Hogy jelezzem a szomszédoknak, hogy nagyon áthallatszódik a babasírás, gyerekvisítás?

"Ha valaki gyereket/gyerekeket vállal, akkor tudja, hogy az bizony azzal jár, hogy esetleg többet fognak sírni és éjjel is felkelnek."

Aki pedig társasházba költözik, annak illene tudnia, hogy az ott zajos az élet.

Mondjuk sose értettem, mégis rengeteg családnál van az, hogy a kicsi be van zsuppolva a tesó(k) szobájába, aztán még a szülők is csodálkoznak ha a gyerekek szinkronban ordítanak. Éjjel.

Ugye a "hagyjuk sírni, nem kapatjuk el" szülők a másik kategória. Utána a lusták, akik fel nem kelnének csak ha már nagyon muszáj.

Olyan egyszerű azt mondani hogy alkalmazkodjon a másik, akit zavar, holott ezt kultúráltan meg lehetne beszélni, hogy ki milyen változtatást eszközölne annak érdekében hogy mindenkinek jó legyen. A kérdező leírta, hogy ez másokat is zavar, tehát hiába is szidjátok őt.

Szerintem tök jó és tök szerencsés hogy van saját lakása, és spec senkinek semmi köze hozzá, hogy apukaanyuka vette, más is elfogadna egy lakást, ha hozzávágnák, ne legyetek már álszentek!! Egy 18 éves egyetemistának is joga van a pihenéshez. És ha a lakóközösség összefog, mert mást is zavar, akkor a családnak is nyugodtan el lehet ám költözni, ha már kiforgatjátok a kérdező problémáját.

Engem is marhara zavarna, ha ugy uvoltene a gyerekem, hogy tudom, masoknak is almatlan ejszakat okozok azzal, ha a gyerek ordit, es a tudat, hogy ez masnak kellemetlenseg.. de nem vagyunk egyformak, es en is tudtam mindig alkalmazkodni amikor panelban laktam, mondjuk ugy, hogy nem idegbeteg modjara probaltam nyugtatni a gyereket, amitol megjobba ordit.. szoval ez is hozzaallas kerdese. Igaz, jobb onzonek lenni es megmagyarazni, hogy a gyerek

Ilyen, akinek meg nem tetszik, az koltozzon el.

Ez ma Magyarorszag. Gratulalok👏🏼

"Ez állatkínzás, és bunkóság. A gyerek meg nem" - a gyerek is lehet kínzás a környezetben élőknek:D A szülőkön múlik. (A "kedvencem az volt, amikor egy 4 éves gyerek az étteremben a teraszra pisilt, de a szülő szerint ez tök rendben volt. Végignézte, oda sem ment a gyerekhez, csak elfordult és evett tovább:( )

Amúgy nem, én sem értek egyet az egész nap lakásba zárt kutyákkal, csak azért emlegettem fel, mert a "kárt" szenvedő fél szempontjából MINDEGY, hogy mi a zaj forrása. A "zajos" fél hozzáállásán nagyon sok múlik.

A lányom is társas házba született,éjszaka alig aludtunk de soha egyszer sem jött senki hogy nincs nyugtuk a baba miatt,pedig a nagyobb lányom akkor volt 4éves,ő sem ült a sarokban egész nap.DE!!!! Én igyekeztem azonnal megnyugtatni a babát,a rohangálás , hiszti sosem volt mindennapos mert neveltem a gyereket nem csak gyönyörködtem benne.A picivel nem tudtam mit tenni csak vigasztalni ha sírt.Igenis a szülőknek kell valami megoldást találni mivel ők a "probléma" okozói!!!Szigeteljenek ők,mert az abszurd hogy több lakásban nincs nyugalom miattuk!Nem ugy működik hogy mindenki költözik vagy szigetek ők meg mosolyogva bólogatnak holott pont miattuk nincs alvás sem csend!!

Kérdező te legalább annyiban változtass hogy az én ezt nem meg azt sem helyett amire tudsz találj megoldást,a saját érdekedben.Borzaszto lehet igy élni...