Terhes vagyok, mondjam el otthon? Még azt sem tudom, hogy mit kéne tennem, eléggé váratlanul jött, kicsit el vagyok keseredve. Meghallgatnátok?

Felelősnek tűnsz. Nézd... hülyén hangzik, de ha már jutott neked saját lakásra, akkor már azért nem kell gürizned, amiért az emberek többsége egy fél életet szenved. Azaz: tiéd az ÉLET:) Nekem is van házam, és passzolok minden negatív szöveget: házam van, kertem van, ügyes erős és dolgos vagyok, fiatalok vagyunk és szeretjük egymást. Azaz marad a legszebb feladat: élni... létezni, szaporodni, sírni és nevetni, demár nem gyerekként, hanem apaként és anyaként.

A kis édes itt szuszog mellettem, csupa vizsga most az élete, plusz jogsi, családja lázad, az enyém segít, júliusban szülés..

Szal gondold át! nemcsak egy életet fogsz adni, hanem hármat! Anya, apa és gyermek is fog születni aznap!

Ezek után én már csak annyit írok, hogy minden a lehető legjobban alakuljon, és imádkozom érted.!

Anyukáddal meg okvetlen beszéld meg, mert rá tényleg bármikor bármiben számíthat az ember.

Sok sikert kívánok, és tájékoztass a fejleményekről légyszi!

Szia! 26 éves egyetemista vagyok, és a saját nézőpontomból fogok válaszolni, ami rád nem feltétlen ugyanúgy érvényes.

Én biztos vagyok benne, hogy nem tartanék meg egy gyermeket, ha most teherbe esnék. Nem azért, mert nem szeretnék babát, dehogynem! De nem megfelelőek a körülmények. Most fogok végezni az egyetemen, aztán szeretnék eltölteni külföldön pár évet, hogy megalapozzam a jövőmet itthon. Elég szerény körülmények között él a családom, és biztosan tudom, hogy nem számíthatok a segítségükre anyagilag. Egy balul elsült együttlét miatt nem tervezném át az egész életemet.. Ha megtartod ezt a babát, valószínűleg le tudsz diplomázni - bár a stressz nem tesz jót sem neked, sem a babának - de jó időre kiesel a munkaerőpiacról, ergo mire a gyerek betölti a 2-3 évet, sokkal kisebb lesz az esélyed az elhelyezkedésre szakmai tapasztalat nélkül, pályakezdőn, több éve porosodó diplomával, nem naprakész tudással, pici gyerekkel. Gondolom azért tanulsz, mert szeretnéd abból felépíteni a jövődet.. úgyhogy ez fontos szempont lehet.

Abban ne bízz, hogy a gyerek majd összehoz újra a pároddal, mert szerintem nagyon kicsi az esélye. Az ember érzései teljesen függetlenek egy gyerektől.. Rengeteg nő esik abba hibába, hogy babával próbálják megfogni elhidegült férjét - persze tudom, hogy nálatok nem erről van szó - és ők legfeljebb néhány kényszerből együtt töltött rideg évet nyernek vele.

A ti kapcsolatotok már a végét járja, ha úgy érzed, már nem szereted annyira, és már nem érzed magad olyan jól vele, akkor itt nem a szokásos "szerelmet felváltja a szeretet" dologról lehet szó..

Azt sem kívánom neked, hogy örökbe add a gyermekedet, én legalábbis nem tudnék ezzel a tudattal élni. Ha meg akarod szülni, akkor tartsd meg. Ellenkező esetben pedig minél hamarabb szakítsd meg a terhességet! Ezért kellene hamar meglátogatnod a nőgyógyászt, hogy kiderüljön, mennyi idős a magzat..

Egyébként szerintem a ma használatos gyógyszereknek már nincsenek olyan súlyos mellékhatásai, ami károsítaná a születendő gyermek egészségét. Persze kockáztatni sosem ajánlott.

A testvérem éppen annyi idős, mint te. Neki is azt tanácsolnám, hogy vetesse el - bár ha másképp dönt, abban több örömöm lenne.

Szia!

Én ugyan így 21 évesen lettem terhes, és mi még csak 3 hónapja voltunk együtt. Én, most már igaz bánom de telefonon mondtam el a páromnak, miközben dolgozott, igaz ez személyesen kellett volna. Nekem szerencsém volt, nem akadt ki, nem kiabált, egyből megkérte a kezem. Ennek már 5 éve, és nagyon boldogok vagyunk. Én azért nem vetettem el, mert féltem, mi lesz ha rosszul sikerül az abortusz és nem lehet többet gyerekem. Haza ér a párod mond el neki, hiszen a gyerekhez ketten kellettetek, és ugyan úgy az ő felelőssége is. Szólj a szüleidnek is nyugodtan, elsőre biztos kiakadnak, de minden csoda 3 napig tart, és utána biztos segíteni fognak a helyes döntésben.

Kitartást, minden rendbe fog jönni, ha most nem is így érzed.

Előszöris mendenképp menj el nőgyógyászhoz, mert bár két tesztet csináltál, de biztos ami biztos!

Aztán beszélj a barátoddal, és ketten döntsetek ezügyben, elvégre ti vagytok a szülők. Aztán ha úgy döntötök, hogy megtartjátok, akkor mondd el otthon. Az abortuszt viszont én nem mondanám el itthon, de te tudod milyen kapcsolatod anyukáddal.

Írd le majd, hogy mi lett a vége.

De tabletta mellett teherbe lehet esni? Biztos volt olyan, hogy kihánytad vagy antibiotikumot szedtél szerintem.

Utolsónak: igazad van, tényleg nehéz helyzetben van, és direkt írtam, hogy csak akkor nézze meg, ha elég erősnek érzi magát. De ez egy 7 perces dokumentumfilm, még szöveg sincs rajta, mindenki eldöntheti, mit gondoljon...

Az filmhez való hozzászólások közt olvastam ezt, talán segíthet ez is:

"tóth andrea 2009-06-05 19:40:05

19 évesen estem teherbe... Nagyon meg voltam ijedve, a szüleim nem kedvelték a páromat, és féltem megmondani.

A párommal megbeszéltük a dolgokat. Én egyetemre készültem, neki meg nem volt határozott döntése. Abban maradtunk, hogy elvetetjük. El is mentem az orvoshoz. Ott kiderült, hogy már túlléptem az első trimesztert 8 nappal. - Nem tudtam hogy hogyan tovább... Kb. 4 hónapos lehettem, amikor szüleim rájöttek....

Nagyon ki voltak bukva...

Aztán jött a nagy BESZÉLGETÉS - HOGYAN TOVÁBB...

8 hónapos terhesen végigcsináltam egy 260 fős lagzit...

És nemsokára megérkezett Ő.

A párommal a mai napig imádjuk a babucinkat, és egymást.

Nem tudom hogy mi lett volna ha 8 nappal előbb megyek orvoshoz.

Életem legszörnyűbb élménye lenne. Most már egy pillanatig sem haboznák - AKÁRMILYEN ÁRON MEGTARTANÁM!!!!

Ennyi boldogságot semmi nem tud adni, csak egy csöppség .

Ja, és közben a jogi karra is felvettek!

Igenis, lehet pici baba mellett is tanulni - levelezőn

tóth andrea 2009-06-05 19:50:17

Elfelejtettem mondani, hogy már 2 éves a mi kis drágánk!

Akik ellenezték, azok szeretik a legjobban!"