Az első hetekben legyünk itthon a babával, vagy költözzünk anyukámékhoz?

Nálunk ugyanez volt a szitu, csak mi 45 percre lakunk egymàstól.

A párom erősködött, hogy az első 2 hétben legyünk anyunál, mert császáros leszek és tapasztalatlan. Én hittem magamban illetve a kórházban sem volt probléma, de belementem.

Jó volt mert csak a babával kellett foglalkoznom, könnyen összeszoktunk.

Ha úgy döntesz, hogy anyukádhoz mentek haza attól nem leszel rossz anya.

Sokan azt is kevesebb anyának tartják aki császárral szül. Ez nem ezen múlik. Sőt, te legalább nem csak egy dolgot a fejedbe veszel és ha jó, ha nem végig viszed, hanem alaposan körbejárod a témát. Ez a jó. Erre a hozzáállàsra nagy szükség van gyerek mellett.

Szia. Én is 19 evesen lettem anyuka. :) anyósom mellettünk lakott, nagyon szeretett volna segíteni mindenben, főleg a gyerek fürdetésében. Én nem engedtem. Itthon volt (mostmár) a férjem és elláttuk együtt a gyereket. Én nem voltam császáros, de elég ramatyul voltam így is elhiheted. Szinte 0 alvás napokon keresztül, a gátam piszkosul fájt, a mellem leszakatt.

Hidd el menni fog neked is, muszály, hogy menjen. Én is amondó vagyok, hogy otthon a saját házatokba legyetek, és anyukád legyen ott veletek. Csak kényelmesebb otthon. Tudod hova nyúlj ha kell valami. A babád is ott szokja meg az első perctől kezdve mindent.

Jó babázást, kitartást, több önbizalmat.

A negatív kommentelőkre ne figyelj. Itt csak az a szuper anya aki nulla segítséggel boldogul, aki 30 felett vállal gyereket, aki mindent önerőből valósított meg. Az én gyerekeimenk is megpróbálok mindent megadni amit tudok. Inkább csak lesz 2 gyerekem max, inkább nem nyugdíjtakarékot nyitok, hanem nekik félreteszek, hogy ebbe a gazdaságos és szuper kishazánkba eltudjanak indulni felnőttként.

45, nem a háztartás miatt megy az anyja, arra ott van a bejárónő.

Tápszert keverni és dajkálni megy helyette is.

Kb ilyen távolságra lakunk mi is egymástól, fel sem merült, hogy odaköltöznénk hozzájuk. Nekem a legnagyobb segítség az volt, hogy hetekig minden nap kaptunk főtt ételt, azzal nem kellett foglalkoznom, ill. aki ráért a családból, az átugrott hozzánk. De ez főleg a második babánál volt jó, lefoglalták a nagyot.

Én úgy voltam vele, hogy a kórházból a saját lakásomba vágytam. A saját fürdőszobámba, a saját ágyamba. Én biztos azt beszélném meg vele, hogy napközben jöjjön át, akkor babázhat nyugodtan. De nekem a férjem rengeteget segítet, fürdetni, éjszaka is kelt.

45 vagyok.

Értem hogy mindenkinek megvan a véleménye. De kérdem én, miért kell sokaknak ilyen alpári módon, lekicsinylően és sértőn leírni. Itt a kérdező anyukák segítséget kérnek, nem tudom miért nem lehet normális hangnemben, tisztelettudoan válaszolni, írni. Bár ezzel saját magatokat járatjátok le.

És ha kell anyuka, akkor mi van? Én többször olvastam ezen az oldalon már, hogy egyik fél anyukája ott volt segíteni nekik. Ha a kérdező úgy èrzi jól magát, ha van a házban egy tapasztalt, idősebb, megbizható nő, aki felnevelt már egy gyereket, akkor legyen ott a házban! Első hetek... Ez nem egy fix időpont, amiben ott kell lennie anyukának 0-24/perc. Lehet, hogy ez csak 2-3 nap lesz igazából, mert a kérdező és a nemmacskakörmözött vőlegénye úgy fogja érezni, hogy elég volt ennyi "tanulási idő", most már menni fog egyedül is. Egy szóval nem említette a kérdező, hogy csak és kizárólag anyuka lesz a gyerekkel, ő gondozza, ő szoptatja...

Egyébként meg: ti nem lennétek ott a gyereketek mellett, ha segítséget kérne? Gondolom nem, mert 'nőljéfelhülyegyerek'... Eszem megáll, komolyan... Ez az oldal esküszöm már csak arra való, hogy az embereken máson leadják a feszkót...

Kérdező! Szerintem is menjetek haza, hozzátok a kórházból, és anyukád menjen inkább át. Töltsön ott annyi időt, amennyire szükségetek van! Kialakul majd a napirend, hamar megismeritek a baba napirendjét, és belejöttök majd mindenbe! :)

Jó babázást! ♡