Tényleg annyira sértő ha idegen túlsúlyos embereknek néha megemlitem hogy odafigyelhetne magára és olyat egyen ami nem hizlal?

Az azért elég messze áll az evészavaroktól, hogy valaki tudja, hogy az elhízás egészségtelen és nem akar kövér lenni.

"Én az 54 kg-al nem kell vigyázni hogy mit eszek, mert szerencsére ilyen fajta vagyok hogy akármit megehetek nem hizok meg."

Egy evészavaros nem is állítana olyat, hogy ő bármit megehet.

Miért gondolod, hogy idegen emberek kíváncsiak a véleményedre? Neked mennyire tetszene, ha random emberek kioktatnának az öltözködéseddel, frizuráddal, parfümválasztásoddal kapcsolatban?

Mondjuk engem arról sem győztél meg, hogy valóban jó tanácsokat osztogatsz, nekem ez sokkal inkább mezei okoskodásnak tűnik.

Ajánlom megtekintésre a "miért ugatunk bele egymás életébe?" című youtube videót.

Elég mélyről, hogy minden egyes apró és nagy dolgot is, kívülről kontrollálni akarunk.

Veled van a baj, igen.

Dietetika, belgyógyászat, gasztroentorológia, proktológia, kardiológia, nefrológia, urológia és miegyebek...

Lehet választani sokféle orvosi/egészségügyi szakot amivel a helyes életmódra ÓVATOSAN RÁVEZETNI(!)

Véletlenül hamarabb elküldte.

Szóval: ÓVATOSAN RÁVEZETNI(!) másokat - de szigorúan konkrét tanácskérőket - arra, hogyan érdemes élni ahhoz, hogy könnyedén tudjunk mozogni és ne legyen megterhelő a szervezetnek a felesleges zsírlerakódás.

Vannak VALÓBAN AUTOIMMUN(!) működészavarok is a testben, mint pl. szellemi fogyaték, akinek ZÁRT INTÉZETBEN(!) lenne a helye, mégis kint kószál közterületen. Elég sok ilyennel lehet találkozni mostanában...

A súlyos alkoholisták pedig még szót sem érdemelnek talán. Tegnap a kora esti órákban az úttestre zuhant egy ilyen személy - és mivel már többen ugrottak felsegíteni én csak hüledeztem, hogy "Jézus", stb.

Lehetsz praktizáló háziorvos, mentős, segédápoló, asszisztens, nővér - akár kórházakban, akár magánlakásokat járva, stb.

DE MINDENKÉPPEN AJÁNLATOS(!) az egészségügyi szakirány elvégzése.

"Barátaim mondták hogy teljesen elment az eszem vagy mi"

A barátaid értelmes emberek!

Az egy dolog hogy más emberek életébe beleszólsz és nem veszed észre mi a probléma, de ha már azt se veszed észre hogy kikapcsolódni vágyó emberek együtt töltött idejét is tönkreteszed, az már mindennek a teteje.

Tapintatlanság szó jelentésére keress rá!

A többiek jól írták, keress egy olyan foglalkozást, jó lesz egy internetes fórum is ahol kiélheted az egészségmániás irányítási hajlamodat.

Az 54kg-ot hogyan kell elképzelni, mennyi a magasságod?

A vékonyságot ne keverd össze az egészséggel!

én: 26f 75kg 172cm magas,

Ja és sportos vagyok, sohasem voltam kövér, de tudom mi az a tapintatosság.

"Tényleg annyira sértő ha idegen túlsúlyos embereknek néha megemlitem hogy odafigyelhetne magára és olyat egyen ami nem hizlal?"

Idegenek életébe nincs beleszólásod, pláne kéretlenül nincs.

Nagyon valószínű, hogy a saját életed felett nem érzed hogy lenne kontrollod, ezért akarsz másokat kéretlenül irányítani.

"Bárhol is vagyok és sokszor nem birom megállni pld. ha látok egy kövér nőt enni chipset és szólok neki hogy miért ezt eszi, hiszen a túlsúlya miatt számtalan más olyan kaja opció van ami nem hizlalna."

Értsd meg, hogy ez az ő dolga és semmi közöd hozzá.

"Erre majdnem kiszedte a szemem hogy mennyire szemtelen neveletlen kis pi..a vagyok, pedig tényleg kedvesen mondtam neki."

Sehogy ne mondd. Ne nézz rá. Nézz máshova. Ne foglalkozz vele.

"Meg voltunk étterembe és ott is szóltam egy középkorú házaspárnak hogy minek bolognais spagettit választottak, mert a jelenlegi elhizott állapotukhoz ez nagyon nem egészséges, erre ezek is morcik lettek, annyira hogy a nő pityeregni kezdett aztán felálltak és távoztak."

Kezdem azt érezni, hogy ez az egész nem igaz, csak provokatív szándékkal írtad ki.

"Barátaim mondták hogy teljesen elment az eszem vagy mi?"

Pszichológus segítségével derítsd ki: miért érzel késztetést arra, hogy mások életébe beleszólj.

"Pedig igazán kedvesen szoktam mondani hogy meg ne sértődjenek, de engemet irritál hogy valaki kövér és tömi magába a szénhidrátos kaját és aztán csodálkozik hogy olyan amilyen."

Értsd meg, hogy ez nem a te dolgod, nem a te életed.

"Bármikor tömheti magába de először fogyjon le, utána mértékkel ehet ilyesmiket."

Semmi közöd hozzá.

Ne írd elő hogy mit tegyen, "mert te úgy gondolod".

"Én az 54 kg-al nem kell vigyázni hogy mit eszek, mert szerencsére ilyen fajta vagyok hogy akármit megehetek nem hizok meg."

Értem, nincs jogod senki életébe beleszólni, előírni: mit tegyen vagy ne tegyen.

"Volt olyan barátom akivel azért szakitottunk mert állandó beszólásaimat nem birta elviselni és ebből csak a veszekedés volt."

Gondolom, ilyesfajta "beleszólok, irányítani akarom" jellegű késztetések az élet más területén is megnyilvánulnak.

"Érdekes hogy a beszólásokat nem birják elviselni az emberek, de arról nem gondolkoznak ha, lefogynának akkor ezek a beszólások megszünnének és ők jól éreznék magukat."

Ha a nénikém bácsi lenne, akkor ő lenne a bácsikám.

Ne akarj mások helyett gondolkodni.

"Leginkább nőknek szoktam beszólni és pasiknak nem mert félek hogy azok agresszivek lesznek."

Hát persze, akik gyengébbek, azoknál próbálkozol rosszindulattal.

Én nem tudom miért ingatag az önbecsülésed, amelyet ilyen trükkös módon szeretnél megtámogatni...

"De lehet már kicsit visszafogom magam."

Ajánlatos lenne, de sokkal jobb lenne, ha lelkileg rendeznéd le ezt a problémát, pszichológus segítségével.

Sok, nagyon sok jövőbeni kapcsolatodat teheti tönkre, ha beszólsz másoknak, irányítani akarod őket.

Biztos vagyok benne, hogy az élet sok területén nyilvánul meg ez.