Van itt olyan, akit elhanyagoltak a szülei egészségügyi, higéniai szempontból, és most felnőtt korukban érzik ennek a hátrányait? Hogy birkóztok meg ezzel a teherrel? A szüleitek változtak azóta?

Velem ezt tették. Nem jártak velem rendszeresen orvoshoz, fogorvoshoz pedig soha, vitaminokat sem szedettek velem, meg hát az sem érdekelte őket, hogy mit eszek, szóval egyáltalán nem táplálkoztam gyerekként egészségesen. Nem tanítottak meg fogat mosni, nem vettek nekem fogkefét, fogkrémet kb 10 éves koromig, szintén kb 10 éves koromig heti 1-2x fürödhettem (akkor is, ha többször szerettem volna), mert azt mondták, hogy ez a normális. Persze ők se mostak fogat soha, meg fürdeni se fürödtek minden nap, szóval nekik tényleg ez volt a megszokott.

Most fiatal felnőtt vagyok, a fogaimat most hozatom helyre többszázezer Ft-ból. Nagyon nehéz volt eljutnom oda, hogy felismerjem, hogy nem az én felelősségem a fogaim állapota, hiszen én mindent megtettem, amint képes voltam belátni, hogy fontos a higénia meg az egészség. Ezt megpróbáltam megbeszélni anyukámmal is, de ő tagadja a saját felelősségét ebben, és ez nagyon bánt. Hogy tudnék ezen túllendülni? Mert egyébként nincs rossz viszonyunk anyukámmal, és én szeretném neki ezt megbocsátani, de úgy érzem, nem tudom.