Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mégis lehet válóok a pénzhiány?
A felesleges beszólogatások elkerülése érdekében szögezzünk le néhány dolgot még az elején.
Mindigis elítéltem az "érdekkapcsolatokat", sosem állt szándékomban kihasználni senkit. Igyekeztem az életemet úgy kialakítani, hogy soha ne kerüljek kiszolgátatott helyzetbe, hogy magam lábán is megálljak.
Amikor megismertem a páromat, dolgos emberként ismertem meg, aki bármilyen munkát elvállalt. Mivel 1 helyen dolgoztunk, a fizetésünk is egyforma volt. Mindig megéltünk belőle, bár volt,hogy kissé nehezebben. Ha kellett én elmentem másodállásban máshová.
Született egy babánk, így nyílván kevesebb pénzt tudok hozzá tenni a kasszához, párom közben saját melókat intéz, amikből bár összegezve elég jó pénzek jönnek ki, mégis alig van valami a kasszánkban. Sokszor kölcsön kell kérnünk.
Nagyon szeretem a páromat, de de úgyérzem valahol a pénz miatt elhagyni valakit nem fair dolog, de már rengetegszer mondtam neki, hogy keressen egy olyan munkahelyet, ahol rendszeresen van jövedelme.
Most arra jutottunk, illetve én, hogy az 1 éves gyerek mellől visszakényszerülök dolgozni, hogy ne legyen az, hogy napokig nincs pénzünk.
Ha ezt a szemébe vágnám, és emiatt elhagynám, akkor nagyon gyökér lennék?
Elegem van abból, hogy kisgyerek mellett a rákot legyőzve én nekem kell azon aggódnom tehetetlenül, hogy mit eszünk holnap.
Ki mit gondol erről?
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Utolsó! Megyek vissza dolgozni, ezzel semmi probléma nincs, de az én egyedüli fizetésemből kijövök a gyerekkel úgy, hogy közben az albérletet, rezsit is fizetem és még félretenni is tudnék.
De! Ha nem tudok élni a jogaimmal, hogy itthon maradhassak a gyerekemmel legalább 2 évet, (mert ugye onnantól a gyes összege az nagyon karcsú) mert a férjem önmegvalósítás céljából csak csepegteti a pénzt, akkor inkább érzem úgy, hogy nincs helyünk mellette.
Mert így mi van? Én megyek dolgozni, ellátom a családot kellő anyagiakkal, amellett, hogy a háztartásban is helyt állok és gyermeket is nevelek, míg ő reggeltől estig nincs itthon, de pénzt sem hoz.... Ez így nem fair. Erre az időszakra kereshetne (és találna is) egy stabil jövedelemforrást, és amikor a gyerekkel töltött időm lejár, akkor elkezdhetné újra az önmegvalósítás.
Más országokkal azért nem értek egyet, mert egyrészt azért szültem gyereket, hogy neveljem. Az első 1000 nap meghatározó a gyermek életében. Ha én nem vagyok mellette, hanem bölcsibe kerül, akkor nem én nevelem.
Plusz ugye a szoptatás (amit nekem a betegség miatt 7 hónapos korában abba kellett hagynom) de 6 hónapos korig kizárólagos szoptatás javasolt, és egyébként meg 3 éves korig az anyatej nagyon sokat használ. Az immunrendszer a bölcsiben csak romlik, az anyatejjel viszont nagyon sokat javul. Lányom 1 éves, és még nem volt beteg hála az égnek. De ki tudja, ha itthagytam volna 3 hónapos korában, akkor lehet betegesebb lenne.
De ha már más országoknál tartunk, ott úgy vannak kialakítva a munkahelyek, hogy helyi bölcsik vannak, és nem 5:40 re járnak dolgozni az emberek és nem este 6ig.
válasza:Beszéltetek már erről az egészről? Elmondtad már neki, hogy mit és hogyan látsz? Mi lenne ha cserélnétek és ő menne GYES-re, te meg mehetnél dolgozni (van ilyen ismerősöm, ott abszolút működött, de elismerem, hogy ő férfiként erre alkalmas is volt)?
Nálatok az alapok nincsenek rendben (sem egyénileg, sem pedig párkapcsolati szinten) és erre próbáltok családot alapítani. Mi az, hogy 6000 forintért nem hajlandó dolgozni? Ha 2000-ért árkot kellene ásnom, akkor is mennék, mert a családomról van szó, nem arról, hogy vegyek-e egy új pólót vagy sem. 15000-ért vesz buszjegyet és nem fogja fel, hogy ezen is spórolhatna? Milyen gondolkodás ez? A te szavaidból meg süt, hogy itt vársz igazolást és kellő lendületet ahhoz, hogy végre ott hagyd. Milyen gondolkodás az, hogy ha visszamész dolgozni, akkor inkább egyedül élnél a gyerekeddel? Akkor ki segítene? Ha akkor annyi segítséged tudsz kapni, akkor most miért nem?
Ahelyett, hogy itt panaszkodsz, inkább ülj le azzal beszélni, akivel már összekötötted az életed és próbáljatok valami olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó!
Beszéltünk már erről nagyon sokszor, de hiába jártatom a számat, nem akar rendes munkahelyre menni. Mert ott szabályok vannak. Így meg ugye azt csinál, amit akar.
Azért vagyok úgy, hogy magunk ellátnám, és nem kell a férjem, mert a segítség az külső, kapcsolaton kívűli.
Nem kérhetek pénzt egy külső személytől, nem várhatom el, hogy "eltartson" bárki is, viszont, hamár nekem kell az anyagi hátteret biztosítani, a férj helyett, akkor van nekem szükségem rá?
Csak a gyerekfelügyelet miatt van szükségem a segítségre, amit hála égnek meg is kapok.
Megerősítést itt nem várok, mert ez jórészt az én döntésem lesz, de mindenesetre kíváncsi vagyok az emberek véleményére, ugyanis, én is tévedhetek, esetleg olyan tanácsot is kaphatok, amit még meg lehetne próbálni. Nem az a célom, hogy külön menjünk, hanem megpróbálni a végsőkig megmenteni a házasságot.
válasza:Kérdező ne foglalkozz ezzel a sok fogyatékossal, a végén oda fogunk kilyukadni, hogy te menjél dolgoznom, meg a gyereknek is igazán intézhetnél valami munkát, lassan 2 éves, már mehet.
Szerencsétlenek :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!