Tartanom kellene a férjem viselkedésétől? Ne bízzam rá a gyereket?
Az a helyzet, hogy a férjem nem bírja elviselni, hogy ha a gyerek hisztizik. 21 hónapos, most kezdte a bölcsit, az apja 3 hónapig nem volt itthon, most hazajött, szóval elég sok változás volt mostanában a kis életében, és a gondozónők meg más ismerőseim is mondták, hogy ez ilyenkor természetes, még máshogy nem tudja kifejezni, hogy meg van zavarodva, majd túljutunk ezen az állapoton.
Én próbálom normálisan kezelni a helyzetet: elterelni ilyenkor a gyerek figyelmét, nem tudomást venni róla, türelmesnek lenni stb. A férjem viszont kiborul, és kb ő is elkezd hisztizni. Az most egy dolog, hogy pl. ez nekem hogy esik, hogy nem volt itthon 3 hónapig, a nehezét ennek az időszaknak egyedül csináltam végig, és most hogy hazajött, 5 perig nem képes elviselni, ha a gyerek rosszabb passzban van. Pl. Pár napja átmentünk apukámékhoz vacsorázni, és a kisfiúnk a vacsora alatt végig hisztizett valamin, hogy ezt nem kéri, azt kéri (amit nem kaphat), hogy még forró, és nem adom senki oda stb. 5 perc múlva már kiakadt, hogy ez nem igaz, hogy két mondatot nem lehet tőle váltani, és hogy 3 napja jött haza, de még nem tudtunk nyugodtan megvacsorázni együtt. És én foglalkoztam vele egész este.
Lényeg: múltkor már fél órája sírta gyerek, hogy kekszet akar, de már nem akartunk neki több édességet adni aznap. Erre felvette a gyereket, és megrázta rákiabálva, hogy most már elég, hagyja abba!
Én ettől iszonyatosan megrémültem, kivettem a kezéből a gyereket, és mondtam neki, hogy ezt soha többet ne csinálja! Erre kiakadt, hogy én nem tudom kezelni a gyereket, úgyhogy erőteljesebbnek kell lenni. Anyukám szerint nem szabadna rá hagynom a gyereket, mert nem bírja elviselni, és bántalmazni fogja.
Amúgy nem úgy kell elképzelni, hogy napi 24 órában hisztizik a gyerek, csak néha rájön a dili, és akkor kezelhetetlenné válik.
Én is nagyon ledöbbentem, de amúgy meg mindig szívesen foglalkozott vele, vitte játszótérre, fürdette, vigyázott rá itthon. Olyan a munkám, hogy sokszor este kell elmennem, ilyenkor ő vigyáz rá. De most nagyon nyugtalan lettem! Ti mit csinálnátok?
válasza:"Majd bele szakadtam ebbe a harom hónapba"
Miért, mit kellett csinalni? Volt valami extra? Egyedulallo anya évekig képes "beleszakadás " nelkul nevelni az gyereket, ellátni a háztartást, dolgozni. Ne mártírkodj. Plane, hogy a ferjed nem nyaralni volt, hanem dolgozott.
Hát ti vagy férfiak vagytok, vagy fogalmatok nincs, hogy mit jelent gyereket nevelni.
1, félinformációk, mert nem írtam meg egy regényben az egész éltünket, hogy minden pontjával tisztában legyetek. Egy adott dologra kérdeztem rá.
2, Nem kértem házastársi tanácsokat, nem gondolom, hogy válnom kéne, bár ti itt most szépen levezettétek, hogy szegény szegény férjemnek mennyire rossz, és mennyivel jobb lenne az élete nélkülem.
3, Hol van a drágalátos nagymama? 200 km-re innen, mert a férjem miatt kellett elköltöznünk.
4, Hogy Ő ellát engem és a porontyot??? Dolgozom a gyerek 5, hónapos kora óta. Eddig sikerült távmunkában, most kellett visszamennem ténylegesen. Rohadt sokat dolgozom, többet mint ő.
6, Hogy mit kellett csinálni? Ausguztusban kiraktak minket az albérletből, és akkor sem jött haza segíteni. Egyedül levezényeltem a teljes költözést, pakolást a másfél éves futkározó gyerek mellett. Berendeztem az otthonunkat stb. Mellette a gyerekkel voltam, háztartást elláttam, éjszakánként pedig dolgoztam. Szeptemberben kezdődött a bölcsibe szoktatás. Ehgész délelőtt bent ültem a bölcsibe, ahol ugye ebédet nem kapott, hazafelé vásárlás, cipekedés, itthon azonnal etetés, amit ugye előző este már biztosítani kell, hogy időben meglegyen, altatás alatt takarítás, főzés, mosogatás, délután megpóbáltam minél több időt tölteni vele, hogy ne érezze magát elhanyagolva, játszótér, programok stb., Este fürdetés után másnapra előkészíteni a dolgokat, minden napra jutott még házimunka, este 10 után nekiállok dolgozni éjjel 2ig, reggel kelés stb. Nincs hétvége, nincs szabadnap, nincs egy szabad perc.
7, egyedülálló anyák is simán csinálják? Csinálják igen, de ne hidd,hogy ők nincsenek a végtelenségig kifáradva. Én is csinálom, nem szoktam panaszokdni, most sem arra írtam ki a kérdést, ti hoztátok fel, hogy mennyire nem csinálok semmit.
8, 21 hónapos, eddig kellett volna nevelni. Persze, biztosan nem neveltem eddig semmit, mindent sz.rul csináltam azért, mert most nehéz időszakát éli, és sokszor hisztis. rettentő általánosítóak vagytok. És nem, lehet, hogy nem nevelem jól, de nem fogom hideg zuhany alá rakni a fejét. A szobájába be szoktam küldeni, és be is szokott jönni. De mivel 2 hónapja költöztünk, ez is egy teljesen új környezet neki.
9, Hogy jobban hallgatok anyámra aki 3 gyereket felnevelt? Hogy jobban hallgatok a gondozónőre, aki többszáz gyereket látott már bölcsibe beszokni? Hogy jobban hallgatok a játszótéri anyukákra, akik most voltak túl ezen az időszakon, mint a férjemre, aki lelép tőlünk, és kicsit sem részese a gyerek életének, és fogalma nincs arról, hogy mi történik? Igen. Ez nem jelenti azt, hogy nem tisztelem a férjem. De igen, biztosan ő csinálja jól.
válasza:Minek teszel fel kerdest ha nem fogadod el a valaszokat?
Itt mindenki csak a sajat véleményét írta le...
válasza:Kérdező, válj el, a férjed megcsinálta a porontyod, innen már ő csak kolonc a nyakadon. Még hogy rá mer szólni a gyerekre, nahát! FIGYELEM! A megrázással én sem értek egyet, de a te nevelési módszered nagyjából egy kalap macskakaka. A kis porontyod pedig magasztald az egekig, és tegyél neki szemrehányó megjegyzéseket, amikor majd felnőttként el akar költözni tőled.
Rajtad nem lehet segíteni, maradj hülye, amilyen most vagy.
Jó, akkor holnaptól én is rázom, és ordibálok a gyerekkel, ahelyett, hogy türelemmel és szankciókkal megpróbálnám kezelni a helyzetet. Ha ez a helyes...
Köszönöm a válaszokat nem kérek többet, ugyanis nem a kérdésemre vonatkoztak, hanem arra, hogy milyen sz@r anya és feleség vagyok és mennyire hülye. Pá mindenkinek.
válasza:Azert azon is el kene gondolkodni, hogyha a válaszadók majdnem 100 százaléka a ferjednek ad igazat, akkor lehet benne valami.
Senki egy szoval nem írta, hogy rossz nya lennel, nem tudom mire gondolsz, másold be.
Itt mindenki csak arrol beszelt hogy ne hagyd hisztizni a gyereket.
Viszont a reakciós alapján nem lehetsz egy konnyu eset..
válasza: válasza:" ahelyett, hogy türelemmel és szankciókkal megpróbálnám kezelni a helyzetet."
... amivel semmire sem mentél, mert tovább hisztizik.
Pá.
"... amivel semmire sem mentél, mert tovább hisztizik.
Pá." - mondta bárki is, hogy a megrázással ment valamire?
Utolsó előttinek köszönöm a hozzászólását, látszik belőle, hogy 3 gyereke van. A többiek csak köpködni tudnak.
Tudjátok, ott valami mélyebb probléma van, ha a gyerek egyik percről asikra lesz hisztis és kezelhetetlen, főleg, amikor ekkora változások vannak az életében Senki nem mondta, hogy sz@r anya vagyok? Az, hogy nem nevelem, elkényesztetem, felmagasztalom, nem törődök vele, az szerintem eléggé ezt a kategóriát vonja maga után.
Sosem volt ilyen problémánk, tündéri, szófogadó gyerek volt. Nem hiszem, hogy én és csak is kizárólag én rontottal el mindent az elmúlt 21 hónapokban, és most azért ilyen, mert "macskakakit" sem ér a nevelésem. Írtam is, hogy én is szoktam a szobájába küldeni. És igenis, utánaolvastam a témának, és szakemberek véleményét is kikértem, hogy hogy lehet ezt normálisan kezelni, és egyikben sem szerepelt az üvöltözés és gyerekrázás, sokkal inkább a türelem és a következetesség. Bitzos vagyok benne, hogy nehéz időket él át, és így jön ki belőle. Nem fogom megspékelni még üvöltözéssel és hidegzuhannyal, még ha a válaszolók majd 100 százalékának ez is az álláspontja. Első gyerekem, én is most találkozok először ezekkel a problémákkal.
Az előremutató, építő jellegű válaszokat és tanácsokat köszönöm szépen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!