Van aki megbánta az anyaságot?

Tegnap volt itt egy kérdés, hogy volt e akinek később jött az a mély szeretet a gyere iránt.Ott már megkaptam, hogy evolúciós selejt vagyok.Arra amit itt válaszolgatsz határozottan merem mondani, hogy neked egy bajod van, nem kellett volna gyereket vállalnod.Nem való neked.Soha nem éreztem, hogy köztünk volna,hogy ne szeretném.Igen van mikor idegesít a pukkancssága, de te egy pici szeretetet se sugallsz a válaszaiddal.Elég szomorú, hogy 34 évesen még nem mérlegeltél gyerekvállalás előtt, hogy annyi idősen nem voltál tisztában azzal, hogy mit is szeretnél tulajdonképpen, szeretnéd e egyáltalán.ÉS még ha amúgy szeretted,vártad volna is a gyereket lehetett volna az ami nálam, hogy csak x idő után tudsz összerázódni a saját gyerekeddel.De eleve nyomásra gyereket vállalni felesleges volt,bár ezt te is beismerted.

Keress egy pszichológust,lehet valami kötődési zavarod van amit még gyerekkorodból hozol.Ha nem találtok semmit akkor egyszerűen csak olyan típus vagy akinek nem kellett volna gyereket vállalni.

Párterápiát javaslok első körben. Remélem a férjed is hajlandó rá.

A gyereket meg lásd el legjobb tudásod szerint. Mást nem igazán tehetsz. Csak ne veszítsd el a férjedet, mert akkor már ő sem lesz neked, csak a gyerek a nyakadon.

Én megértelek egyébként, nekem nincs gyerekem.

😂😂😂 Mégis mit hittél milyen lesz? Nem véletlen , hogy egyre többen nem akarnak gyereket. ( Amúgy pl mi sem, a férjemmel) Mi így vagyunk boldogok. Van választás. Neked is volt, most már kvázi késő.

te már sz***phatsz 18 évet legalább, szépen elcseszted az életed.

Örökbe nem adhatod az apja nélkül, ha ő szereti, ebből a hármasból max te kerülhetsz ki ha elhagyod őket és lemondasz hivatalosan a gyerekről is.

Előbb kellett volna okosabbnak lenned és nem szaporodni.

Hát nagyon nem irigyellek..ebből tényleg nincs olyan kiút már,ami mindenkinek jó.Életek forognak kockán,és valakié biztos innentől rossz lesz,akármit lépsz.

Szerintem, ezt előre nagyon nehéz megjósolni...

Sajnos ötletet senki nem tud ani mit tegyél,még a doki se,ezt csak Te tudod..Kíváncsi vagyok mi lesz a vége..Már ha megtudjuk..Kitartás.Bár nincs gyerekem,de el tudom képzelni milyen rossza amikor van valami,amitől soha nem fogsz már szabadulni..

Amit valaki îr, hogy 34 évesen már nem vagy manipulálható irto nagy baromság.

Mindenki megy a csorda utan es engedelmeskedik az ösztöneinek. A mai vilagban mar nincs szukseged arr, hogy a gyerek gondoskodjon rólad es tobbet vesz el mint ad. Regebb mindenkinek kellett, hogy legyen kinek dolgoznia a farmon. A parasztnak kell gyerek, annak akinek van mas ertelme az életének mint hogy beleélvezzenek aztan kihordjon egy embert annak nem kell. Az vilagot lat, segit a szerencsétleneken. Adopt dont shop= adopt ne szülj.

Kérdező, őszinte részvétem

42éves vagyok. Nincs gyerekem, nem is lesz soha, nem vágyom rá. Nem mindenki való anyának, én sem. Párom ugyanígy van vele, de anyám még mindig nem adta fel. Ő unokázni akar, de pechjére egyke vagyok. S az én gyerekeimnek négy lába van.

Sajnálom, amit írsz. Nyilván, nem a gyerek tehet róla, még előbb kellett volna meggondolnod, de... Valahol értelek.

Kár volt bedölni a társadalmi nyomásnak... bár tényleg durva, amit a tudatosan gyerektelenül maradók kapnak.

Amíg nem találsz jó pszichológust, addig azt tudnám javasolni, hogy próbáld meg "becsapni" az agyad: beszéld be magadnak, hogy ez nem a TE gyereked, nem a te felelősséged élethosszig, hanem egy VENDÉG csemete, mondjuk a legjobb barátnődé/bébiszitteré/férjedé (de nem tőled!).

A módszer talán segít csillapítani a végleges csapdábaesettség érzését, és a felelősségérzet súlyát is.