Huszonévesek, szeretnétek majd megházasodni és gyereket vállalni?

De van, akinek meg erősödik a pánikbetegsége. Tehát ez csak a te előnyöd. Nem tényszerű. De látom, te az vagy, aki a szüléssel mindent is jobban tud.

[link]

[link]

Nem hoz hosszabb életet, öregíti a sejteket.

Házasodni talán, de nem dőlök a kardomba, ha mégsem. Párommal már 5 éve együtt vagyunk, volt már róla szó, hogy összeházasodunk a jövőben. Gyereket ellenben semmiképp nem akarok, vagyis nem akarunk. Egyáltalán nincs hozzájuk türelmem, idegesít a bőgésük, nem vágyom arra a rengeteg stresszre és idegeskedésre, hónapokig/évekig tartó nem alvásra, állandó éjszakázásra, szaros pelenkák cserélésére, fogzás, hasfájás stb stb. És ez csak a babakor. Isten ments. Na meg arról az eszméletlen mennyiségű pénzről ne is beszéljünk, amibe egy gyerek kerül.

Továbbá a terhesség és szülés gondolatától is szabályosan ráz a hideg, rettenetesen taszító az egész folyamat számomra. Soha nem tenném ki a testem ennek az iszonyú fájdalomnak és kínnak. A női ismerőseim 99%-ának negatív irányba változott meg a teste, striák, narancsbőr, lógó mell stb és ez “csak” a külső, inkontinencia, hónapokig sajgó gátseb, fájdalmas szex, túlzottan “tág” hüvely és társai.

Egy terhesség-szülés rettenetesen igénybeveszi a nők testét és egyáltalán nem igaz, hogy alapesetben több az előnye, mint a hátránya. Tudnék mesélni…. Rengeteg anyukával találkoztam már életem során és a döntő többségnek éppenhogy sokkal több hátránnyal járt, mint előnnyel. A testük alaposan megsínylette az egész procedúrát, mint írtam sokan küzdenek vizelet visszatartási gondokkal, a mellük megereszkedett, de rengetegen szenvedtek hónapokig depresszióban, van akinek a pánikbetegsége erősödött és még csak véletlenül sem enyhült. Az, hogy személy szerint neked javult, nem jelenti, hogy másnak ne rosszabbodna. Sőt, volt aki terhesség alatt lett pánikbeteg. Tehát a saját tapasztalataink alapján lehet nem kellene kijelenteni olyan dolgokat tényként, amik nem igazak!

63as vagyok. Hát gyerekek jól le lettem pontozva. Hát persze hogy a saját tapasztalatairól írok, hiszen azokat ismerem. Tudom hogy vannak akiknek más, meg nehezebb. Elolvastam a belinkelt cikkeket is. Bocsánat akkor tényleg én vmi extra-szuper nagyon kivétel vagyok, de tényleg nemhogy nem érzem 11 évvel idősebbnek a koromnál, de kifejezetten jó véleménnyel vagyok magamról. Sőt igazából a körülöttem élőkön sem látom, igaz időnként lestrapáltak vagyunk, mivel azért van amikor fontosabb dolgaink is vannak mint a fodrász, de azt később bepótoljuk. Sőt így 40 felett igazából egyértelműen a gyerekesek javára billen a mérleg mind kinézetben, mind társasági életben. De lehet hogy ez is csak nálunk fordul elő. A gyermektelen 40esek itt BP-en gyakorlatilag Jokerré plasztikáztatják magukat kétségbeesésükben. De hát ha a tudomány azt mondja akkor legyen így.

Viszont 65ös ahogy lefestette a várandósságot és anyaságot az valami kifejezetten visszataszító volt. Ha dilemmában vagyok és ezt olvasom akkor tuti én se akarnék gyereket soha. Ezzel a gondolkodásmóddal tényleg ne vállaljon senki gyereket. Elég gyanús mennyire ellene vagy. Nem lehet hogy valójában az fáj hogy a lógó mellű, tág puncijú barátnőket szeretik, téged meg senki? Mert tudom hogy itt mindenki a házasság ellen kampányol, de én szeretem hogy lelkesedéssel várnak haza és szeretnék, és hogy én is szeretek. Nekem ez az érzés a legjobb a világon, és semmiért nem cserélném el. Se 11 évvel fiatalabb kinézetét, se több pénzért. Enélkül élni se tudnék. Nem kívánok többet reagálni, főként ilyen lenéző hozzászólásokra (hallod téged, hogy imádhatnak a gyerekes/házas ismerőseid, ha így vélekedsz róluk). Ezt csak azért írtam le, mert ha kevés is, de azért van aki igennel szavazott, és nem akarom hogy elvedd a kedvüket. Ez a hozzászólás egy igazi fogamzásgátló volt.

"Nem lehet hogy valójában az fáj hogy a lógó mellű, tág puncijú barátnőket szeretik, téged meg senki?"

Ezt nem hiszem el, hogy egy felnőtt leírja. A gyerekeknek még be lehet adni, hogy azért bszogatnak a Dumbo füleid miatt, mert irigyek, de ebből kinő az ember.

Mégis mi volt visszataszító a hozzászólásomon?? Ja az, hogy leírtam az igazságot plusz a saját tapasztalataimat? Sajnálom, de attól még nem fogok mást írni, mint amit látok/tapasztalok. Elmondtam, hogy SZÁMOMRA visszataszító az egész terhesség-szülés, talán nincs jogom hozzá? Vagy talán csak te írhatod le a véleményed? Amúgy egész pontosan hol is van kikötve, hogy csak szépet szabad írni, nehogy elvegyük a gyerekvállalástól valakinek a kedvét? Rettentő szánalmas, hogy szerinted az a helyénvaló, ha csak a szépet és a jót írjuk a gyerekvállalásról és ezt hangoztatjuk, hogy aki igennel szavazott, annak el ne menjen a kedve, aki meg dilemmában van, annak megjöjjön kedve. Milyen ember dönt egy anonim oldalra, egy anonim ember által írt komment alapján az életéről?? Értelmes, felnőtt ember el tudja dönteni egymaga, külső segítség nélkül is, hogy akar-e gyereket és nem fogja elvenni a kedvét az, hogy XY negatívumokat írt róla. Ilyen befolyásolhatóak ne legyünk már.

És igen, az általam ismert anyukák nagy többségének teste kívül-belül megsínylette a terhességet-szülést, mi a probléma azzal, ha ezt leírom és nem festem le hozzád hasonlóan rózsaszín cukormázként az egészet?

“Nem lehet hogy valójában az fáj hogy a lógó mellű, tág puncijú barátnőket szeretik, téged meg senki?”

Ha-ha-ha.:DD Most a könnyem is kifolyt (persze a röhögéstől). Még szerencse, hogy boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek, a fent említett nők jó részének házassága pedig a gyerek 1 és 2 éves kora között zátonyra futott és hosszas vita, veszekedés, szenvedés után végül elváltak, mert nem bírták azt a stresszt, ami egy gyerekkel járt. De persze, engem nem szeret senki, oké. :D

Mennyivel idillibb, amikor házas az ember plusz ott a kölök, közben meg úton-útfélen panaszkodik, hogy mennyire elege van, mennyire kimerült/fáradt/ideges stb.

És lehiggadhatsz, ezeket a dolgokat a saját fülemmel hallottam és szememmel láttam, illetve maguk az említett nők mesélték! Véleményem erről pedig, ha nem tévedek nekem is meglehet. Soha, semmi pénzért nem cserélnék egyikkel sem, fel nem foghatom ebben mi a sértő bárkire is nézve, de legyen.

“de én szeretem hogy lelkesedéssel várnak haza és szeretnék, és hogy én is szeretek.”

Lehet számodra újdonság, de biza nem csak azt várják haza szeretettel és nem csak azt szeretik, aki házas és van gyereke! Őszintén sajnállak, hogy te ezt az érzést csak akkor tapasztaltad meg, amint feleség lettél es ügyesen szültél 1 vagy több gyereket. Másnak szerencsére mindezek nélkül is megadatik ez az érzés. :)

A személyeskedés pedig még mindig téged minősít, nem engem.