Mi az oka, hogy sok férfi lenézi a bölcsészkaron tanult nőket?

A magyar nyelv magas szintű ismeretéhez sem szükséges ismerni a halotti beszéd korában használt magyar nyelvet. Sőt, alig értjük már kb., mi van odaírva. De még a Kazincy-féle nyelvújítás előtti magyar nyelv ismerete sem szükséges. Ezt soha, egyikünk sem tanulta, a szüleink sem, és mégis anyanyelvi szinten beszéli mindenki a magyart.

Tehát nem igazán látom be, hogy miért kéne ahhoz ősi skandináv nyelveket tanulni, hogy meg tudjak tanulni mondjuk norvégul magas szinten.

#54

Egészen addig, míg te fingással "érvelsz", nekünk nincs miről beszélnünk, barátom.

#67

Szar szöveg, ezzel nem fogod elmismásolni, hogy nincsenek észérveid.

Inkább meg se szólalj, és akkor legalább valaki talán elhiszi, hogy nem is olvastad, és azért nem reagálsz.

Csak úgy mellékesen a sok hasznosság-náci figyelmébe: akkor most szépen csókoljunk kezet a mezőgazdásznak aki lehetővé teszi, hogy együnk, a péknek aki a kenyeret süti, a bányásznak aki a nyersanyagot a felszínre hozza, a buszsofőrnek aki nélkül megállna az élet a városban, a bolti eladónak, mert így vásárolhatunk és nem döglünk éhen, mert a nagyon fontos munkánk mellett nem marad idő (és a városban hely) arra hogy az élelmiszerünket és egyéb dolgainkat magunk állítsuk elő.

Aki lenézni bárkinek a végzettségét, nem érdemli meg az intelligens ember jelzőt, édes mindegy, hogy neki magának mi a végzettsége.

A tudás érték, ahogyan a tanulásba belefektetett munka is.

Bölcsész vagyok, nyelvszakos. Számomra az, hogy Shakespeare vagy Milton műveit angol nyelven élvezhettem (kemény munka volt) ugyanolyan fontos része volt a képzésnek, mint az angol és amerikai történelem, mert enélkül az egész kultúrájukat és a nyelvet sem érzed annyira. Nekem rengeteget hozzátett az angol tudásomhoz, nem csak nyelvi szinten.

A legrégebbi egyetemi szakok amúgy a teológia, filozófia, ókori nyelvek stb nem véletlenül. A latin (vagy más ókori nyelv) ismerete is fontos lenne egy nyelvtanár, tolmács stb számára és még sorolhatnám. A filozófia és a filozófiai gondolkodás pedig nagyban segítené az embereket akár olyan dolgokban mint kritikus gondolkodás stb. Többen értenék a körülöttük lévő világot, ha az iskolába nem unatkozni járnának be, hanem odafigyelnének magyar és töri órán, olvasnának könyveket, verseket, beszélgetnének róluk (és persze más műalkotásokról is). Egy olvasott, művelt, gondolkodó ember lenne az örök ideál ami felé a történelem nagyjai is törekedtek.

Mert lehet valaki egy egybites kis szakember aki egyvalamihez ért és annak a hasznát szajkózza,kedves 53 vagy mittommár hány százalékos válaszoló, de valójában az a helyzet hogy te sem vagy hasznosabb egy gyári munkásnál vagy péknél, csak még ráadásul nagyképű is vagy.

Kéredző, ne a gyakoris válaszadókból indulj ki, itt sok frusztrált, lenéző ember van.

Azért érdekes ám ez, hogy az összes bölcsész ezzel a hazugsággal próbálja igazolni magát, hogy minden munka egyformán hasznos.

Na de nézzük tételesen a hülyeségeidet:

"A tudás érték, ahogyan a tanulásba belefektetett munka is."

Jó kis marxista hülyeség ez, de távolról sem igaz. Először is, önmagában a tudásnak semmiféle értéke nincs, az értékét mindennek az adja meg, hogy mekkora rá az igény, a kereslet. Már említettem fentebb egy elvtársadnak a példát, hogy hiába tanulok én meg akár rettenetesen sok befektetett munkával mindenki másnál hangosabbat fingani, ettől ez még nem lesz értékes tudás. Egyrészt senki sem kíváncsi rá, és nincs is a társadalom számára semmiféle haszna.

A másik tévedésed, hogy a belefektetett munka az érték. Nem az. Megint csak egy egyszerű példát hozok, hogy még te is megértsd:

Tegyük fel, hogy van két asztalos. Az egyik mindössze 4 óra belefektetett munkával elkészít egy nagyon jó széket, nem billeg, nem nyikorog, kényelmes, nem esik szét. Van egy másik asztalos, az meg belefektet 2 napi munkát abba, hogy csináljon egy nagyon béna széket, aminek még a lábai sem egyforma hosszúak, ezért billeg, szálkás is, ha ráülsz, beleáll a szálka a seggedbe, nyikorog, ráadásul össze is törik a második ráülés után.

Pedig négyszer annyi munkát fektetett bele, mint az első asztalos, mégis teljesen értéktelen.

"A legrégebbi egyetemi szakok amúgy a teológia, filozófia, ókori nyelvek stb nem véletlenül."

Persze, hogy nem véletlenül, de ennek csakis egy oka van: a megélhetési bölcsészek jól felfogott önző anyagi érdekeik miatt nem hagyják, hogy kitakarítsák az ilyen hülyeségeket az oktatásból.

Mondd meg nekem, hogy a teológia például mire jó a mai korban, amikor már minden értelmes, gondolkodni képes ember számára világossá vált, hogy a vallások csak hülye lózungok, és a valóságról semmiféle érvényes, bizonyítható állításuk nincs? Ennyi erővel taníthatnának jóslást kávézaccból vagy csirkebélből, meg asztrológiát is.

De nem tanítanak, mert ilyesminek az egyetemeken, a tudományok fellegváraiban nincs helye. De sajnos az egyházi lobbi még mindig túl erős.

És pláne miért kell ezt egyetemen tanítani? Miért nem jó az, hogy bárki, akit érdekel, utánaguglizik? Még ha félre is tesszük egy pillanatra azt a tényt, hogy a vallások légből kapott gyerekmesék, mi értelme van az egyetemeken ezzel foglalkozni? Már mindent leírtak és elmondtak erről a témáról, amit csak lehet, azaz ez a "tudomány"(direkt van idézőjelben) nem fejlődik már sehova.

Nézzük a filozófiát, szintén semmi értelme ezzel egyetemeknek foglalkozni, mert mit ad hozzá a világról alkotott képünkhöz ma a filozófia? Mi az, amit a segítségével jobban megérthetünk? Semmit. Ha természettudományos kérdésekről van szó, akkor arra ott van a fizika, kémia, biológia, stb. Ha műszaki kérdésekről van szó, ott vannak a műszaki tudományok. Ha orvoslásról, akkor arra is van már speciális tudományág. Ha társadalmi kérdésekről, arra ott van a közgazdaságtan és a szociológia. Az égvilágon semmi létjogosultsága nincs már a filozófiának.

Következzenek az ókori nyelvek: hát ezeknek sincs semmi értelme, hogy egyetemeken ezzel foglalkozzanak mindenféle professzorok. Egyrészt az ókori nyelvek már halottak, senki nem beszéli őket, másrészt nem fejlődnek, tehát elég megírni róluk egyszer egy könyvet, amiben le van írva a teljes szótár meg a nyelvtani szabályok, ezt a könyvet fel kell tenni az internetre, és akit érdekel, az egyetemi professzorok nélkül tökéletesen megtanulhat belőle latinul vagy ógörögül. Felesleges ezért eltartani kéttucatnyi öreg, szakállas léhűtőt, aki az ókori nyelvek professzora.

"A latin (vagy más ókori nyelv) ismerete is fontos lenne egy nyelvtanár, tolmács stb számára és még sorolhatnám."

Ex cathedra kijelentés, érvek nélkül ez mit sem ér. Nekem pl. fogalmam sincs az ókori nyelvekről, mégis tudok két nyelvet anyanyelvi szinten, magyart és angolt. Tehát máris egy példa, ami cáfolja ezt a kijelentésedet.

"A filozófia és a filozófiai gondolkodás pedig nagyban segítené az embereket akár olyan dolgokban mint kritikus gondolkodás stb. Többen értenék a körülöttük lévő világot, ha az iskolába nem unatkozni járnának be, hanem odafigyelnének magyar és töri órán, olvasnának könyveket, verseket, beszélgetnének róluk (és persze más műalkotásokról is). Egy olvasott, művelt, gondolkodó ember lenne az örök ideál ami felé a történelem nagyjai is törekedtek."

Az egyetlen, ami segíti az embereket abban, hogy megértsék a körülöttük lévő világot, az a tudományos szemléletű gondolkodás, és a valódi tudományos ismereteik bővítése. Attól, hogy valaki elolvassa mondjuk Heidegger idióta agymenéseit az időről, még fogalma nem lesz róla, hogy mi az idő valójában, inkább csak félre lesz vezetve. Mert az egész csak egy céltalan és eredménytelen agymenés. De említhetném Parmenidész baromságait is a mozgás illuzórikus mivoltáról.

Talán nem véletlen, hogy a mozgás, a tér, az idő valóságos természetét nem filozófusoknak sikerült leírni, hanem fizikusoknak, Newton-nak, Einstein-nek, tehát ha valaki az időt, a teret és a mozgást akarja megérteni, akkor jobban teszi, ha a klasszikus mechanikát és a relativitás-elméletet tanulmányozza, nem pedig ilyen semmirekellő okoskodásokat.

"Mert lehet valaki egy egybites kis szakember aki egyvalamihez ért és annak a hasznát szajkózza,kedves 53 vagy mittommár hány százalékos válaszoló, de valójában az a helyzet hogy te sem vagy hasznosabb egy gyári munkásnál vagy péknél, csak még ráadásul nagyképű is vagy."

Azért abban gondolom megegyezhetünk, hogy aki egyvalamihez legalább ért, az máris többet ér annál, aki semmihez sem ért, mint pl. egy filozófus, vagy szabadbölcsész.

A komcsi hajlamaid meg megint csak előjöttek, ők próbálkoztak olyan társadalmat építeni, ahol a betanított gyári munkás pont annyit keresett, mint egy mérnök, dehát ez nem működött, és nem véletlenül. Mert a tudás értékét is azzal lehet mérni, hogy mekkora igény van rá, és mennyire nehéz pótolni. A gyári munkást baromi könnyű pótolni, bárki képes rá, akinek van keze és lába, ráadásul a munkaerőpiaci igény az automatizálás korában egyre csökken irántuk. Egy mérnököt viszont baromi nehéz pótolni. Egy orvost is, egy közgazdászt is, egy fizikust is. Egyrészt mert nem mindenkinek vannak meg ehhez a képességei, másrészt meg az igény, a kereslet a tudásukra elég nagy, hiszen - többek között, nem fogom itt nyilván az összes szakmát felsorolni - ők teremtik meg a civilizáció továbbfejlődésének a lehetőségét.