Közös kassza? Hogy mondjam meg neki?

Utolsó, igazad van. Kivéve akkor, ha közösbe gondolkodnak. Nem értem. Most ha mondjuk nekem is és a páromnak is ugyanannyi a keresetünk, összeköltözünk, együtt élünk 5 évig. Ha engem kirúgnak? Akkor hagyjam el, és mondjam, hogy bocsi szivi, visszaköltözök anyámékhoz, mert nem akarom magam eltartatni?

Mi van azokkal a nőkkel, akik gyesen vannak? Eltartatják magukat?

És ha később nem lesz munkája? Amikor már 2-3 gyerekük lesz? Mondja a férjének, és a gyerekinek is, hogy most egy kis időre visszaköltözik a szülőkhöz, mert ő bizony nem tartatja el magát? Ne viccelj már...

Ha a bizalom és a szeretet kölcsönös, akkor én szívesen költöm a fizetésem kettőnkre, mert a párom is hozzám tartozik, belőlem egy darab. És természetesnek veszem, ha ő is így áll hozzá a dolgokhoz.

Nem hiszem, hogy 1 hete jöttek össze. Együtt élnek!

És nem arról van itt szó, hogy el akarja tartatni magát! Dolgozik, csak kevesebbet keres, mint a párja. Az ő fizetéséből vásárolnak kaját.

Miért gondolod, hogy a kérdező nem a párját tekinti a családjának?

Csak azért kérdezem, mert én 3 éve vagyok a párommal, 2 éve élünk együtt, és ha a család jut eszembe, akkor rá gondolok. Ja, és közös kasszán élünk. :)

Persze,hogy annak tekinti,hisz ami a Tiéd,az az Ővé is.Természetesen egy az egyben,nem csak a szükségletekig.Én sem tekinteném magam pusztán barátnőnek,ha jobban lehet hatni a család szóval. :) Engem úgy neveltek,hogy ne nyúljak ahhoz,ami másé és ne tartassam el magam senkivel.Se baráttal,se férjjel.Ezért képeztem magam és mindig volt biztos hátterem,nem kellett senki fizetésére ácsingóznom.Ennek ellenére egymásra mindig számíthattunk,ha baj volt,még szervet is adtam a férjemnek,de soha nem álltam volna elé a házassáunk előtt,hogy add ide amid van,mert mostantól te tartasz el és lesz közös kasszánk.Ehhez soha nem volt elég nagy az arcom és szükségem sem,mert anyagilag biztosítottam magamnak,ami kellett.

A kérdező mentalitása messze áll tőlem,hisz olyanért bújik este a párjához,amihez nekem nem lenne pofám,de ő tudja.Hívhatjuk ezt feltétlen szeretetnek és pofátlanságnak is.Kinek mi.