A férjem Norvégiába kapott álláslehetőséget. Vele menjek a gyerekekkel?

Kedves Utolsó! Ha kíváncsi vagy, milyen az élet egy adott országban gyerekkel, az a logikus, hogy beütöd a Google-ba az ország nevét, és azt, hogy gyerekkel. Ha elkezded írni, hogy "Norvégia gyerekkel", a kereső egyből azt ajánlja fel, hogy 'gyerekrablás', és 'gyerekek elvétele'. Komolyan, próbáld ki.

Ezek után ne hibáztassuk már a Kérdezőt, hogy megszólalt nála a vészcsengő...

"Ha itthon se dologzol már hosszú évek óta az autista gyerek miatt, akkor nem teljesen mindegy, hogy hol vagy, ..."

Épp ezért egyáltalán nem mindegy. Itthon van egy felépített segítő rendszer az életében. Ott nem lenne senki és semmi. A ha nem tetszik visszajössz meg nem olyan egyszseru. Egy iskolas koru gyereket nem rángatnunk ide oda. Mondjuk neked nyilván nincs gyereked, mert különben nem írnál iylen baromságokat.

Utolsó!

És mennyivel jobb itthon 'csóróskodni' 2 gyerekkel munka nélkül, mint 'jaj szegény gyereket kiszakítani az ismerős közegből'?

Elmondom neked, hogy a gyerekek előbb megszokják, ebben a korban már szinte fél év alatt megtanulják a nyelvet.

Én úgy gondolom, hogy egy 7 éves iskolás gyerek pont jó korban van, hogy váltson, pláne, hogy a tavalyi iskolaév milyen sikeres volt... Amúgy is nehéz lehet neki a testvére mellett, ha még anyu is idegbeteg lesz a válás miatt, apu hirtelen hiánya miatt... Bár , nem tudhatjuk az infókat, a kérdező a családi életükről nem ír, csak arról, hogy ő kényelemből, főleg az autista gyerek miatt nem akar menni, meg mert mert fél a gyermekvédelmi rendszertől. Ezek szerint neki is ennyire mindegy lenne, hogy apuka kilép-e az életükből, mint ahogy apuka is simán feladná a családot a munka miatt (és itt se tudjuk, hogy nem csak elkeseredett fenyegetés-e a részéről, hogy anyu térjen észhez)?

Ha igen, akkor nincs is miről beszélni, mert ez a család már régen halott, így legalább apuka új életet tud kezdeni, anyuka meg majd kezd magával valamit, nem újdonság, mindennapos eset.

65!

Honnan veszed hogy kint nem csoroskodnanak? Nincs ám kolbászból külföldön se a kerítés, de ezt is csak az tudja, aki élt már külföldön.

Az ebben a korban mit jelent? Egyetlen szó nem esik a történetben a gyerekek koráról. Annyit tudunk, hogy az egyik iskolás. Oke. Elsős? Hetedikes? A másik meg "kisebb"....Igen, az átlag kisgyerek gyorsan megtanulja a nyelvet. Az enyém 8 éves volt, egy év alatt érte el a megfelelő szintet úgy, hogy direkt erre specializálódott iskolába járt.

Plusz bizony ám, a gyerekeknek is vannak barátai, nagyszülei, a tanárok, akikhez kötődik. Elkezdődött a tanév is, nem nyári szünet van, hogy menjünk, próbáljuk meg.

Írta a kérdező, hogy a kicsi 7 éves, a nagy 9.

Anyagiak miatt mennének ki, gondolom, ez azt jelenti, hogy több pénzért, jobb körülmények közé. Azért egyedüli családfenntartóként csak meg tudta ítélni apuka, hogy megéri-e ennyiért kimenni, vagy nem.

Nyilván mindkét oldalról alá lehet támasztani a távozás-maradás témát mindenféle fikcióval megtámogatva, de a kérdező elmeséléséből lehet csak kiindulni, ami csak a több pénzre, valamint az autista gyerekre és a gyermekvédelemre szorítkozott, amihez jött oldalakkal később az infó, hogy lassan 10 éve nem áll munkaviszonyban, ill. amit az egészből le lehet vonni következtetésként, hogy egyébként meglennének egymás nélkül, egyik oldalt se rengeti meg a válás gondolata. Hát, akkor váljanak, apuka menjen szerencsét próbálni, anyuka meg maradjon. Nekem nem fáj!

68!

Nem láttam a korukat.

Még mindig azon a véleményen vagyok, hogy itt a válás a megoldás. Az az ember, aki ilyen feltételek elé állítja a másikat - jöttök vagy válunk- az ne társ, árra nincs szüksége senkinek