Elvetetnétek ha végtaghiányos lenne?

Nehéz kérdés. Mivel van művégtagos a családban /jobb lábán térd alatt kellett amputálni/, így nagyon átgondolnám. Azt tudom, hogy neki is kell bizonyos időnként cserélni a műlábat, pedig ő már 60+ korú. Hát akkor egy növésben lévő kisgyereknek. Plána kamasz korban amikor egy nyár alatt hirtelen nyúlnak több centiket. Neki ez azt jelentené, hogy akár egy évszakban több műlábra is szüksége lenne. Ezt mindig hozzá kellene igazítani, neki pedig mindig kellene szoknia. Nem lenne egyszerű. De egy gyermek nevelése sem egyszerű. Még egy egészségesé sem. Én az abortuszt annak függvényében választánám, hogy honnan nem fejlődött ki a lábacskája, hogy például lenne-e kis comb kezdeménye amire majd lehet tenni műlábat. Megszakadna a szívem, ha látnám a kis rugiban, hogy az egyik fele üres. :( Kicsiként nem tudna totyogni, mászni sem, csak kúszni. Aztán ott lenne a sok lenéző, szánakozó pillantás az emberektől. Ahogy nőne, okosodna, kamaszodna, bántanák, csúfolnák. Biztosan sírna és depressziós lenne. Bárhogy is döntötök, sok erőt kívánok hozzá!

Csak megjegyzésként írom, ha nem lenne semmi kis comb kezdeménye, elvetetném. Inkább sírjak én jó pár évig az abortusz lelki fájdalma miatt /idővel enyhül/ , mint a végtag hiányos gyermekemmel együtt életem végéig. Nem tudnék nyugodtan élni, hogy tudom miattam érik atrocitások az életében és miattam szenved.

Egy végtaghiánnyal született gyermeket butaság a baleset vagy betegség miatt felnőtt korban amputált emberekhez hasonlítani. Az utóbbiaknak sokkal nehezebb a dolguk, hiszen felnőttként nehezebb alklamazkodni az új helyzethez. Nemcsak lelkileg, de fizikailag is. Nem beszélve az alapbetegségekkel küzdő, elhízott, esetleg szellemileg sem egészen friss emberekről, akik közül szintén többen kényszerülnek amputációra, és nehezen tanulják a műláb használatát. Ahhoz ugyanis megfelelő erőnlét, koncentrációs képesség és gyakorlás kell.

Aki gyermekkortól használja, sokkal jobban boldogul, ahogy a született vak is jobban tájékozódik, olvas és küzd meg a mindennapi feladatokkl, mint aki idős korban veszíti el a látását.

Én nem vetetném el. Volt végtaghiányos lány a suliban, teljesen rendben megy az élete, most külföldön pénzügyi elemző, kedves és szép, barátai is voltak szép számmal, kár lett volna nem megszületnie.

Ha csak egy végtagja hiányzik, legyen az kar vagy láb, én tuti megtartanám.

Szégyellem magam a sok válasz miatt! Képesek lennétek egy láb miatt elvenni egy életet!!! Lehet még egy láb nélkül a föld legboldogabb, leggazdagabb embere. Nem közmunkésnak kell készíteni, ennyi.

Ennyire a tökéletességre törekedtek. Ti nevelitek nyilván azokat, akik csúfolnák az ilyen gyerekeket!! Szégyen :(

Más egy súlyos betegség, de ez csak egy lábhiány. Ami neki természetes lesz.

Az én fiam legjobb barátja egy testi sérült gyerek. szellemileg tökéletes. szerencsére mi nem ilyen beállítottságúak vagyunk, mint ti.

Annyira imádnivaló, hogy minden ilyen kérdés alatt ahol az ember SAJÁT véleményére kíváncsi a kérdező, egyből megjelenik egy szentfazék (vagy több), aki közli, hogy egyébként ő nem abortuszellenes, de mégis mindennek lehordja azokat, akik azt választanák, majd persze kategorikusan kijelenti, hogy senki ne válaszolj neki, mert ő úgyse fog reagálni...😅🤦🏽‍♀️ Tipikus és egyben szanalmas is.

A kérdező a véleményünket kérdezte, nekünk pedig ez a véleményünk, azonban lenne egy kérdésem: neked és azoknak, akik itt arról papoltak, hogy mi hogy kicseszünk szerencsétlennel, ha az abortuszt választjuk, mi a fészkes fenéért fáj ez és legfőképp mi közötök van ehhez? Miért nem vagytok képesek tiszteletben tartani a másik véleményét? Ha te megtartanál egy beteg gyereket egészségedre, de nehogy már kérdőre vond és lehord azt, aki elvetetné.

Semmi negativitás nincs abba, ha az ember nem szeretne szándékosan végtag nélküli gyermeket szülni és vállalni. Szerencsétlen kisgyerek, majd mikor a társai már szaladnak, rohangálnak, ő csak kúszni fog tudni és még nem fogja érteni ő miert más, mint a többiek.

Tényleg nem is értem mire fel akarsz a másikban lelkiismeretfurdalást kelteni, meg arról prédikálni, hogy hogy tudna elszámolni a lelkiismeretével az ember. 🤷🏽‍♀️ Köszönöm szépen nekem nem lenne amivel elszámolni, sőt tovább megyek, én akkor nem tudnék elszámolni a lelkiismeretemmel, ha megtartanám láb nélkül és ekkora hátránnyal indítanam az életben.

Amúgy miért, tehonnan tudod, hogy nem fog szenvedni?! Vagy neked szabad "jósolni" a jövőt illetően, más meg csak ne merjen olyat állítani, hogy elég nagy esély van arra, hogy szenvedne?

Magyarázhatod meg ragozhatod, az igazság az hogy hiányozni fog egy lába és ez igen is kihat az életére, a többiekhez képest már élből hátránnyal fog indulni. Sajnos a mai világban azok is sokat szenvednek, akik makk egészségesek, nem hogy még akiknek valami testi fogyatékosságuk van. Szóval baromi nagy esély van rá, hogy egy végtag nélküli embernek sok küzdelemmel kéne szembenéznie és egyáltalán nem biztos, hogy ő teljesen fel tudná dolgozni az egészet és boldogan tudna hozzaállni a dolgokhoz. Úgyhogy nem, nem tenném ki ennek a saját gyerekemet, ez van.

Itt tartani meg max a hozzád hasonlók miatt tartunk itt, akiknek legfontosabb dolguk, hogy a másikat kérdőre vonják és ismeretlenül lehordhassák és akik képtelenek tiszteletben tartani a másik döntését. Ha én megtartanám, NEKEM kéne nevelnem azt a láb nélküli gyermeket és nem neked, tehát engedtessék már meg, hogy eldönthessem hogy vállalom-e.

Mindenesetre én is gratulálok a lenéző és lekezelő stílushoz!

Érdekes itt senki nem állt neki fikázni azt, ski megtartaná, pedig megvan nekem is arról a véleményem, aki direkt így kib*aszna a gyerekével, de mégsem üröm le, mert nem az én dolgom és nem is érdekel, de akkor vegyetek már ti is vissza és ne akarjátok a másikat kioktatni.

Egyébként mi véletlenül sem állunk negatívan sem a végtag hiányos, sem bármilyen más betegséggel rendelkező emberhez, soha nem csúfolt a gyermekünk senkit, mert normálisan van nevelve!! De mélységesen szanalmas, hogy egyből előítélettel kell allni a másikhoz és ujjal mutogatni. Attól, mert mi nem vállalnank végtag hiányos gyereket még nem áll egyenes arányban azzal, hogy megvetjuk és lenézzük őket! Logika.....

Utolsó bocs de ez annyira nyálas cukormáz, hogy behányok.

Okos ügyes boldog gyerek lesz tuti és ezt te így tudod kijelented, mérget is veszel rá? Miért is?? Bocsi már de te hol élsz? Kevesebbért is bántanak gyerekeket társaik, mint hogy nincs lába. ( Sajnos tudom magam tapasztaltam gyerekként). Kevesebb miatt is nehezen boldogul valaki ebben az életben, akkor te mégis miről vizionálsz, hogy mered kijelenteni hogy az a gyerek 10000% hogy egy sziper szuper boldog ember lesz?

Szerencse kérdése és bizony jellemé is. Én is ismerek amputált lábú embert aki mondhatni teljes életet él, de ő egy harcos, olyan jellemet kapott a természettől, hogy nem roppant bele, küzdött. És ha a te gyereked nem ilyen lesz? Ja akkor bocsesz, szenvedj mert te nem így hitted? Azt ugye tudod hogy nem te fogod megformálni őt a "szent" szülő, aki világra hoztad?

Tök jó, hogy itt egyeseknek még meg sem született a gyerekük de már tudják hogy annak milyen rohadt jó lesz az élete.

A végtaghiány nem betegség...

Szomorú, hogy ti így fogjátok fel. Én megtartanám, és nem azért, mert ezzel szánalmas életre ítélem, hanem azért, mert naivan nem a legrosszabbat feltételezem róluk. Tudom, le leszek pontozva,de én így gondolom...