Miért mondja sok szülő hogy nincs elég ideje erre meg arra?

Tudoj jól te is, hogy nem normális amit csinálsz, a rituáléid rabja vagy. Miért nem keresel fel egy pszichiátert?

Ne haragudj, nem akarlak megbántani, de megőrülnék, ha anyukám ilyen lenne :(

Nem látom értelmét ennek kifejtésének. A mentális problémákkal küzdő emberek gyógyulásának első lépése, hogy felismerik, valami gond van, majd ezt megosztják környezetükkal. A következő lépés a segítség kérése és máris jó úton haladsz affelé, hogy normális életet élj.

Én nem ismerlek, csak azok alapján, amiket írsz még nem tetted meg az első lépést, de azért már érzékeled, hogy valami nem stimmel. Csak rajtad múlik, hogy innen önszántadból továbblépsz vagy megvárod míg a férjed besokall (azok alapján amiket írtál ez majd csak évek múlva, de viharos hirtelenséggel fog bekövetkezni) vagy míg az egyik gyermeked szembe mer menni ezzel. Az, hogy egy gyereknek miért gond... nem hiszem, hogy ezt most meg tudod érteni, egyszerűen csak nem tartasz ott.

Tedd meg az elő lépést, ismerd el, hogy ez nem normális és kérj segítséget a környezetedtől. Hidd el, hogy onnantól kezdve, hogy látni fogják rajtad, hogy hajlandóságot mutatsz a belátásra, egészen másképp fognak hozzád viszonyulni. Hinni fognak benned és csak még jobban szeretni és végre el merik mondani majd a valós véleményüket, ez pedig csak a hasznodra fog válni.

Gyerekekkel, főként kamaszokkal foglalkozom, számtalan hasonló "esetet" láttam már, ne várd meg, míg az egyik gyerek egy idegennek panaszkodik arra, hogy gondok vannak az anyukájukkal, csak nem mernek szólni érte (nem félelemből, hanem szeretetből és aggódásból).

Egyébként le a kalappal a férjed előtt, hogy ezt így elfogadja, így bírja és ennyire szeret téged, mert ez ritka kincs.

Nem kívánok egyébként erről vitázni tovább, vagy változol vagy nem és mindenesetre drukkolok neked! :)