivesebben ad ki pénzt minthogy néha segítsen kicsit. Ismétlem, nem várom el tőle!! Csak jól esne legalább egy kérdés, hogy "jól álltok anyagilag? Van kajátok?" ilyen tipikus szülői kérdés mikor a gyerek fiatalon költözik el..
Sok ismerősöm aki velem egyidős, mindig mondja hogy Apukája vagy anyukája bevásároltak neki, besegitettek az albérletbe, mert sok volt a kiadás stb stb.
Ki hogy van ezzel?
(mielőtt valaki ideköhögne valami rosszindulatút, tudom, hogy csak is az én felelősségem, gsereket vallaltam, stb stb, ez csak egy kérdés, ha nem tetszik ne válaszolj)
válasza:Jaj, kérdező, hagyjuk már ezt a mártírkodást. Azért, mert nem lehettek szakács, még lehettél volna sok minden más, attól még tanulhattál, dolgoztattál volna mást. Teremthettél volna jobb körülményeket a gyerekednek.
Mert lehet, hogy most "boldogok" vagytok ilyen körülmények között, de pár év múlva nem lesztek azok, mikor a gyerek már saját szobát akár majd, meg néha elmenni a játszóházba vagy valami. Te mit tudsz majd neki nyújtani a szereteteten kívül? A leírtak alapján semmit.
És még azt is bevallod, hogy nem terveztétek a gyereket, csak becsúzott, és nem érted, miért vagy felelőtlen. Nagyon durva. Nincstelenül, a semmire gyereket szülsz úgy, hogy alig éltek meg, és valami történne a pároddal, kb. éhen halnátok, és akkor nem érted, miért vagy felelőtlen. Mert nem is érdekel, mit tudsz adni a gyerekednek hosszú távon, csak az érdekelte, hogy veled valami jó történjen.
Csak nehogy 20 év múlva te is visszakapd a gyerekedtől, miért nem tudtad/tudod jobban támogatni anyagilag, mert jelenleg a legjobb úton vagy ahhoz, hogy még annyit se tudjál nyújtani neki, mint a szüleid.
Én meg színésznő akartam lenni, de kevés voltam hozzá, mégsem fogtam rá, hogy akkor kész, ennyit érhettem el, szülök inkább gyorsan a semmire.
válasza:21 évesen költöztünk össze párommal (lassan 5 éve), aki egyidős velem. Kijövünk anyagilag, lehet ezért, de amúgy nem adnak semmibe semennyit. Annyi segítséget kapunk a saját és a párom szüleitől is, hogy havonta 1-1x elmegyünk hozzájuk és akkor aznap nem kell ebédet főznöm, néha még masnapra is küldenek az ételből. Valahogy ez mindkét szülőpárnál így van. Plusz inkább pénzt szoktak adni névnap, szülinapra, karácsonyra, de máskor nem.
Persze, ha kölcsönkérnénk, biztos adnának.
De nálunk nincs gyerek stb. Viszont ha lenne gyerek, abban biztos vagyok, hogy elhalmoznának gyerekruhákkal, játékokkal...
(Egyébként 2 bátyám van és tudom, hogy ők sem kapnak pluszba pénzt. Párom bátyja pedig beteg, ápolásra szorul - szóval ő el van tartva.)
válasza:"a ti családotokban is biztos volt olyan nő, aki korán vállalt gyereket (pl nagyszülők,dédszülők vagy szülők) és mégis elmondhatják, hogy bár az elején nehezen ment, de ők teljes szeretetben és felelősséggel felnevelék a gyereküket :)"
Nem, az én családomban az ilyen jellegű gyerekvállalásnak pont totális elszegényedés lett a vége.
De egyébként sem mérvadó, mi volt pl. nagyanyám korában, mikor 8 általánossal is lehetett olyan munkát találni, amiből építkezhetett az ember.
válasza:#40 Nem akarlak bántani és kívánom, hogy legyen boldog életetek!
Fiatal szülőként borzasztóan nehéz akár segítenek otthon, akár nem. Pont ezért alakult át a társadalmi norma és lett alapvetés a gyerekvállalás megalapozása.
Anyám 18 évesen szült, anyai nagyanyám 19, anyai dédmamám 18. Mindegyiküknek nehéz volt az élete, pedig segített a család és sokáig szülőkkel laktak. Leginkább azért volt nehéz, mert még ők is gyerekek voltak amikor szültek és nem tudták megélni a saját fiatalkorukat. Mostmár mind bánja, hogy olyan korán szült, de a gyerekét magát egyikük sem bánta meg. Az is közös jellemző, hogy anyám bolti eladó lett, mamám ruhatáros, démamám pedig masszőr, mert nem tudtak a gyerek mellett tanulni. Pedig mindegyiknek megvolt a maga álma.
#39
Bevallom, részben igazad van. Itt most nekem viszont nem a pénz a lényeg, hanem hogy édesapám elköltözött kiskoromban, az elején egykét évig segített nekem, a suli miatt is, meg ruhákat is vett stb, mert ezeket anyukám nem tette meg. Aztán apukámnak barátnője lett és komolyodott köztük a dolog.
Többé nem segített nekem, teljesen magamra hagyott, ideje se volt rám. Később élőléptették a munkahelyén, teljesen rendbe jött az élete (hál istennek) és igen, rosszul esett sokáig az, hogy tudta hogyan élek, de ő inkább a barátnőjének újította fel a lakását, a barátnője gyerekeit segítette (barátnője előző házasságából meglevő gyerekeit, akik jóval idősebbek nálam, ergo már akkor is felnőttek voltak)
És itt most megint csak elmondanám ,hogy nem a pénz a lényeg, hanem hogy nem értem miért így áll hozzám, mintha én kb senkije se lennék, csak egy régi kedves ismerőse, akit néha meglátogat és ennyiben kimerül a törődés.
Egyke gyerek vagyok és kb soha nem kaptam tőlük sem lelki támogatást, sem más támogatást. És az, hogy korán vállaltam gyereket az valóban csak is az én felelősségem! És vállalom is, hisz mint írtam, mindenünk megvan attól még hogy nem idilli a környezet. Egyszerűen csak kíváncsi voltam a véleményekre.. De rájöttem, hogy nem kellett volna ezt ide kiirnom, hisz senki se tudja a hátteret, így a válaszok sem éppen megfelelőek.
#44
Köszönöm szépen! Jól esik azért, hogy van egykét jóindulatú komment is
Igen, nem egyszerű dolog korán gyereket vállalni, de nem is tragédia. Minden azon múlik, mennyire akar az ember fejlődni és kimászni a nehézségekből. Nem lehetetlen ez gyerek mellett sem és bár sok esetben van rossz vége annak, hogy korán jött a gyerek, én úgy gondolom, minden azon múlik, hogy mennyire akarjuk, hogy jobb legyen és mennyit teszünk érte.
válasza:Tudjuk a hátteret, hiszen leírtad, és így még érthetetlenebb, miért vállaltál gyereket ahelyett, hogy megalapoztad volna az életed, hogy neki már jobb legyen. Mert jelen esetben valószínűleg ő is nélkülözve fog felnőni hosszútávon, neki sem fogtok tudni mindent megadni és segíteni, aztán majd ő sem fogja érteni a te korodban, hogy miért nem volt annyira fontos nektek, hogy kicsit jobb körülmények közé vállaljátok.
Te most pont olyat kérsz számon a szüleiden, amit feltehetően a te gyereked is számon fog kérni rajtad. Te mit fogsz neki mondani, ha megkérdezi, anyám-apám, miért nem tanultatok és dolgoztatok kicsit fiatalon, hogy nekem jobb legyen?
válasza:"Nem lehetetlen ez gyerek mellett sem és bár sok esetben van rossz vége annak, hogy korán jött a gyerek, én úgy gondolom, minden azon múlik, hogy mennyire akarjuk, hogy jobb legyen és mennyit teszünk érte."
Tök mindegy, hogy te mit gondolsz, ha nem az a valóság. És légy őszinte magadhoz, mennyire akarsz fejlődni meg tenni magatokért, ha eddig sem voltatok hajlandóak erre? Ha gyerek nélkül nem tudtál magadért tenni, se tanulni, se dolgozni, szerinted gyerek mellett menni fog, ha még segítségetek sincs?
Na mindegy, igazából csak azért írom le ezeket, mert az én szüleim is pont így gondolkodtak, mint ti, ők is így tettek, mint ti és nagyon rossz volt úgy felnőni, hogy mindig épp csak megéltünk, meg aggódni kellett, ha jött valami nagyobb kiadás vagy baj, és felháborítónak tartom, hogy egyszerűen még a mai napig van ilyen, és senki nem tanul más példájából. És sajnálom a te gyerekedet is, mert 90% hogy ő is ugyanígy fog érezni.
válasza: válasza:""jól álltok anyagilag? Van kajátok?""
Erre talán gyerekszülés előtt kéne gondolni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!