Egyetértetek velem ha azt mondom hogy az embernek a munkahelyén van legnagyobb esélye hogy társat találjon? Vagy iskolában?

NEM ÉRTEK EGYET!

És házi nyúlra amúgy sem lövünk !

Kedves Kérdező!

Van abban valami, amit írsz.

A korábbi munkahelyemen több párkapcsolat is létrejött. Sőt, ezek közül néhányan össze is házasodtak, gyermekük is született! Igaz, sokan is voltunk, fiúk-lányok vegyesen. Mint egy kis falu.

Az ember az élete egyik felét az iskolában, majd a munkahelyén tölti. Össze van zárva másokkal Nincs abban semmi rendkívüli, ha románcok születnek ott. Persze, ha zátonyra futnak a párkapcsolatok, akkor valóban nehézkes a szakítás után egy légtérben dolgozni a másikkal.

A netes párkeresőket én sem preferálom. Nekem olyan erőltetettnek tűnik. Rengeteg a kamuzós, meg aztán mindenki azt ír magáról, olyan képet rak fel, amit akar. Persze van, akinek bejött ez a társtalálós forma, van, aki azon keresztül ment férjhez/nősült meg. Az is bejöhet.

De nem is kell feltétlen randioldalakon találni valakit. Fórumokon, különböző témájú oldalakon is lehet beszélgetésbe bonyolódni, és kisülhet később belőle valami.

Én úgy vagyok vele, ahogy adja magát a helyzet, akár neten, akár az életben, pl. nyaralás, munkahely, vásárlás, akármi, nem lehet tudni...

56-os vagyok.

Jelenlegi munkahelyemen van is valaki, aki nagyon szimpi, jól megértjük egymást, nemcsak a munkában. Néhány "rossz nyelv" már össze is akarna boronálni bennünket... Nekem nem lenne ellenemre. Meglátjuk, vagy lesz valami, vagy csak munkahelyi haverság marad.