Nem vagyok mesterszakács, néha a párom szóvá is teszi. Szerintetek jogosan?

A tizessel értek egyet :D Én is azt főzöm, amit szeretek, sőt, többnyire akkor, amikor kicsit már éhes és motivált vagyok. Bár annyira szeretek főzni, hogy azért van kivétel...

Változatosságra nálam nem lehet panasz, állandóan új dolgokat próbálok ki s az is eléggé képes változni, hogy milyen alapanyagokat használok. De a párom nem vár el semmit (csak hogy szóljak, ha nincs otthon semmi ehető... de mindig van, legfeljebb picit várni kell rá, de az ritka).

Most pár napig nem volt édesség, mert nem kóstolom meg (túl sok édességet ettem, úgyhogy tartottam pár ketogén kísérlet napot, hogy leálljak, csak az hat), egy hagymás krumplit azért összedobtam, mert valamit vinnie kell munkába szegénykének (főz ő, ha itthon van, de 12 órás munkából éhesen hazaesve nyilván nem). De azt szeretem, csak most nem eszem.

Nagyüzemi húst tuti nem főznék, de azt ő sem eszi.

S van pár étel (a csilisbab pont ilyen), amit tradicionálisan mindig ő főz, valahogy így jött ki. Neki meg kell elégednie azokkal, amiket én főzök. Jól működünk, én sok év után is el vagyok bűvölve a háziasságomtól, hogy főztem (csak úgy szolidan, de azért büszke vagyok magamra), ő pedig megköszöni, sokkal többször, mint elvárnám :D.

Hallottam olyan családról, ahol a háziasszony valami hihetetlenül gyönyörű csodákat dobott össze, néha férji utasításra ünnepi tortát este (abban is nagyon jó volt), de mikor kérdeztem, érzi-e a család, hogy milyen veszett szerencsés, azt válaszolta: "Megszokták." Ez számomra elég tragikus.

Amit nem írtam, pedig fontos:

Nos, van, aki sosem főz. Ott van pl. a párod. Te főzöl, ezzel máris fölötte állsz ebben a kérdésben. Nem érzem jogosnak a problémázását.

Egyébként pedig nyilván fejlődni fogsz még...

Kedves előző, nem tudhatod, hogy a kérdező hogyan él a párjával!

Baromi egyszerű kijelenteni, hogy ha nem tetszik, főzzön magának...

Le írta érthetően, hogy nincs ideje főzni!

Nekem is vannak időszakok, amikor havi 300-350 órákat dolgozom, esélytelen, hogy amellett még főzni tudnék.

Ha úgy alakult ki, hogy a kérdező van otthon, ő ér rá főzni, az ő feladata a kaja, akkor szerintem elvárható, hogy ne csak 3 féle, általa kedvelt étel legyen.

Inkább azt tartanám bunkóságnak, hogy ha valakit belekényszerítenének, hogy a másik ízlése szerint egyen, és visszaélnének azzal, hogy a másiknak úgy sincs ideje főzni, úgyhogy ha nem akar éhen halni, akkor úgyis megeszi.

Szóval 2 oldala van ennek az éremnek, nem látunk bele annyira, hogy hogy csak így dobálózzunk az ítéletekkel!

Egy párkapcsolat kompromisszumokról is szól, mindkét részről! Ezt kell szem előtt tartani.