Hogy lehet ilyent mondani egy halott baba anyjának?

Iszonyatos butaság honol a fejekben,még aki maga nem is éle át,azoknak is tudniuk kéne,hogy ezek nem a vígasz szavai.

Ezt a babát nem pótolhatja másik,Őt meg kell gyászolni,rettenetes lelki fájdalom ez az anyának!És az ilyen emberek,sokat rontanak az amúgy is nagyon nehéz helyzeten,minannyiszor tört döfnek a szívébe ,ha lekicsinylik az őt ért fájdalmat,ha nem ismerik el,hogy nagy a veszteség.

Nem vele együtt kell sírni,nem azt mondom,segíteni kell az előre tekintésben is,se nem így.

Az hogy megkérdőjelezik,hogy miért kaphat anyasági támogatást...irigylik tőle...erre már csak nagyon csúnyát tudnék írni,szégyeljék magukat!

Aki nem élte át, nem is tudja miről beszél. Sajnos velem is megtörtént. A végén már féltem emberek közé menni, mert pontosan ugyan ezeket hallottam vissza, mint amit a kérdező írt.

Ezekkel az emberekkel nem lehet mit tenni, lehet meg sem gondolja mit beszél, az is lehet csak jót akar, így akarja vigasztalni, miközben még jobban megbántja.

Tény, hogy nem éppen a legudvariasabb módja a vigasztalásnak, de egyrészt nem mindenki él át ilyen helyzetet, nem tudhatja, milyen, másrészt az emberek (beleértve magamat is) időnként elég esetlenül tudják kinyilvánítani részvétüket. Nagyon nehéz megtalálni a megfelelő szavakat, a szituáció pedig megkívánja a részvét kimutatását.

Arról nem is beszélve, hogy egy halva született gyermekhez nem köti annyi emlék, érzelem, mint egy kisgyerekhez. Tudom, ez így kegyetlen és durva, de mégis csak így van.