Miért rühellem ennyire a tinédzsereket felnőttként?

“Annyira bírom ezeket a kérdéseket... Te is voltál tinédzser, kérdező, akkor egyben öngyűlölő vagy? Vagy aki a nőket utálja: a saját anyját is rühelli, aki életet adott neki??

”

Én is voltam tinédzser de mi max a felnőttek háta mögött vihogtuk őket, előttük nem mertük mert egyrészt féltünk tőlük másrészt arra voltunk nevelve, hogy tiszteld a felnőtteket. Ezzel szemben a mai generáció mi a szhart tesz? A szemébe röhög, lehülyézi, leidiótázza a nála 20-30 évvel idősebbet is, elküldi melegebb éghajlatra , személyes terébe belepofátlankodnak, nem ismerik a személyes határokat, fél-pszichopaták, etikett teljesen ismeretlen.

Az én koromban voltak gyerek csínytevések de mi is tudatában voltunk annak, hogy most éppen egy gyermek-csínytevést hajtunk végre amikor almát lopunk a szomszéd kertjéből. De ami ma van az messze túlmegy ezen. Totális tiszteletlenség és dzsungel törvénye uralkodik. Érzelmileg alulfejlettek, ha megfenyíted sem fogja fel miért tetted csak azt látja, hogy kötözködsz vele és elküld az anyádba.

Ez az anti-ageism förmedvénynek köszönhető ami nyugatról árad errefele (éltem nyugaton is tudom miről beszélek), ott a gyereket nem merik megfenyíteni mert a törvények a gyereket védik és beperelheti a szülőket a gyerek, a gyereknek joga van terorrban tartani a szüleit, a nevelés az ahogy esik úgy puffan elve szerint történik meg, nem mernek érdemben beleszólni a szülők abba, hogy mit csinál a gyerek vagy hogyan él. Max megkérheti, hogy légyszíves ne tedd ezt vagy azt de az a maximum amit tehet. Ezzel a gyerekek vissza is élnek és valóban uraknak érzik magukat. Mert tudják ha valaki feltaslizza őket dutyiba küldhetik. Ennek az eredmény: szörnyeteg gyerekek, érzéketlen fél-pszichopaták akiken még tovább ront az okostelefon-zombisodási folyamat. Gyakorlatilag elszakadtak a realitástól, a társas együttélés szabályait nem ismerik, személyes tér fogalmát nem ismerik, a véleményük hangosan belemondják a pofádba nincs tisztelet.