Van Isten? Vagy most hogy van ez?

Kedves Kérdésfelvető!

1. A Biblia is tesz említést a Dinoszauruszokról. Egészen pontosan kettő ilyen van: Leviáthán és behemót, mindkettő Jób könyvében van. Részletesebben lásd: [link]

2. A Biblia teremtéstörténete értelemszerűen a Naprendszer és a Föld teremtéséről szól, a többi már létezett előtte is! Részletesebben: [link]

3. Az Isten teremtése is tökéletes volt, de magában hordozta a fejlődés lehetőségét is. Isten annyit bíz ránk, amennyire képesít is. A tökéletesség relatív fogalom, lehetünk tökéletesek most is egy adott szinten.

4. Ha mindenre lenne biológiai, kémiai és fizikai magyarázat, akkor nem lenne szükség több kutatásra. Az Isten teremtésében pont az a csodálatos, hogy mindig van benne mit felfedezni!

5. Mások nézeteinek tiszteletben tartása és az, hogy szeretnénk ha mások is megtérnének nincs ellentétben egymással. Ha veszed a fáradságot és elolvasod a Bibliából az Újszövetségben található evangéliumokat magad is meggyőződhetsz róla, hogy Isten soha nem volt erőszakos, mindig a szabad választás tiszteletben tartásával hívta megtérésre az embereket! Lásd Jézus Krisztus...

Remélem tudtam segíteni!

Üdvözlettel: Péter

A dinoszauruszos ppt-ről:

Ajjaj!

"Az anyag örökkévalóságából indul ki."

Ez nem igaz. Az anyag létét feltételezi, amit - lássuk be - a hívők sem tagadnak. Nem látom be, hogy az evolúciónak miért lenne szüksége arra, hogy a fennállása alatti időn kívül is legyen anyag. (Nincs szüksége.)

"A halál egyfajta teremtő erő benne."

Kis irodalmi hatáskeltés, még ha bizonyos szempontból igaz is.

"Filozófiai következmények: ateizmus, nácizmus, kommunizmus, rasszizmus..."

Csak azért nem írom rá egyértelműen, hogy hazugság, mert még megbántanék valakit. Már miért lenne következménye az ateizmus? Mikor már itt az oldalon is azt mondják a hívők, hogy az evolúció befér Isten mellé? Nácizmus? Kommunizmus? Már elnézést, de kikérem magamnak a többi ateista nevében is! Már miért is következne az előbbi kettő az evolúcióból? Mellesleg a rasszizmus ellen pont az evolúció a legerősebb érv: mind egyetlen egy faj vagyunk. Ez egy ocsmány hangulatkeltés!

A behemót leírásáról én pl. abszolút nem asszociálok egy dinoszauruszra. De nézzük: "fűvel él". Ok, elég sok növényevő van most is. "Erejét az ágyékában és erősségét hasának izmaiban"? Ez hogyan kötődik a dinoszauruszokhoz? "Kiegyenesíti farkát". Miért? Farka csak a dinoszauruszoknak van? Inak egymásba fonódnak? Még jó, ha műkodni akarnak! Csontjai érczcsövek? Lábszárai mint a vasrudak? Már elnézést, de ez a leírás nem a dinoszauruszoké.

"Szájából fáklyák jönnek elő, tüzes szikrák sziporkáznak"

Jelen tudásunk szerint egy állat sem tud tüzet előállítani biológiai módon (máshogy sem). Ami nem meglepő, mert a gázok gyulladási hőmérsékletén minden fehérje elpusztul. Hidrogénperoxid? Ez az egész nagyon erőltetett.

A bárkás rész meg egyenesen vicc. Az író nyilvánvalóan láthatóan még alapvető biológiai és ökológiai ismeretekkel sem rendelkezik. Már hogy lett volna elég 2-2 egyed minden állatból? Genetikát nem tetszett tanulni? De még ha így véletlenül sikerült is, 2-2 egyedekből nem lesz ököszféra! Nem indul be a tápláléklánc, meg semmi! Arról már ne is beszéljünk, hogy Noé mégis hogyan épített egyedül egy akkora hajót, amit előtte és utána is csak hajógyárakban, több tucat ember tudott?

Ahhoz, hogy össze tudjuk egyeztetni a tudományt a Bibliával, engednünk kell, hogy a tények magukért beszéljenek. Nem szabad találgatásokat és feltevéseket alapul vennünk, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan támogatják és egészítik ki egymást a tények.

Ha például megértjük, hogy a Biblia a „nap” szót különféle hosszúságú időszakokra használja, akkor rájövünk, hogy a Mózes első könyvében található, hat teremtési napról szóló leírás nincs ellentétben azzal a tudományos következtetéssel, hogy a földünk kora körülbelül négy és fél milliárd év. A Biblia szerint a föld már egy ideje létezett, amikor a teremtési napok elkezdődtek. (Lásd a „Teremtési napok — 24 órásak voltak?” című részt.) Még ha a tudomány helyesbíti is önmagát, és máshogy becsüli meg a bolygónk korát, a Biblia kijelentései igazak maradnak. A tudomány nemhogy nincs ellentétben a Bibliával, hanem ebben és sok más kérdésben még bőségesen el is lát minket háttér-információkkal mind a jelenkori, mind pedig a múltbeli fizikai világról.

Teremtési napok — 24 órásak voltak?

Néhányan, akik szó szerint értelmezik a Bibliát, azt állítják, hogy inkább a teremtési beszámoló enged betekintést az ember létezése előtti időszakba, mintsem az evolúció elmélete. Azt bizonygatják, hogy a fizikai teremtés mindössze hat, egyenként 24 órás nap alatt ment végbe, úgy 6000-10 000 évvel ezelőtt. De amikor ezt a nézetüket hangoztatják, Írás-ellenes tanítást mozdítanak elő, és ez hozzájárul ahhoz, hogy sokan megvetően tekintenek a Bibliára.

Vajon a „nap” szót a Bibliában mindig szó szerint kell venni, és egy 24 órás időszakot kell érteni alatta? A Mózes első könyve 2:4 (Katolikus fordítás) beszél arról „a napról, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta”. Ez az egy nap magában foglalja mind a hat teremtési napot, melyről a Mózes első könyve 1. fejezete számol be. A bibliai szóhasználatban a nap egy meghatározott hosszúságú időszakot jelöl, mely lehet ezer vagy több ezer év hosszú. Vagyis a Biblia mindegyik teremtési napja több ezer éves időszakot is felölelhet. Ezenkívül a föld már létezett, amikor a teremtési napok elkezdődtek (1Mózes 1:1). Ebben a kérdésben tehát a bibliai beszámoló nem mond ellent a valóságra épülő tudománynak (2Péter 3:8).

Francis Collins molekuláris biológus ezt mondja: „ Az a nézet, hogy a teremtési napok csupán 24 órásak voltak, több kárt tett a gondolkodó emberek hitében, mint bármi más a modern történelemben.”

Csakugyan felsőbbrendű erkölcsileg a tudomány?

Érthető módon sok tudományszerető ember azért utasítja el a vallást, mert az mindig is akadályozta a tudományos fejlődést, és rettenetes hírnévre tett szert. A vallást jellemző képmutatás és kegyetlenség is elriasztja az embereket. John Postgate mikrobiológus-professzor erre mutat rá: „ A világ vallásai . . . megismertették az emberiséget az emberáldozatok, keresztes hadjáratok, szervezett öldöklések és inkvizíciók borzalmaival. Korunk világát veszélyezteti a vallásnak ez a sötét oldala. A tudománytól eltérően a vallás nem semleges.”

Ha összehasonlítjuk ezt a hírnevet a tudomány feltételezett ésszerűségével, tárgyilagosságával és visszafogottságával, akkor Postgate professzor szerint „a tudományt erkölcsileg felsőbbrendűnek lehet mondani”.

De csakugyan felsőbbrendű lenne? A válasz: nem. Postgate professzor maga is elismeri, hogy „a tudományos közösségekben is megmutatkozik a féltékenység, kapzsiság, előítélet és irigység”. Elmondja, hogy „néhány tudós a kutatásai érdekében késznek mutatkozik a gyilkolásra, ahogy az a náci koncentrációs táborokban és a japán börtöntáborokban történt”. Amikor például a National Geographic magazin felkérte az egyik oknyomozó riporterét, hogy derítse ki, hogyan került az újságba egy őskori leletről szóló álhír, a riporter „titoktartás megszegéséről, bizalommal való visszaélésről, uralkodó egyéniségek érdekharcáról, önhittségről, vágyálmokról, naiv feltételezésekről, emberi tévedésről, önfejűségről, mesterkedésről, rágalmazásról, hazudozásról [és] korrupcióról” számolt be.

És persze a tudomány tette lehetővé, hogy az emberiség iszonyatos háborús eszközöket használhasson, például biológiai fegyvereket, mérgező gázokat, rakétákat, „intelligens” bombákat és atombombákat.

Egy beszámoló összeállításának módja is látszólagos ellentmondáshoz vezethet. Az 1Mózes 1:24–26-ban a Biblia azt mutatja, hogy az állatok az ember előtt lettek megteremtve. De az 1Mózes 2:7, 19, 20-ból úgy tűnik, hogy az ember lett megteremtve az állatok előtt. Miért van ez az eltérés? Mert a két beszámoló a teremtést két különböző nézőpontból írja le. Az első bemutatja az ég és a föld megteremtését mindazzal együtt, ami rajtuk található (1Mózes 1:1—2:4). A második az emberi faj teremtésére és a bűnbeesésre összpontosít (1Mózes 2:5—4:26).

Ezenkívül az első beszámoló időrendben, hat egymást követő „napra” van felosztva. A másodikban az eseményeket fontossági sorrendben írták le. Ezért a beszámoló egy rövid bevezetés után egyenesen Ádám teremtésére tér rá, majd az ő és családja történetét tárgyalja (1Mózes 2:7). A további információkat szükség szerint fűzték a beszámolóhoz. Megtudjuk, hogy megteremtése után Ádám Éden kertjében élt. Ekkor említi az Édenkert ültetését (1Mózes 2:8, 9, 15). Jehova azzal bízza meg Ádámot, hogy nevezze el „a mező minden vadon élő állatát, és az egek minden repdeső teremtményét”. Ezért itt az ideje megemlíteni, hogy „Jehova Isten megformálta a földből” mindezeket a teremtményeket, bár az ő teremtésük jóval azelőtt kezdődött, hogy Ádám megjelent a színtéren (1Mózes 2:19; 1:20, 24, 26).

Tehát nincs ellentmondás a két teremtési bezsámoló között.

én első

Woww, kedves 54 %-os, úgy látom beindultál. Szerintem sem a kérdező sem más nem vár el tőled ilyen okfejtegetéseket, amelyek némi logikai összevisszaságban és a témához csak érintőlegesen kapcsolódva jönnek itt egymás után.

Kicsit hasonlít a dolog a kérdező által emlegetett " és miért akarnak engem mindenáron megtéríteni" állapotra.