Eltartani: IGEN! Nevelni: NEM!?

Nagyjából végigolvastam . Kedvencem a 8.. Különösen a "Semmi köze a gyerekemhez cseredaraboknak,előre elmondom ezt,ha nem tetszik mehet ki az ajtón." rész.:)

Egy másik kérésnél volt egy jó válasz a témával kapcsolatban:

" Én megpróbáltam azzal a nővel akit 10 évvel korábban rajongásig szerettem.

A következő buktatók voltak:

1. volt férj, akit még mindig szeretett és az összes nőre full féltékeny volt akivel meglátta

2. az együtt töltött szűk 1 év alatt 1 hétvégét voltunk együtt kettesben, azt is én szerveztem le

3. számtalan előre eltervezett közös program ment a levesbe, mert vagy beteg lett a gyerek vagy nem akart velünk jönni és balhézott

4. a gyerek soha nem fogadott nekem szót, először zavart, később már nem is akartam vele kettesben maradni. hiába szóltam a páromnak, hogy beszéljen vele, nem hallgatott rá.

5. a szűk 1 év alatt amíg együtt voltunk 1 kezemen meg tudom számolni hányszor mentünk el úgy szórakozni, hogy a végén jól éreztük magunkat, folyton a gyerek volt a téma és hallgattam a sérelmeket.

Soha a büdös életbe nem megyek bele többet ilyen helyzetbe, így utólag nem voltam normális. Ha mondjuk olyan a helyzet, hogy apuka egyáltalán nincs a képben és a gyerek még nagyon pici, akkor talán bevállalnám, de nagyon sok múlna a gyerek hozzáállásán. Ha nem jössz ki jól a gyerekkel akkor az anyjával se fogsz, ezt nagyon megtanultam."

Még csak annyit, hogy napjainkban azt lehet tapasztalni, hogy szülöi/apai nevelés nélkül a fiúk feminémmé válnak, a lányok meg elk.rvulnak..

Nem baj kell lenni ilyennek is, hogy legyen aki egy italért lesz.pja a delikvenseket a disco mellékhelyiségében. Vagy jók lesznek a puncs.hu -ra kitartott prostiként az 50-60+ -os generációnak. :)

Mindenki jön itt a frusztrált nőkkel, de bocsi, a legtöbb hozzászólásnál nekik van igazuk.

Nem te vagy az apja, ne szólj bele a nevelésbe, pont, ezt nem is kell tovább ragozni. Ha valamibe bele akarsz szólni csinálj saját ivadékot hozzá. Ja, hogy ahhoz el kéne köteleződni és felelősséget kéne vállalni? Más gyerekének a sorsába beleugatni könnyebb?

"Ezért szar gyerekes meg elvált nőkkel kezdeni" Ha szar, akkor ne kezdj. Ennyire egyszerű. Mit kell ezen ennyit rinyálni? Ki mondta, hogy kezdjen bárki is gyerekes nőkkel? Meg hogy lapátolja alájuk a pénzt? Vagy a szingli, fiatal pipiknek már nem kelletek, és ez a probléma?

Hat en nem tudom... En ezekkel a valaszokkal nem ertek egyet. Nekem neveloapukam van.. amig otthon laktam,ha menni akartam valahova tole is elkereckedtem,kikertem a velemenyet es a mai napig kikerem mivel o a gyerekeim nagypapaja.. ehhez viszont kellett,hogy a bizalom kialakulhasson es hogy o is ugy all hozzam,mint a sajat gyerekehez.

Anyukamat is szereti,mara mar ferj es feleseg nem csak sima parkapcsolat az ovek. Igy en azt gondolom,hogy normalis helyeken igenis kellene koze legyen a neveleshez is.

25/N

Igen utolsó, kellene de nem mindegy milyen mértékben.

Eldönteni hogy a gyerek xy egyetemre fog menni és pont még vérszerinti szülőtől is gusztustaln, nem hogy nevelőszülőtől.

Amit a kérdező korábban felsorolt, hogy a gyerek lop, meg hogy azt beszéli a haveroknak hogy megvolt neki a nevelőanyja, meg abszurd. Normális családban nem viselkedik így gyerek sem, ha igen annak már komoly oka kell hogy legyen.

A kérdező meg kapott volna más válaszokat is, ha a kérdésében nem a pénzre hegyezi ki az egész mondanivalóját. Persze van beleszólása a nevelt gyerek nevelésébe, de döngetni a mellet arra hogy "bezzeg az én pénzem" az gusztustalan, és az ilyen hímek azok, akik a saját vérszerini gyerekükkel otthonlévő nőt is lealázzák azzal, hogy én vásároltam be, meg én tartalak el stb.

Igen elég bicskanyitigató, ha valaki a pénzzel akar megfogni, sakkba tartani bárkit is, tök mindegy milyen vésrségi viszonyban vannak, vagy milyen neműek.

Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de érintettként (kamaszlányt nevelő nőként) leírnám a tapasztalataimat.

A lányomnak van apja, aki kiveszi a részét a nevelésből. A páromnak (aki egyébként nem nevelőapaként, hanem az én társamként van jelen a gyerek életében) a fő szerepe az, hogy pozitív párkapcsolati mintát nyújtson. Mert ez az, ami sajnos a gyerekem édesapjával nem működött.

A lányom a páromtól tanulta meg, hogy egy nőt lehet tisztelni is, kaphat bókokat, dicséretet, hogy egy férfinak nem esik le a karikagyűrű az ujjáról, ha besegít a házimunkában, ha a nőt támogatja esetleg még a karrierjében is...

Kb. egy éve voltunk együtt a párommal, amikor a lányom már olyan személyiségű társat írt le jövőbeni partnerként, mint a párom.

Na EZ a nevelés. Szerintem. A kérdésben felsoroltak inkább erőfitogtatásnak számítanak az én szememben, és valószínűleg nem is jönnék össze olyannal, aki így gondolkodik... de ha mégis, akkor sem lenne tartós. Az én értékrendembe ezek nem férnek bele.

Most találtam erre a kérdésre, mert belinkelték egy másik kérdéshez.

Nos ezek a válaszok egyértelműsítették számomra, hogy a büdös életben nem kezdek szexen kívül semmi más kapcsolatot gyerekes nővel.

Köszönöm hölgyek!

Ja, és mi az, hogy a szülő nem szólhat bele a gyerek továbbtanulásába? Komolyan, ki az a marha, aki engedi a gyerekét egy értéktelen büfé szakra, és ez által lehúzat a WC-n több évet, és több millió forintot? Persze tudom, menjen a gyerek diákmunkára, már 12 évesen... :(

Kedves utolsó, nem tudom, pontosan mit koszonsz, de nagyon szívesen :)

Valószínűleg mindenkinek jobb így.

De nem szívesen lennék a leendő gyerekeid helyében, az is biztos. Nekem szerencsére nem a szüleim döntötték el, hová menjek továbbtanulni, jarhattam a saját utam, még ha az nem is egyezett az ő elképzelésükkel.