Szerintetek is ráérne még a gyerekvállalás?
Jövő júniusban végzek az egyetemen, akkor leszek 24 éves.
Óvónőnek tanulok egyébként.
Párom már dolgozik vagy 3 éve.
Leírom, hogyan állunk anyagilag meg ez sokszor felmerül, mint szempont a gyerekvállalásnál.
Mire összeköltözünk lesz 3 millió forintja.
Nekem 500 ezrem van, ösztöndíj, diákmunkákból.
Esküvőnk júliusban lesz, akkor fogunk összeköltözni nagymamám házába, aki már sajnos nem él.
A lagzinkat a szüleink fizetik és megkapjuk amit nekünk szánnak a vendégek meg 2 milliót párom szülei még szeretnének adni ajándékba.
Ennél több segítséget, ha adnának sem fogadunk el a szüleinktől.
A babavárót gondoltuk felvenni még és ha lesz megfelelő ház szeretnénk egy másikba költözni, hogy szüleim visszakapják a nagyi házát és eladhassák, de ez nem sürgős, mert nem ér sokat. A házra nem kell költeni. Egy sorház egy kisvárosban, tökéletesen lakható.
A párom nem keres olyan rosszul szerencsére, havi 300 ezer a bevétele.
És arra gondoltunk, hogy igénybe vennénk a diplomás gyedet!!! Ami kb. 110 ezer forint és akkor én egyből gyermeket vállalhatnék.
Kicsit részletesen írtam le, de azt gondolom, hogy anyagilag rendben leszünk és anyagi akadálya nincs szerintem a babavárásnak.
Mi a párommal sokat gondolkodunk rajta, őszintén úgy érezzük, hogy nem szeretnénk várni vele.
Azonban az anyósommal beszéltünk valamikor erről a témáról és ő nagyon ellenzi. Ő annó 30 évesen szült és meg van győződve, hogy nagyon ráérek még és elsietem és hogy inkább kezdjek el dolgozni, meg hogy csak akkor költözünk össze es össze kell szokni. Plusz párom tesójáéknak is esküvőnkre születik meg a babája és már szóvá tette, hogy attól, hogy nekik most lett gyerekük nem kell nekünk is rögtön gyerek.
Erre én elképedtem. Azt gondolom, hogy ezt egyedül csak mi tudjuk mikor szeretnénk és ez a mi kettőnk döntése. Én sose néztem mást, hogy mikor szül, nem máshoz igazítom és időzítem ezt. Én ezt màr akkor is eldöntöttem mikor nem volt párom, hogy én nem szeretném sokáig húzni a babavárással az időt.
A kapcsolatunk stabil és szeretetteljes. :)
Én úgy gondolom, hogy oké, szívesen dolgoznék, de tudom, hogy még nagyon sokat fogok. Inkább előbb megszülnék, mert fiatalabb már nem leszek. Nagy családról álmodozunk pàrommal. 3-4 gyerkőcről és imádkozom, hogy egészségileg bírjam és semmi akadálya ne legyen.
Óvónőként pedig nem hiszem, hogy gond lenne, ha nem lenne tapasztalatom hiszen gyereket nevelek majd, a sajátjaimat és az is tapasztalat és azért az egyetemen is sok tapasztalatot gyűjtöttem szerencsére.
Plusz még míg teherbe nem esek és valameddig terhesen is tudok dolgozni.
Köszönöm előre is, ha leírjátok a véleményeteket. :)
válasza:
válasza:171: A Kérdező valóban ilyen.. Látszik rajta, hogy egész életében mindenre csak gondolnia kellett és “Hopp” ott termett neki, mert a szülei mindig segítették (ezzel nincs baj).
Emiatt viszont sajnos nem sikerült függetlenednie, kicsit életképtelen, nem reálisan látja a dolgokat. 2 napja pár idegen véleményére alapozva alakítgatja élete terveit, de még mindig nem látja, hogy hol hibádzik az, hogy még anyuka szoknyája mellett ül, de már azt tervezi, hogy a következő 6 évben nem fog dolgozni, max. pár hónapot…
A juttatásokról fogalma sincs “óvónői gyes”(????), hogy mikor mi jár, csak azt tudja, hogy lesz nászajándék. Azt gondolja, hogy ~400ezer forint 3-4 ember megélhetésére, ingatlanfenntartásra, hitelfizetésre stb. - mindenre elég.
Magas célokat tűzött ki maga elé (orvos, vegyészmérnök), de közben màr akkor tudta, hogy babàzni akar, amikor párja sem volt. Aki ilyen végzettségeket választ, az nem tervez gyermeket huszonévei elejére, mert egyszerűen ezek nem férnek meg egymás mellett.
A szülei elkényeztették, elhitették vele, hogy bármire képes, semmi valóságérzete nincs…
Kérdezô!
Ez nem ellened irányul. Csak kicsit rossz olvasni, hogy valaki ennyire naivan áll a nagybetűs élethez gyermek státuszban, de már egy kisemberről szeretne gondoskodni. Kívánom, hogy sikerüljön megkomolyodnod kicsit a következő egy évben!
Dehogy tettek alám mindent. Az ételemet ők veszik az ok. De minden mást magamnak veszek. Bármi kell az egyetemre pl. Festék vagy rajzlap vagy karton vagy füzet vagy ragasztó mindent magamnak. Vagy ugye a gyakorlatra is ezeket megveszem a 20 gyermeknek. Nyilván ezt nen anyáéktól kérem el. Ha néha veszek egy ruhát azt is magamnak veszem. A telefonomat, a laptopomat is diákmunkából, ösztöndíjból vettem. Sose kaptam zsebpénzt! Soha. Ha megkívánok egy édességet vagy megéhezek suliban, mert kevés kaját vittem akkor veszek magamnak saját pénzből.
A nyelvvizsgámat és a nyelvvizsga tanfolyamat is MAGAMNAK fizettem.
Azért kérlek ne nézzetek ennyire életképtelennek meg kiszolgáltatottnak.
Meg már korábban is írtam, hogy itthon én mindent magamnak csinálok. Már évek óta csak magamra mosok. Csak magamnak takarítok. Itthon én főzök, mert anya dolgozik. Apukám sose kommunikál velem. Nagyon sokszor ittas. Lekezelően beszél velem. Ha valamit elejtek már ordít. Soha nem készített nekem az apukám még egy szendvicset se, nem melegített nekem ételt. De hálás vagyok, mert a kaja szüleim pénzéböl megy és azt nem kell vennem.
Nagyon sokat szenvedtem az életemben és hiszek benne, hogy sokkal boldogabb életem lesz, mint volt.
Nagyon sokszor szorongtam és sírtam, mert apám ordított az anyámmal és káromkodott ittasan.
Nem volt anyukámnak könnyű dolga, de sose hagyta volna el apám. Nehéz levállnom, mert anyámat sajnálom és én vagyok az egyetlen igazából számára, aki meghallgatja és mindig támogatom. Nem tudom mi lesz, ha elköltözöm.
Nekem nem kell apám pénze. Én akkor lennék boldog, ha rendes és kedves apám lenne. De ezt nem kaphatom meg soha.
Az esetek többségében én főzök. Apám sose dicsért meg életemben egyszer sem. Egyszer sem kérdezte meg hogy vagyok vagy hogy telt az iskolás napom. A párom más, az ő családja az enyémmel szöges ellentét, mert neki hálistennek nagyon kedvesek a szülei. Sose részeg az apja, sose kiabál az anyjával, sose érezte még nem biztonságban magát, sose szorult még össze a torka.
Örülök neki és ilyet is kerestem, mert jó mintát, példát látott.
Nem tudom miért baj az, hogy én hiszek abban, hogy egyszer jó életem legyen. De ti már olyanokat írkáltok, hogy ki tudja lehet akar meg is halok hamarosan, mert ki tudja mi lesz igaz. Ennyierővel jobb lenne, ha nem is terveznék, mert lehet holnap után covidban, rákban vagy bármiben meghalok. Nem is értem miért nem lehetne tervezgetni, álmodozni és hinni egy jobb, boldogabb életben.
válasza:Ahj. Én nem szégyellem a válaszaim. Bármelyik ismerősömnek megmutatnám. Minden szerettem ismer és tudja, hogy milyen az apám, milyen vagyok én, milyen az anyám, milyen az anyósom, milyen a párom. Senki se nézne le ez miatt engem.
És én bármikor bárkinek ugyanúgy elmondom a véleményem, meg a gondolatom, én nem szégyellem, hogy így vélekedem, hogy úgy terveztem, hogy igénybe venném a gyedet. Tehát nem is értem, tudjátok nagyon sokan igénybe vették már.
Meg nagyon sokan tervezik, hogy majd szeretnének ennyi, meg annyi gyereket. Sőt már a nevük is meg van, meg már a nemüket is fejben kitalálták. Tehát nem értem. Ők attól nem élnek álomvilágban. Sok mindenkitől hallottam már, hogy még nem is szűlt, de ő is szokott számolgatni. Pl. Testvéremmel is számolgattunk a múltkor. Ő is átgondolta hogy csinálná ha 2 vagy ha 3 gyereket bevállalna. Persze az nem biztos, hogy annyi lesz is, se nekem se neki. De nyilván nem úgy áll hozzá egyikünk is hogy holnap elüt a busz és meghalok, vagy lesz 3 gyerekem, vagy elhagy a férjem, vagy a tornádó elviszi a házam.
Az apám azért fizeti ki az esküvőt, mert após is kifizeti, aki még hozzá kevesebbet is keres és nagyon ciki lenne számára, ha nem tudná. Ugyanígy tesóméknál is. Illetve szereti ezeket a normákat betartani, illetve megtiszteltetve érezné magát. Rokonok előtt megégőnek tartaná, ha ennyit nem tudott megtenni értem. Bár az más kérdés, hogy a kaján kívűl mást már kisiskolás korom óta nem kapok tőle.
Tehát látom ti még nem láttatok olyan embert, akinek csak a munka a lényeg, és a pénz.
Meg olyan embert, aki másokkal kedves és másoknak azt mutatja ki, hogy milyen kedves velünk és milyen normális a család, de azt nem hogy amúgy mennyiszer volt berúgva és ordibált velünk.
válasza:Hú, de érdekes ez a kérdés! Tök ártatlan, mégis mennyi indulatot hívott elő az emberekből. Lecsupaszítva a kérdést, láthatod, a gyerekvállalás nehéz, azért indít el ilyen sok választ, képzelgést a válaszokból. A válaszadók közül biztos van olyan, aki megbánta már, hogy hamar lett gyermeke, és hiányzik a szabadsága, vagy éppen későn vállalt, mert nem volt lehetősége (pl. nem volt biztonságérzete, párja, önbizalma stb), de egzisztenciája igen, most viszont már fáradtnak érzi magát, ezért önmaga megerősítéseképp bizonygatja neked, hogy milyen fontos mindennek a megteremtése.
Ezt nem rosszból írom, mert rengeteg hasznos, építő választ kaptál, de azért 100+ válasznál már jöttek elő indokolatlan indulatok. (indokolatlan alatt azt értem, hogy igazából itt mindenkinek teljesen mindegynek kéne lennie, hogy a te ismeretlen életeddel mi lesz, de valamiért mégis generálták a reakcióid az indulatokat)
Nekem a reakcióid végig elég önazonosak, eszembe se jutna feltételezni, hogy kamu lenne. Magamra emlékeztetsz, engem is megérintett érzelmileg a kérdésed, azért írtam én is több választ már. A 77. válasz az enyém, ott elejtettem, hogy "az az érzésem menekülsz a családodból", amire nem reagáltál. Ez fenntartotta bennem a gyanút, annál inkább, hogy előtte már leírtad mennyi mindent csinálsz otthon. Most a legutóbbi válaszoddal vált bennem bizonyossá.
Nos így teljessé téve a képet, fogadd meg az indulatmentes tanácsokat, és előbb élj együtt a pároddal. Ha konvencionálisak vagytok, még az esküvő is beleférhet előtte, de legalább egy 1 együttélés nélkül a gyerek nagyon, nagyon elhamarkodott. Neked nagyon rossz mintáid lehetnek, és nem csak apukádra értem. Anyukád felé részvétet érzel, nem úgy tűnik, hogy látnád a felelősségét, és ez a szolgalelkű magatartás a te írásodból is lejött. Amikor soroltad mennyi mindent csinálsz, te mosol a párodra, egyedül fizetted a nyelvvizsgád stb... ezek szép erények, de úgy tűnik te ettől érzed magad szerethetőnek. Azért ábrándozol 3-4 gyerekről, mert róluk gondoskodni kell, és te ebből táplálod az önbizalmad. Ezzel akkor lehet gond, amikor majd nagyon elfáradsz és rájössz, hogy csak 1 életed van. Ez a korai zárókkal megszokott esni legkésőbb 40 éves koruk körül.
Bízom benne, hogy a barátoddal szerencséd volt, és tényleg harmonikus a szülei párkapcsolata, az sokat segít egy olyan lánynak, aki olyan családból jön, mint te. Őszintén kívánom, mert ez fontos. De ettől a párod még függhet nagyon az anyukája véleményétől, ami bizony csak együtt lakásnál fog előkerülni, mert az jelent majd egy nagy lépés elköteleződést feléd. Emellett megeshet, hogy te is ártértékeled majd anyukád szerepét a családotokban és az alázatos szenvedő alany mögött meglátod azt is, hogy ez az áldozat szerep az ő hibája, gyengesége is egyben. Hogy nem tudott kilépni, magatartásával támogatta apukád alkoholizmusát, esetleg mártírkodott is. (ezek is általánosítások persze, hisz nem ismerem a családodat, csak ezek sztenderd családi szerepek egy alkoholista jelenlétében)
És talán akkor majd nem annyira vágysz majd kiszolgálni másokat. És persze mindemellett az is lehet, hogy a párod jó ember, jó családból jön, el tud majd köteleződni melletted, te meg nem a saját szerethetőséged miatt, hanem hivatásból szeretsz majd 0/24 gyerekekkel lenni. Simán megadom ennek is a lehetőségét, de látnod kell, hogy erre kisebb a sansz.
Ezért írták sokan, hogy ne szaladj ennyire előre, gondolkodj egyelőre 1 gyerekben, és hogy semmit, az égvilágon semmit nem veszítesz azzal, hogy a suli után dolgozol egy évet legalább, és nem lépsz bele a sérült családodból rögtön egy komoly, életre szóló elköteleződésbe.
Sok sikert neked!
Az meg hogy nagymamám házába beköltözhetünk az olyan, hogy megmondta, hogy akármikor kelhet, akkor viszont ki kell költözni. Most nem kell, de ha kell a pénz mennünk kell. Ezt tudomásul vettük. Szeretnénk felvenni a babavarót és venni belőle falun egy házat és ha mennünk kell beköltözünk.
Igazából az apám azért irülne ha mamám házába laknánk, mert így rendbe tesszük, mert rendben van amúgy a ház, de nagyon kacatos, így nem lehetne eladni. Mivel csak áll a ház es belepi igy a por, a kosz, senki se fűti, így romlik az állapota. Így jobb lenne, ha valaki lakna benne. Kiadni nem akarja.
Illetve apám kezéből nagyon pereg a pénz. Anyám is örül, mett így nincs elköltve. Mert pik pakk elmenne. Plusz minél később adódik el, nő a ház értéke. Pl. Azért egy 3 vagy 5 év múlva a kisvárosban drágább lesz az a ház, főleg ha lakjuk és folyton rendben van, beköltözhető.
178. Köszönöm. Meg persze mindenkinek köszönöm.
Nekem is vannak félelmeim, hogy azért elég erősen megviseltek a gyerekkori traumák, söt még most is sokszor megviselnek, de én nagyon küzdök egy boldogabb élet felé.
Az is igaz, hogy a vőlegényemnek már sokszor mondtam, hogy szeretném, hogy mindig segítsük egymást. Legyen meg a munkamegosztás már az elejétől.
Ha itt van nálunk akkor igen kimosom a ruháit, de ő lekísér és nekem ennyi elég. Sokszor csinál nekem vacsit vagy készíti magának, amit nekem öröm látni. Mert apám egy szendót nem kenne meg, amit én nagyon nem tudok megérteni.
Szívesen segít pl. Krumplit pucolni. Van hogy magától kiporszívózza a szobám. Összehajtja a ruháit is szépen rendben vannak. Persze nem tudom mi lesz ha folytin együtt leszünk, mert az egy új helyzet, de nekem ezek nagyon pozitívnak tűnnek hálistennek. Nagyon kedves és igyekvő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!