Tényleg önzőség lenne a férjemmel eltölteni kettesben egy hosszú hétvégét (csütörtöktől vasárnapig) csak kettesben, messze a gyerekünktől?

Nem értem miért ugranak neki a válaszolók. Szerintem, ha voltak már a nagyszülőknél, menjetek nyugodtan. 4 nap nem olyan sok. A szülőknek is töltődni kell. Nem azt jelenti a szülőség hogy soha sehová nem lehet elmenni. Egy gyereknek az a legnagyobb ajándék ha a szülei szeretik egymást. És ha ez a hétvége a kettejük kapcsolatát építi, akkor csak jó lehet.

Egy egyéves anyukája- még nem mentünk sehová kettesben magunk- de vágynánk rá...

Nehéz ügy ez.

Itt ilyen kérdésekre általában a két véglet van, hogy nyugodtan mehettek, vagy a világ legnagyobb bűne.

Magam részéről nem tudom. Nem ítéllek el, de valahogy a 2 éves gyerekem nélkül nem tudnék elmenni. És szerintem valahol ez a normális egy szülőnek. De legalábbis a külföld biztos túlzás. Persze ha nem Ausztria vagy Horvátország.

És hol van az megírva, hogy egy gyereknek éjjel-nappal a szüleivel kell lenni? Nem ismeretlenre bízzák könyörgöm, hanem a nagyszülőkre.

Minden kapcsolatnak és minden embernek kell, hogy figyeljenek kicsit egymásra, csak egymásra. Kikapcsolódjanak, feltöltődjenek, hogy aztán a gyerkőc boldog szülőket kapjon vissza. :)

Szóval én mennék, érezzétek jól magatokat!

Ne foglalkozz az utolsó néhány válaszolóval, a gyereknek semmi baja sem lesz, ha pár napig a nagyszülökkel lesz. Nektek is kell egy kis kikapcsolódás és ettöl még a gyereket nem hanyagoljátok el.

A gyereknek is érdekes lesz a nagyszülökkel lenni, és nektek is jót fog tenni, utána sokkal több energiátok lesz a gyerekre meg a mindennapokra.

Kellemes pihenést kivánok.