Terhes vagyok, mondjam el otthon? Még azt sem tudom, hogy mit kéne tennem, eléggé váratlanul jött, kicsit el vagyok keseredve. Meghallgatnátok?

Kedves Kérdező!

"Terhes vagyok, mondjam el otthon? Még azt sem tudom, hogy mit kéne tennem, eléggé váratlanul jött, kicsit el vagyok keseredve. Meghallgatnátok? ... Annak is örülök, ha csak elolvassátok, valahol ki kellett adnom magamból az érzéseimet."

Mi szívesen meghallgattunk, úgy próbáltunk segíteni neked, ahogyan tudtunk. Mindenki hozzátett vmit ehhez a topikhoz, ahogyan azt tőle/tőlünk tellett. Aggódtunk érted is, nem is kicsit, talán ez érez7ő is (te is érzed, glom...).

Nem lenne akkor hát illő tőled, afféle hálaképpen, hogy beavatsz fejleményekbe, pláne, ha már arra kértél minket -- a részletekbe is beavatva -- hogy SEGÍTSÜNK NEKED dönteni, mit tegyél abban az összezavarodott helyzetben, amelyben akkor voltál, mikor kiírtad ezt a kér(d)ést!? (Kit hívj/ne hívj fel, hova menj/ne menj el,... stb.)

Tényleg aggódunk érted, és ha már megtiszteltél azzal, hogy beavattál a bizalmadba bennünket, akkor gondol6od, hogy talán érdekelnének bennünket a veled történtek folytatása, következményei is. Vagy attól félsz, hogy elítélünk, vagy megbélyegzünk vagy valami? Nem, ettől nem kell félned, akármit döntesz, az a TE döntésed, mi nem szólunk bele. Azonban az igenis érdekel bennünket, hogy hogy vagy(tok), és hogy hogyan folytatódik a történet! Légy szíves vedd rá magad, és írj le a kedvünkért néhány sort! Oké? :-)

Ne félj semmitől, gyere, írd le, hogyan alakultak/alakulnak a dolgok!?

Üdv: EE

@16:06

OFF: "Írni kéne privát emailt a kérdezőnek és akkor hátha válaszolna. Ha valaki írna neki az mondja meg neki, hogy érdekel minket a sorsa."

...Akkor mért itt rizsázol erről, és mért nem írsz neki? Miért más tegye meg, amit te is megtehetsz? Nem másoknak kéne itt ötleteket osztogatni, hanem azt amit gondolsz, megtenni!(OFF vége)

Egyébként meg nem értem, miért nem ír a Kérdező!? Amikor baj volt, mi elolvastuk, meghallgattuk segélykérését. Most meg nemtom mivan... :S

Mivel nem ír, gyanítom, hogy nem úgy végződik a történet, ahogy azt sok romantikus elképzelte.

Képzeljétek bele magatokat a helyzetébe... ha nem ír, annak elég gyanúsan egy oka lehet. Gondolom most per pillanat kisebb gondja is nagyobb, mint ide feljönni és leírni, hogy mi lett a "megbeszélések" vége. Ha azon esik át, amit sejtek, akkor gyanítom még egy darabig nem lesz kedve ide írogatni.

Szerintem legyetek megértőek és ne követelőzzetek. Ha akar ír, ha nem, nem... Ha megértőek voltatok akkor, akkor azt is értsétek meg, hogy miért nem jön és nem válaszol. Bizonyára nyomós oka van rá.

Engem is nagyon érdekel, hogy hogyan végződik a történet, és bárhogyan is, de helyesen dönt a lány.

Viszont alig pár nap telt el, talán nem is mondta el azonnal mindenkinek, hanem megvárta az új évet, és beletelhet azért 1-2 napba, ameddig mindenki átgondolja (barát és család) hogy miben tudna esetleg segíteni, ha a baba megtartása mellett dönt a lány. Ha pedig úgy határozott, a körülmények miatt nem tudja vállalni, biztosan van most elég baja szegénynek:(

Volt az elmúlt hónapokban néhány érdekes sors és probléma, ahol kérdeztem, hogy végül is mit döntött?

De érdekes módon, még soha senki nem válaszolt.

@ 19:13

Ebben van igazságod, azonban akkor egyszerűbb lenne azt leírnia, hogy "jelenleg még gondolkodom a "hogyantovábbon", mindenesetre "megvagyok". Tudok olyan lányról, aki döntésképtelenségében öngyilkos lett, és ebből a szempontból sztem sokan féltjük őt. (3. válasz a kétválaszos zárt kérdésben)

Igaz, van sztem is nagyobb baja annál, hogy most írogat itt nekünk, de azért pár szóban sztem leír6ná, mi a helyzet, pláne, ha már ennyien írtunk neki. A segítők szeretnék tudni, valóban segítettek-e, vagy nem tudtak? Ha ezt BIZTOSAN tudjuk... mi is meg tudunk nyugodni, ahogyan a kérdező is, miután válaszoltunk neki. Mi is izgulunk érte, és szeretnénk lelkileg megnyugodni.

Üdv: EE

Gratulálok, leányzó! Szomorú, ami veled megesett, de szerintem jól döntöttél. Most kiderült, kire számíthatsz az életedben. Egy darabig biztosan rajtad hagyja a nyomát a dolog, de biztos vagyok benne, hogy ha évek múlva visszatekintesz erre a napra, hálás leszel magadnak, amiért a nehezebb utat választottad, és a kezedbe vetted a sorsodat. Kívánok kitartást, erőt, egészséget a továbbiakhoz, azt hiszem, rád fog férni..

26N