Hogyan dolgozzam fel a lelkiismeret furdalást (terhesen álláskeresés) ?

Sikerült egy interjúm, megkaptam az ajánlatot. Nagyon örülök! De 5 hetes terhes vagyok, aminek még jobban örülök. 3 éve próbálkozunk, sikertelen. Tavaly novemberben megszűnt a munkám. Ennek az interjúnak a napján teszteltem a pozitívat. 34 éves vagyok. A fellegekben járok, mert annyira szerettünk volna már kisbabát. És aggódok is, hiszen úgy érzem magam mint valami tolvaj. "Hosszú távra keresünk munkatársat" persze, most még nem látszik semmi a hasamból, és valszeg a 3 hónap próbaidő lejártáig is tudom takarni (alapból sem vagyok nádszál), az más kérdés, hogy viselem az állapotomat majd. Tudom, hogy az lenne a korrekt, ha megmondanám, terhes vagyok, de tudom, hogy akkor nem vennének fel. Nem akarok alkalmi munkákat, mert olyan munka kell, ahonnan állományból tudok elmenni, és járna a csed, gyed, stb. Szükségünk van a pénzre, most is, és ha megszületik a baba akkor is, nem elég csak a semmi kis gyes. De közben esz a lelki furdalas is.. Pedig hány meg hány unkorrekt interjúm volt a fél év alatt. A férjem szerint túl jó vagyok, a mi érdekünket kell nézni. Az is rosszul esik, hogy tudom, hogyan fognak majd rám nézni ha letelik a próbaidő, én meg bejelentem.. Ész a lelkifurdalás, nem véletlen írom ezt a kérdést éjjel egykor.. Azért is jó lenne nem ennyit agyalni ezen, mert a babának sem tesz jót a sok aggódás.