Tartanom kellene a férjem viselkedésétől? Ne bízzam rá a gyereket?
Az a helyzet, hogy a férjem nem bírja elviselni, hogy ha a gyerek hisztizik. 21 hónapos, most kezdte a bölcsit, az apja 3 hónapig nem volt itthon, most hazajött, szóval elég sok változás volt mostanában a kis életében, és a gondozónők meg más ismerőseim is mondták, hogy ez ilyenkor természetes, még máshogy nem tudja kifejezni, hogy meg van zavarodva, majd túljutunk ezen az állapoton.
Én próbálom normálisan kezelni a helyzetet: elterelni ilyenkor a gyerek figyelmét, nem tudomást venni róla, türelmesnek lenni stb. A férjem viszont kiborul, és kb ő is elkezd hisztizni. Az most egy dolog, hogy pl. ez nekem hogy esik, hogy nem volt itthon 3 hónapig, a nehezét ennek az időszaknak egyedül csináltam végig, és most hogy hazajött, 5 perig nem képes elviselni, ha a gyerek rosszabb passzban van. Pl. Pár napja átmentünk apukámékhoz vacsorázni, és a kisfiúnk a vacsora alatt végig hisztizett valamin, hogy ezt nem kéri, azt kéri (amit nem kaphat), hogy még forró, és nem adom senki oda stb. 5 perc múlva már kiakadt, hogy ez nem igaz, hogy két mondatot nem lehet tőle váltani, és hogy 3 napja jött haza, de még nem tudtunk nyugodtan megvacsorázni együtt. És én foglalkoztam vele egész este.
Lényeg: múltkor már fél órája sírta gyerek, hogy kekszet akar, de már nem akartunk neki több édességet adni aznap. Erre felvette a gyereket, és megrázta rákiabálva, hogy most már elég, hagyja abba!
Én ettől iszonyatosan megrémültem, kivettem a kezéből a gyereket, és mondtam neki, hogy ezt soha többet ne csinálja! Erre kiakadt, hogy én nem tudom kezelni a gyereket, úgyhogy erőteljesebbnek kell lenni. Anyukám szerint nem szabadna rá hagynom a gyereket, mert nem bírja elviselni, és bántalmazni fogja.
Amúgy nem úgy kell elképzelni, hogy napi 24 órában hisztizik a gyerek, csak néha rájön a dili, és akkor kezelhetetlenné válik.
Én is nagyon ledöbbentem, de amúgy meg mindig szívesen foglalkozott vele, vitte játszótérre, fürdette, vigyázott rá itthon. Olyan a munkám, hogy sokszor este kell elmennem, ilyenkor ő vigyáz rá. De most nagyon nyugtalan lettem! Ti mit csinálnátok?
válasza:Azért irgalmatlan nehéz itt a Kérdezővel - bármennyire is tényleg jót akar neki valaki - mert még az sem tűnik fel neki, hogy azért érkeznek ide sokan nyitott bicskával, mert a kérdés címe - amit kiírt - maga egy kisebbfajta válóok.
Mert ugyanis, minden magyar gyerek két szülője a házasságban (vagy az élettársi kapcsolatban) tökéletesen egyenjogú, egyik sem tilthat meg, vagy írhat elő semmit a másiknak, és a gyereknek adandó nevelést közösen tartoznak eldönteni - nyilván egymással megbeszélve a vitás kérdéseket, mert a közös döntés másként nem megy. A nagyinak viszont a semminél is kevesebb köze van a dologhoz.
Na ehhez képest mit látunk? "Anyukám szerint nem szabadna rá hagynom a gyereket, mert nem bírja elviselni, és bántalmazni fogja." - megbeszéli Kérdező az anyjával, hogy a férjével szemben mit lépjenek, hogyan korlátozzák.
De ezt a Kérdező még észre sem veszi, láthatóan olyan nyilvánvaló és természetes számára, hogy ő döntéseket hozhat a gyerek kapcsán a férjével szemben a "nagyikai agytröszt" segítségével - pedig dehogy, semmiféle a férjét űberelő joga nincs, semmiféle döntést nem hozhat férjjel szemben:) Ha mégis megpróbálja, az meg a szimpla válóok, ki akarna papucs lenni, anyuka és nagyika gyermeknevelési elveinek végrehajtója és elszenvedője?
Kérdező ezt nem érti meg, hogy itt nem az a kérdés, hogy mekkora tábort tud maga mellé toborozni, hanem CSAK AZ, hogy képes-e a férjével KÖZÖSEN gyereket nevelni, vagy jobb, ha válnak... harmadik lehetőség nincs. Még egy-két ilyen "mert az anyukám azt mondta" után meg 99%, hogy már csak az lesz a kérdés, hogy MELYIKÜK adja be a válóperi papírokat...
válasza: válasza:"a kisfiúnk a vacsora alatt végig hisztizett valamin, hogy ezt nem kéri, azt kéri (amit nem kaphat), hogy még forró, és nem adom senki oda stb. "
Ha végig hisztizik a vacsora alatt, akkor nem nagyon kezeled a hisztijét. De mivel te is hisztis vagy, érthető, honnan örökölte.
nem bírod ki, hogy ne szúrj oda, ki? amúgy mi is az, amiért annyira hisztis lennék? Tőlem örökölte h hisztis...lássuk. 21hós gyerek, akinrk nemrég gyökeresen felbirult az élete, pár hete néha hisztizik. hú ez annyira ritka, hogy biztos genetikailag hordozza magában, mert ilyet még nem láttunk.
De akkor írjon valaki màr valami építő hozzászólàst us, h vendégségben az apjánál, akit kéthavonta lát, mit tesz ilyen helyzetben?
válasza:Ez a véleményem, kérdező. Olvasd végig a korábbi hozzászólásaid, elképzelem, ahogy toporzékolsz.
Anyukád meg a másik sárkány, méghogy bántalmazni fogja a fiát az apja? Szerintem jobban nevelné, mint te.
válasza:Nem nagyon szoktam kommenteket írni, de már be kellett jelentkeznem.
Nekem 4 gyerekem van, ennek ellenére nem vagyok egy ősanya típus. Az itt válaszolók csupán 1 dolgot hagynak figyelmen kívül, tisztelet a kivételnek. A dackorszak egy élettani jelenség, minden gyereknél "előjön". Ez nem azt jelenti, hogy a gyerek neveletlen, hanem azt, hogy próbálgatja a határait, rájön arra, hogy ő és az anya nem egy személy, hanem külön lények, és neki is van akarata. Kinél erősebben jön elő, kinél kevésbé, attól függően, hogy milyen a gyerek temperamentuma, ami öröklött, de valamilyen szinten minden gyereknél megvan. Ilyenkor az a teendő, amit a kérdező tesz, meg kell próbálni figyelmen kívül hagyni a hisztit, már amennyire lehet. Ez sokszor baromi nehéz, és nem is mindig sikerül, de törekedni kell rá.
Van, amelyik gyereknél néhány alkalom is hatásos, de van, akinél nem, és ez nem minden esetben nevelési kérdés, hanem öröklött tulajdonságok. A felnőttek sem egyformák, van, aki csendes, van, aki harsányabb, van aki némán tűr egy helyzetet, míg mások kiverik a hisztit. Így ha valaki lát egy hisztiző, magát a földhöz verő gyereket, hülyeséget beszél, ha azt mondja, nincs megnevelve, hiszen ez hozzátartozik a normális fejlődéshez, hasonlóan a serdülőkorhoz. Túl kell élni, pár hónap, és van remény a javulásra. Ez is hozzátartozik az egészséges személyiségfejlődéshez, csak hát kellemetlen a szülőnek, meg fárasztó is, kezelni meg nehéz.
Visszatérve a kérdéshez, én nem tudom, ki szerint normális, ha egy kisgyereket megráznak. Súlyos agykárosodást okozhat. Pár éve ebben halt meg egy bántalmazott kisbaba. A férj akkor most el van ez alól mentve, mert csendes estét akart? A fent említett kisbaba apukája is azt akart, és mégsem hatotta meg a bíróságot ez az érve. Én sem hagynám így a férjemre a gyereket, és a kérdező anyukájának is igaza van. Nem tudok, az itt válaszolók ajánlanák-e a gyereküknek, hogy hagyja csak nyugodtan az apával a gyereket.... Ha meg baj történne, mert apuka nem igen tud uralkodni az indulatain, jönne ám a felháborodás: hol volt a család többi tagja.... miért nem vették
észre időben....
A kérdező férjét is valamilyen szinten megértem. Nekem a kicsik is pont 21 hónaposak, ikrek. Dackorszak ezerrel. Egyik előbb vágta magát hanyatt a konyhában, üvöltve. Nagyon nem hatott meg, átléptem rajta, aztán tettem tovább a dolgom. Nagyon nehéz sokszor. Én is sokszor csak egy kis csendet kérnék..... Szóval szerintem ülj le, kedves kérdező a férjeddel. és vázold fel neki, hogy mekkora barbár dolgot csinált. Nem ez a módja. Aztán a gyereket próbáld meg lepasszolni, és menjetek el valahova, csak ketten. Mind a ketten odavagytok már, te a fáradtságtól, én marhán megértelek, a férjed meg attól, hogy eddig jó világa volt,most meg visszacsöppent ide, gyereksírás, én mindkettőtöket megértelek, de a férjeddel nem értek egyet. Ez tudatosítsd vele, hogy ilyen még egyszer nem fordulhat elő, mert te is meg tudod őt rázni, ha arról van szó. Nem csak egy védtelen gyerekkel lehet keménykedni. És nyugodj meg, jó anya vagy, nagyon jól kezeled a helyzetet, csak fáradt, ami természetes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!